kannibalizmus

Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

Ghost of Camp Blood (2018)

A Borzongás magazin harmadik számában ti is megismerhettétek a Camp Blood sorozatot, melyet eyescream kollégával a legfinomabb kifejezéssel is csak minden idők legszennyebb slasher szériájaként értékeltünk. Ahogy a Trash Klub…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Interjú Veres Attilával, az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb szerzőjével

Veres Attila: Odakint sötétebb című első regényével a tavalyi évben elsöprő sikert aratott. Mind a kritikusok, mind az olvasók imádták a csipetnyi lovecrafti utóízű, a mai tucatregénytől merőben eltérő horror…

Serial Chillers VI.: Ricardo Leyva Muñoz Ramírez

A sorozatgyilkosok jelenségének talán egyik legérdekesebb része az a groupie-kultúra, ami a ténykedésüket kíséri. Az a halvány érdeklődés, ami a Serial Chillers rovatot életre hívta, semmi ahhoz képest, amit az…

CineScience #1-Fekete lyukak (2.rész)

A legutóbbi alkalom során sikeresen átnéztük, miről is szól valójában Albert Einstein 1915-ös forradalmi munkája, az általános relativitáselmélet, melyről mind a mai napig szerzünk megfigyelési tapasztalatokat. Az elmélet egyik leghíresebb…

hereditary örökség

Örökség (2018) (Hereditary)

Vérfagyasztó? Hátborzongató? Az utóbbi évek legőrültebb horrorja? Az idei év legrémisztőbb filmje? Sikoltozó nézők? Kezdem azt hinni, én egy másik filmet láttam, nem azt az Örökséget, amiről mindenki beszél.

The Neighbor (2018)

Modern, civilizált életünk egyik meghatározó elemévé is válhat a szomszédi viszony minősége. Jó szomszéd aranyat is érhet, egy kellően elmérgesedett ellenben könnyedén nem várt kellemetlenségekkel gazdagíthatja hétköznapjainkat. Aaron Harvey alkotása,…

A Quiet Place (2018) (Hang nélkül)

Az év egyik legjobban várt horrorját nemrég mutatták be a magyar mozikban, és bizony a siker nem maradt el sem itthon, sem pedig a tengerentúlon. Noha a Hang nélkül kétségtelenül…

Verónica (2017)

Ha egy beszélgetés során bedobjuk a „spanyol horror” szóösszetételt, az utóbbi tíz-tizenöt év termésének köszönhetően már sokkal kevesebben fognak furcsán nézni ránk. Mára a filmek világában kevésbé járatosoknak is eszébe…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…

Channel Zero: Butcher’s Block (2018)

Channel Zero Season 3 ThumbA Channel Zero második évada toronymagasan múlta felül minden várakozásomat, és egy érdekes, egyedi indie horrorszériából a tavalyi évem legjobb sorozatává vált, tökéletes tempóval, remek karakterekkel, színészi alakításokkal, jól adagolt katarzissal. Éppen ezért tűkön ülve vártam a harmadik évadot, amely az előzetesek szerint az egyik legismertebb reddites creepypastát, Kerry Hammond Search and Rescue Woods című történetét tette terítékre, ráadásul a színészi gárdát is egy olyan erős névvel erősítette, mint Rutger Hauer. (tovább…)


Gulyás Péter: Végtelen térségek örök hallgatása (2017)

gulyás péter végtelen térségek örök hallgatásaÉrdekes (és nem feltétlenül problémás) jelenség, hogy az európai horrorirodalom hajlamos betagozódni a szépirodalom címkéje alá — oda, ahol a mi amerikai B-filmeken és splatterpunkon nevelkedett generációnk a legkevésbé keresné. Ez történt Gulyás Péter regényével is: a (leginkább ifjúsági limonádé zsánerében utazó) Könyvmolyképző kiadó gondozásában megjelent Végtelen térségek örök hallgatása a szépirodalom, a krimi, a filozófiai tanmese és a lélektani horror (ezek szerint létező) mezsgyéjén egyensúlyoz. (tovább…)


Cannibal (2006)

A klasszikus kannibál-filmek (Cannibal Holocaust, Cannibal Ferox) jellemzően valami távoli dzsungel mélyére száműzik és primitív törzsek aberrált szokásaként tüntetik fel a kannibalizmus intézményét. Még a mindannyiunk által jól ismert, Grimm testvérek-féle Jancsi és Juliska története is a sűrű rengeteg mélyére helyezi az emberevő boszorkányt. Marian Dora (nőies hangzású neve ellenére egy német úriemberről van szó) rendező első nagyjátékfilmje azonban nem mást állít, mint hogy a kannibálok köztünk élnek. Olyannyira, hogy a Cannibal Armin Meiwes történetét dolgozza fel – más néven a rotenburgi kannibál – meglehetős hitelességgel és a témának kijáró naturalisztikus ábrázolással.

(tovább…)


8 horrorfilm, amelytől te is rosszul leszel!

Aligha lehetne jobban promótálni manapság egy horrorfilmet, mint ahogyan tették azt például a Paranormal Activity vagy a Bite esetében. Manapság már a nézők túlnyomó többsége nem arra kíváncsi, hogy miről szól a film vagy hogy kik játszanak benne, hanem hogy megkapják-e a pénzükért azt a rettegést vagy undort, amelyre titkon vágynak. Ebben a tekintetben pedig a PA-filmek mozis bejátszásai, avagy a Bite kapcsán a különböző “ennyi ember lett rosszul, annyit kellett kórházba vinni” hírek könnyedén elérték hatásukat. Következzen most nyolc olyan horror, amelytől papírforma szerint te is rosszul leszel!

(tovább…)



Raw (2016) (Nyers)

Raw ThumbA 24. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál horror-rajongó szempontból legérdekesebbnek ígérkező alkotása minden kétséget kizáróan a tavalyi Cannes Filmfesztiválon debütáló francia-belga koprodukcióban készült kannibálos coming of age mozi volt. Sajnos az első vetítést nem sikerült elcsípnem, de a másodikat már semmi pénzért sem hagytam volna ki, szerencsére a várakozás ezúttal is kifizetődő volt.

(tovább…)


Hidden in the Woods (2012) (En las afueras de la ciudad)

HitWMiniIsmeretlen okokból kifolyólag ennek a filmnek a bemutatása eddig elmaradt, pedig a legutóbbi tematikus hetünkbe is passzolt volna a témája, illetve a stílusa. A Hidden in the Woods chilei gore horrorfilm, melyet ugyan egyszer már láttam, de ismét elővettem, hogy elkalauzoljalak benneteket ebbe az országba is. Nem egy könnyed, lágy alkotásról van szó, a jump scare szerelmesei nem feltétlenül fogják élvezni, ez bizony vérfagyasztó és brutálisan naturális, miként a Wrong Turn is, csak annál klasszisokkal jobb.

(tovább…)


Yi boh lai beng duk aka. Ebola Syndrome (1996) (Ebola tünetek)

ebolasyndrome_thumbHerman Yau az 1993-as Untold Story gyomorforgató brutalitása után 1996-ban tért vissza a hírhedt Category III világába. (a hongkongi  filmgyártásban három kategóriába sorolják a filmeket, a hármas a „Csak 18 éven felülieknek” felel meg) Persze a távol keleti filmesekre jellemzően, abban a három évben sem pihent, rendezett cirka hét filmet, további háromnál pedig operatőrködöt. De ami a lényeg, hogy újból elhozta magával Anthony Chau-Sang Wong-ot, és két évvel a spanyol Torrente előtt, megalkotott egy hasonlóan mocskos gennyládát, akinek senki és semmi sem szent, keverve a horror vérpásztás szennyével. Ez az Ebola Szindróma! (tovább…)


Parents (1989) (Hús a húsból)

parentsthumbHálás és kifizetődő téma volt nagyon sokáig a kiegyensúlyozottnak látszó amerikai kisvárosi közegbe helyezni az amúgy önmagában is abszurdabb ihletésű témákat, melyek közül Bob Balaban direktor és a szkript atyja, Christopher Hawthorne egy első blikkre kedélyes família mindennapjaiba enged betekintés a legifjabb tag, a kisfiú szemszögéből, mindezt illuzórikus betétek hadával megspékelve, ami a kannibálsztorikban jobbára elmaradó szegmens. Épp ezért az ínyencek már most árgus szemekkel figyelhetnek, hogyan kerülhetett összefüggésbe a társadalmi direktívákat csak súroló család életvitele a hullákkal és a humorral, no meg az álomjelenetekkel, amelyeket bármely művészfilm megirigyelhetne.

(tovább…)


RIN: Daughter of Mnemosyne (TV) (2008)

rinminiGondolom, senkit sem lep meg igazán, hogy témánk apropójából olyan műveket citálok elő, melyek amellett, hogy igencsak betegek, iszonyatosan elvontak is. Ezek lehetnek olyanok, melyek fokozatosan változnak aberrálttá, groteszkké, illetve már a Pupánál láthattátok, hogy van, amelyik képes az elejétől fogva olyan hangulatot teremteni, hogy nem tudjátok, hova nézzetek. Nos, a RIN: Daughters of Mnemosyne az első kategóriába esik, egy finoman erotikus beütéssel.

(tovább…)