kéjgyilkos

Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

Ghost of Camp Blood (2018)

A Borzongás magazin harmadik számában ti is megismerhettétek a Camp Blood sorozatot, melyet eyescream kollégával a legfinomabb kifejezéssel is csak minden idők legszennyebb slasher szériájaként értékeltünk. Ahogy a Trash Klub…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Interjú Veres Attilával, az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb szerzőjével

Veres Attila: Odakint sötétebb című első regényével a tavalyi évben elsöprő sikert aratott. Mind a kritikusok, mind az olvasók imádták a csipetnyi lovecrafti utóízű, a mai tucatregénytől merőben eltérő horror…

Serial Chillers VI.: Ricardo Leyva Muñoz Ramírez

A sorozatgyilkosok jelenségének talán egyik legérdekesebb része az a groupie-kultúra, ami a ténykedésüket kíséri. Az a halvány érdeklődés, ami a Serial Chillers rovatot életre hívta, semmi ahhoz képest, amit az…

CineScience #1-Fekete lyukak (2.rész)

A legutóbbi alkalom során sikeresen átnéztük, miről is szól valójában Albert Einstein 1915-ös forradalmi munkája, az általános relativitáselmélet, melyről mind a mai napig szerzünk megfigyelési tapasztalatokat. Az elmélet egyik leghíresebb…

hereditary örökség

Örökség (2018) (Hereditary)

Vérfagyasztó? Hátborzongató? Az utóbbi évek legőrültebb horrorja? Az idei év legrémisztőbb filmje? Sikoltozó nézők? Kezdem azt hinni, én egy másik filmet láttam, nem azt az Örökséget, amiről mindenki beszél.

The Neighbor (2018)

Modern, civilizált életünk egyik meghatározó elemévé is válhat a szomszédi viszony minősége. Jó szomszéd aranyat is érhet, egy kellően elmérgesedett ellenben könnyedén nem várt kellemetlenségekkel gazdagíthatja hétköznapjainkat. Aaron Harvey alkotása,…

A Quiet Place (2018) (Hang nélkül)

Az év egyik legjobban várt horrorját nemrég mutatták be a magyar mozikban, és bizony a siker nem maradt el sem itthon, sem pedig a tengerentúlon. Noha a Hang nélkül kétségtelenül…

Verónica (2017)

Ha egy beszélgetés során bedobjuk a „spanyol horror” szóösszetételt, az utóbbi tíz-tizenöt év termésének köszönhetően már sokkal kevesebben fognak furcsán nézni ránk. Mára a filmek világában kevésbé járatosoknak is eszébe…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…

The Stranger Beside Me (2003) (A Ted Bundy sztori)

Mennyi az esélye annak, hogy egy középszerű amerikai krimiket író exzsaru egyik bizalmasa maga Ted Bundy volt? Viszonylag kevés, mondhatnánk, Ann Rulet mégis alaposan átejtette a hírhedt férfi sármja, olyannyira, hogy a végsőkig hitt a kéjgyilkos ártatlanságában, annak ellenére, hogy minden jel arra mutatott, ő a kegyetlen elkövető. Arról, hogy milyen viszonyban állt Teddel, 1980-ban írt könyvet, The Stranger Beside Me címmel, abból pedig Paul Shapiro (Ártatlan igazság) rendezett filmet. Az életrajzi elemekkel és saját élményekkel kiszínezett történet 2003-ban került a televízióba.

(tovább…)


The Deliberate Stranger (1986)

Deliberate StrangerHa a világ leghírhedtebb sorozatgyilkosáról szeretne valaki filmet készíteni, nem lesz könnyű dolga. Hiszen a legek közé tartozó Ted Bundy emellett hatalmas enigma is volt a nyomozóhatóságok és a törvényszéki pszichiáterek körében. Jelleme ugyanis tökéletesen megfelelhetett volna vagy a pszichopaták vagy a szociopaták ismérveinek, azonban képtelenek voltak bármelyik kategóriába is beskatulyázni őt. Ennek oka a személyiségének fura kettőssége, ahogyan egyik pillanatról a másikra képes volt a végtelenségig sármos alakból kegyetlen gyilkossá átváltozni, majd olyan átkötést rögtönözni, mintha teljesen ártatlan volna. De mindezt úgy, hogy lehetetlenség lett volna következetlenségen kapni, hazugságaihoz az utolsó pillanatig ragaszkodott. A The Deliberate Stranger ezt a tulajdonságát próbálta megfogni a karakternek.

(tovább…)


Defekt (1977)

 Vannak a magyar filmgyártásnak közmondásosan sötét foltjai - ezek közül is a zsánerfilmekhez való abszolút hozzánemértés az, ami legjobban fáj a szívünknek. Egyszerűbben: alig van magyar horrorfilm. A rendszerváltás után, amikor már lehetett független filmeket készíteni, már javul a felhozatal, a Filmalap-éra pedig már egész tisztességes thrillereket termel ki - azonban a szocialista időkben EGYETLEN EGY magyar thriller készült: ez a ‘77-es Defekt. De az is minek. SPOILERES A történet szerint a Kern András játszotta, dohányzásról éppen leszokófélben lévő nyomozó összefüggést gyanít három eltűnés között, mogorva felettese azonban nem hisz neki, majd hosszas unszolás után mégis ad neki egy járőrkocsit és egy nyugdíj előtt álló társat… ha lenne nálam klisészámláló, már az első öt percben kiakadt volna. Ezután egy fiatal nőt látunk, aki dupla durrdefektet kap a Márkus László játszotta kéjgyilkos házától nem messze. A viharos időben bekéredszkedik a férfihoz, aki, ahogy várható is, nekiront. És jön az a rész, ami számomra a mai napig értelmezhetetlen. A nő leüti a gyilkost egy rézszoborral - a haláljelenetről csak annyit, hogy nem az itteni alakításáért szeretjük Márkus Lászlót -, majd nekiáll takarítani. Nem vicc, a nő bedobja a gyilkost a vízgyűjtő gödörbe, majd módszeresen kitakarítja az egész házat; a teljes hatvan percnyi játékidőnek a felében azt nézzük, hogy az asszony takarít! Talán azt akarta érzékeltetni a rendező, hogy az elvtársnők mennyivel higgadtabban kezelik egy kéjgyilkos támadását, mint az imperialista scream queen-ek, nem tudom… Mindenesetre, amikor már csillog a lakás, a nő hazaviteti magát egy teherautósofőrrel, és elmegy a rendőrségre vallomást tenni. (Itt felmerül, hogy ha elmegy a rendőrségre, tehát nem a nyomok eltüntetése volt a célja, akkor mégis mi a frászkarika indoka lehetett kitakarítani?... de ne hagyjuk, hogy a logika elrontsa a szórakozásunkat.) Amikor a nyomozók átkutatják a vízgyűjtőt, megtalálják benne a három eltűnt nőt is. Ezt akkor elérhető csúcstechnológiás effektekkel oldották meg a készítők: ránézésre szivaccsal kitömött guminőket látunk, amiket kicsit összesároztak. De pozitívumai is vannak a filmnek. A képi világ nagyon szeretne a hitchcock-i fekete-fehér mozikra hasonlítani, inkább több, mint kevesebb sikerrel. Van néhány nagyon erősen fényképezett jelenet, ami tényleg abszolút hátborzongató tud lenni a mai napig, például a ködből kibontakozó autó képe, vagy a kitömött kutya (ami személyes véleményem szerint a film legjobb alakítását hozza), illetve a film noir-okra hajazó jazzes filmzene is nagyon el lett találva. A történetvezetés is tud váratlanokat húzni, bár ettől nem lesz jobb a film, sőt, de kellemes meglepetés volt egy ‘77-es filmben olyan női karakterrel találkozni, aki nem hogy nem szorul megmentésre, de egyenesen ő öl meg valakit. Ha nem próbálsz meg logikai összefüggéseket keresni a szereplők viselkedésében, egészen élvezhető filmről van szó, buta cselekménnyel, de kellemes atmoszférával. Ez tipikusan az a film, amire azt szokás mondani, hogy “nem is rossz, ahhoz képest, hogy magyar”. Értékelés: 6/10 AnnieVannak a magyar filmgyártásnak közmondásosan sötét foltjai – ezek közül is a zsánerfilmekhez való abszolút hozzánemértés az, ami legjobban fáj a szívünknek. Egyszerűbben: alig van magyar horrorfilm. A rendszerváltás után, amikor már lehetett független filmeket készíteni, már javul a felhozatal, a Filmalap-éra pedig már egész tisztességes thrillereket termel ki – azonban a szocialista időkben EGYETLEN EGY magyar thriller készült: ez a ‘77-es Defekt. De az is minek.

  SPOILERES (tovább…)