j-horror

Serial Chillers XXVIII.: Theodore Kaczynski, az Unabomber / Manhunt: Unabomber (2017-) / Unabomber: The True Story (1996)

 A Serial Chillers rovat ezúttal egy nem hagyományos értelemben vett sorozatgyilkos ügyét tárgyalja. Az Unabomberként ismert Ted Kaczynski húsz éven keresztül küldött levélbombákat, melyekkel három embert megölt, további huszonhármat pedig…

vérfarkas

Kryptozoológia – 28. rész – Vérfarkasok

Habár a kryptozoológia csupán érintőlegesen tárgyalja a vérfarkas és egyéb emberből állattá változni képes lények témakörét – mivel a jelenséget csupán népmondai, mitológiai, esetlegesen vallási eredetűnek tekinti -, azért én…

Azilum 16: Al Azif/Necronomicon (szerk. Somogyi Gábor)

Itt az ideje ismét elmerülni Lovecraft világában, akár az író saját műveiről van szó, akár másról, akit (akiket) ő ihletett. Megérkezett az Azilum magazin aktuális száma, benne sok-sok főhajtással a…

The Resurrected (1991) (A feltámasztott)

Ha Dan O’Bannon nevét említem, nem hinném, hogy túl sok mindenkinek beugrik, hogy ő Az élőhalottak visszatérnek horror-vígjáték rendezője, nem mellesleg pedig olyan immáron klasszikusnak számító sci-fi és horror mozik…

devil's cemetery

ParaHelyek – Az Ördög Temetője

Oroszország tele van titkokkal. Egyrészt, mert hatalmas területet foglal magába, emiatt szép számmal vannak olyan vidékek, ahová ember még nem tette be a lábát. Másrészt, mert a politikai vezetés mindig…

Fekete Karácsony

Black Christmas (2019) (Fekete Karácsony)

A Fekete Karácsony cím remekül cseng a slasher szubzsáner szakértőinek fülében, hiszen Bob Clark 1974-es klasszikusa abszolút időtálló alkotás. Glen Morgan 2006-os remake-je már csak nyomokban idézi meg a nagy…

The Twilight Zone – 1. évad (2019)

Nem másról szól a történet, minthogy Rod Serling 1959 és 1964 között futó kultikus sorozatának  legújabb feltámasztásával próbálnak piaci rést betömi a természetfeletti történetek rajongói körében a kábeltelevíziók uralta világban….

Stephen King: Emelkedés (2020)

Mielőtt még a kezünk közé kaparinthatnánk a július hónapra beígért, külföldi kritikát által egybehangzóan pozitívan értékelt Az Intézetet, az Európa Kiadó április végén megjelentette a kedvenc horror-gurunk Emelkedés című kisregényét. Azonban,…

Vivarium (2019)

Ugye, ti is álmodtatok már róla, hogy olyan házba költöztök, ahol egyszerűen minden tökéletes?! A csendes és barátságos kertvárosi miliőtől kezdve, a kedves szomszédokon át, a ház kialakításáig, sőt jobban…

Vadászat

The Hunt (2020) (Vadászat)

A filmtörténelemben időről időre felbukkannak hányatott sorsú alkotások, melyekkel rendkívül mostohán bánt az élet. Legyen ez elátkozott forgatás (pl. Az ördögűző, Poltergeist – Kopogó szellem), sokszor eltolt premier (pl. Az…

The Grudge

The Grudge (2020) Az átok háza

A távol-keleti horrorfilm-gyártás aranykora az ezredforduló környékére tehető. A ’90-es évek végén és a 2000-es évek elején szinte csak arany termett Ázsiában, a felhozatalban hemzsegtek az időtálló alkotások. A legaktívabb…

The Invisible Man Returns (1940)

A Universal stúdió a ’40-es évekre felépítette a történelem első filmuniverzumát sikerműveinek folytatásaival,  melyekkel a korabeli horror egyedülálló uralkodójává lépett elő. 1940-ben Drakula illetve Frankenstein szörnye után H.G. Wells legendás…

Rémtörténetek járvány idejére (2020) (Összeállította: Somogyi Gábor és Tomasics József)

Maradj otthon, de nézz be az ágy alá! – ezzel az alcímmel indította útjára a The Black Aether és az Azilum magazin közös elektronikus kiadványát ezekben az embert próbáló időkben….

A Platform (2019)

A Platform disztópikus világa egy börtön – egy orosz rulett, ahol ha a sors nem kedvez a rabnak, akkor 30 napig étel nélkül kell kibírnia – míg ha szerencsés, egy…

Color Out Of Space

Color Out Of Space (2019)

Aktuális kritikánk tárgya nem véletlenül szerepelt szerkesztőségünk 2020-as legjobban várt horrorfilmjeinek listáján, a Color Out Of Space több szempontból is nagyon érdekes projektnek tűnt. Elsőkörben, mint minden H.P. Lovecraft-adaptáció, ezt az…

Servant

Servant (2019) 1. évad

2019 végére végleg beköszöntött a digitális televíziózás aranykora, új szolgáltatók megjelenésével tovább bővült a már korábban is pazarnak monható kínálat. A korábban kiemelkedő triumvirátus (Netflix, Hulu és Amazon Prime Video)…

The Invisible Man (2020) (A láthatatlan ember)

Mikor a Universal stúdió 2017-ben bemutatta A múmia című művét, egy saját filmuniverzumot szeretett volna elindítani klasszikus szörnyei segítségével, mint a ’30-as és ’40-es években. A képbe H.G. Wells híres…

The Grudge ((Yu-on)) (2002) (A harag)

Nyilván néhányan közületek eltűnődtek már azon, hogy a kétezres évek elején miért is volt szükség az akkoriban sikeres, új hullámos japán horrorok amerikai újraforgatására alig néhány évvel eredeti premierjük után. Különösen jogos a kérdés, amikor azt látjuk, hogy az eredeti film rendezője fogja magát és látszólag újraforgatja a saját filmjét, csupán ezúttal a főszerepben és néhány mellékszerepben a nyugati világ derék polgárainak sokkal tetszetősebb, fehér bőrű szereplőkkel. Mindemellett a helyszínek, a díszletek és a jelenetek jelentős többsége érintetlen marad. A 2004-ben bemutatott, eredetileg a The Grudge, magyarul Az átok címen futó film kapcsán bennem is felötlöttek a fent elmondottak, így végül úgy döntöttem saját szememmel győződöm meg róla, hogy Takashi Shimizu író-rendező vezényletével 2002 után miért is kellett még egyszer leforgatni a Yu-on-t.

(tovább…)


Dark Water ((Honogurai mizu no soko kara)) (2002) (Sötét víz)

A kétezres évek elején – egészen pontosan a Kör 2002-es megjelenésétől – Hollywood felfedezte magának az új hullámos japán horrorfilmeket – az úgynevezett j-horrorokat – és elkezdte nagyüzemben amerikanizálni őket. Ez javarészt azt jelentette, hogy a csupán néhány éve megjelent eredeti történeteket újraforgatták, ezúttal amerikai színészekkel és színhelyeken. Létezik olyan j-horror remake, melynél csupán a színészek cserélődtek le a kaukázusi nagyrassz jeles képviselőire, a rendező és jórészt a helyszín is változatlan maradt (The Grudge – Átok, 2004). Hozzánk nyilván már csak az amerikai újrázások jutottak el, pedig azért néha érdemes némi összehasonlítást tenni a távol-keleti verzió és a nyugati átirat között, lévén bizonyos esetekben a kulturális különbségek, büdzsé megszorítások okán jelentős különbség is lehet a két verzió tekintetében. Meglepődve tapasztaltam, hogy a 2005-ben megjelent Dark Water  – melyet szintén csak az utóbbi néhány hónapban láttam először -, a japán eredetiben Honogurai mizu no soko kara (A sötét víz mélyéről) névre hallgató eredetije mennyire másra helyezi a hangsúlyt, mint a nyugati világ filmes producerei által megcsócsált átirat.

(tovább…)


The Wailing (2016) (Kokszongi sirató)

Hatalmas köszönet a 24. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál szervezőinek, amiért ebben az évben is megörvendeztették a különleges filmek szerelmeseit, ráadásul ezúttal is szívesen látták a Cinegore szerkesztőségét. Ahogy az utóbbi években már megszokhattuk április környékén mindig érdemes átnézni az aktuális programot, hiszen „A sötét oldal” szekció igazán remek darabokat tartogat a horrorrajongók számára.

(tovább…)


Rings (2017) (Körök)

Rings_thumbAz ezredforduló környékén a horrorfilm-készítés legizgalmasabb színhelye a Távol-Kelet volt. Több tucat igazán emlékezetes alkotás született a J-horror érában, de a hullám elindítója egyértelműen a Japánban készült Ringu (1998). A modern köntösbe csomagolt klasszikus kísértettörténet gyakorlatilag egy évtizedre befolyásolta a kortárs horrorfilmek irányvonalát, új értelmet adva a félelemkeltésnek. Természetesen ez a feltűnő siker nem kerülte el a hollywoodi stúdiótulajdonosok figyelmét, így pár év késéssel megkaptuk az elátkozott videókazetta történetének amerikai feldolgozását.

(tovább…)


Sadako 3D 2 (2013)

sadako3d2_thumbBár a Sadako 3D-t a Ringu egy korrekt folytatásaként/modernizálásaként könyveltem el, közel sem voltam biztos benne, hogy feltétlenül megérdemelt egy folytatást is. A korábbi tapasztalatok alapján ez tipikusan az a franchise, amivel ha nagy nehezen sikerül valami pozitívat elérni, azt jobb meghagyni szép emlékként, mint elrontani és meggyalázni különböző folytatásokkal és továbbgondolásokkal. De sajnos a szabályokat továbbra sem a kritikusok, hanem a nézők és a pénz diktálják, így Sadakonak ismét elő kellett másznia a kútjából – az eredmény pedig igen érdekes lett. (tovább…)


Suicide Club a.k.a. Suicide Circle ((Jisatsu sâkuru)) (2001)

Amikor elkészült A kör amerikai változata, rajongókat szerzett magának Az átok, és a televíziónak köszönhetően sok ember megismerte A szem című filmet is, az ázsiai horror végleg bevette magát a köztudatba. Annak ellenére, hogy ezekkel nagyjából azonos időszakban készült az Öngyilkosok Klubja is, nagyon hamar kultuszfilmként kezdték emlegetni. A tovább után kiderül, hogy szerintem jogos-e ez a cím? (tovább…)


Silk ((Gui Si)) (2006)

Tudósok kifejlesztették az úgynevezett Menger szivacsot, ami történetesen nem folyékony anyagokat, hanem például a helyzeti- és mozgási energiát is képes összegyűjteni, majd azt az egyénre úgy visszahatni, hogy az elektromágneses hullámok antigravitációs hatást hozzanak létre, tehát akár a plafonon járás is lehetséges. Viszont ez a fraktál nem csak az efféle szemfényvesztésre jó, hanem mikroszkopikus méretre kicsinyítve és cseppfolyósítva, majd a szembe permetezve láthatóvá válnak a földön ragadt lelkek, filmtekercs bevonatként pedig még fényképezni is lehet a szellemeket.

(tovább…)


Zonbi jieitai a.k.a. Zombie Self Defense Force (2006)

Repülő csészealj okozta reanimáció, szuperhősként  pattogva repkedő éhes zombi-bébi, memóriavesztett cyber-szuperkatona és még megannyi felfoghatatlan elmeroggyantság található ebben a teljesen elvetemült, minden koncepciót nélkülöző amatőr és low budget sületlenségben. (tovább…)


Reipu zonbi a.k.a. Rape Zombie: Lust of the Dead (2012)

Nem titok, hogy időről-időre átvizslatom a japán palettát, és jó szokásomhoz híven mindig valami egészen extrém és elmebeteg alkotásra bukkanok. Aktuális filmünk annak a Naoyuki Tomomatsu-nak köszönhetjük, aki már a Stacy: Attack of the Schoolgirl Zombies című remeket is világra szabadította, így aztán kellő mennyiségű blődségre lehet számítani az erotikus- leszbikus-gore-horror korcsosulás határmezsgyéjén egyensúlyozva… (tovább…)


Marebito (2004)

Takashi Shimizu a Ju-On fickóként vonult be a köztudatba, ám készített további mozikat is. Eme darabban pedig egy olyan kultikus színész-rendezővel állt össze, akit Shin’ya Tsukamoto-nak (Snake of June, Tetsuo széria) hívnak. Közös erővel pedig egy roppant egyedinek ható, valós és mitikus alapokra támaszkodó démonmesét igyekeztek összehozni, ahol a végkifejlet jóval mélyebbre ás, mint elsőre hinnénk. Ezzel nem is lenne gond, ha nem esett volna apró darabokra a története.
(tovább…)