kriptozoológia

Iron Sky: The Coming Race (2019)

Hirtelen meg sem tudom mondani, hány évet kellett várni a trve trash-rajongóknak a Holdon bujkáló nácik kalandjainak folytatására. Timo Vuorensola finn rendező projektjének munkálatai már 2014-ben elkezdődtek, de aztán a…

extremely wicked

Serial Chillers különkiadás: Extremely Wicked, Shockingly Evil and Vile (2019) (Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány)

Az év „sorozatgyilkosos” hollywoodi produkciója kis hazánkban május 23-án kerül a mozikba, de a Netflixen már elérhető. Óriási várakozás előzte meg a filmet, ami köszönhető egyrészt témájának, amit az „átkozottul…

Igaz történet alapján – The Act (2019) (A tett)

 2015 nyarán óriási robbanás történt az amerikai médiában. A hírek egy negyvennyolc éves nő gyilkosságáról szóltak, akinek súlyosan beteg lánya eltűnt. A körülmények gyanúsak voltak, és mindenki a kislányért aggódott,…

Avengers: Endgame (2019) (Bosszúállók: Végjáték)

Szinte pontosan egy évnyi várakozás után megérkezett a mozikba a Végtelen Háború kataklizmáját feloldó legújabb Bosszúállók film, mely a Marvel Filmes Univerzum eddigi 11 évén átívelő nagy száljának, az Infinity…

Serial Chillers XVI: A XX. század eleji magyar tanyavilág női gyilkosai

E hónapban rovatunk szerkesztősége ismét női elkövetőkre hívja fel a kedves olvasóközönség figyelmét, azon belül is az eddig nem sokat tárgyalt tanyavilág életét és hírhedt alakjait vetjük górcső alá. Ha…

The Curse of La Llorona (2019) (A gyászoló asszony átka)

Az utóbbi évek hatására sok tapasztalt horror-rajongóban kialakult egyfajta fásultság, elcsigázottság, aminek köszönhetően már réges-régen nem hozzák lázba a látványos előzetesek, és az egymásra licitálni próbáló, hangzatosabbnál hangzatosabb szlogenek is…

Kingdom (2019) 1. évad

Ha már unjátok a világjárvány utáni környezetben tengődő, rágógumiként nyúló Walking Dead fárasztó cselekményszövését, és mondjuk valami üdítőbbre vágytok zombi-fronton, akkor büszkén mondhatom, hogy a Netflix-es Kingdom személyében megtaláltátok a megoldást!…

Men Behind The Sun

Men Behind The Sun ((Hei tai yang 731)) (1988) (Ember a Nap mögött)

A XX. század véres eseményeiről, azon belül is a második világháború borzalmairól nagyjából mindenkinek vannak ismeretei. Az Ázsiában lezajlott eseményeket ennek ellenére mégsem tanítják kellő részletességgel az iskolákban. Talán azért,…

Kedvencek temetője (2019)

Pet Sematary (2019) (Kedvencek temetője)

Szinte nincs olyan hónap, amikor ne érkezne hír egy vadonatúj Stephen King adaptációval kapcsolatos filmes projektről. A Mester munkái mindig is nagy népszerűségnek örvendtek álomgyári berkekben, de a 2017-es Az…

Igaz történet alapján – Lords of Chaos (2018) (A sötétség gyermekei)

Elképzelhetőnek tartom, hogy cikkem megjelenése után néhány mérges black metal arc felkeres otthonomban, elrabolnak, majd egy sötét pincében térek magamhoz, arra, hogy éppen kínoznak. Az írás kemény szakma, fel kell…

TranslatePasta #06 – Kecskeember (Anansi’s Goatman Story)

A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a Creepypasta wiki-től vettük át, ami a szerkesztő elmondása szerint már önmagában átesett némi kozmetikázáson – nyelvtani és történetmesélés-technikai szempontból – az eredetihez képest. Ennek ellenére, az írás egyrészt komoly mennyiségű vulgáris kifejezést (jobbára a “shit” és “fuck” angol szavak permutációi) tartalmaz, melyet a fordítás során próbáltam némileg változatossá tenni. Emellett igyekeztem megőrizni az eredeti szövegnek az angol eredetiben is idegül – vagy inkább pongyolának – ható igeidő használatát és – amennyire anyanyelvünk engedte – központozását a magyar átiratban. Ennek tudatában fogadjátok szeretettel a Kecskeember hátborzongató történetét, elsőként magyar fordításban.

(tovább…)


Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

crosseEgy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című regénye tette ismertté a holt anyagból életet teremtő, az isteni törvényekkel dacoló tudós archetípusát. Mary Shelley 1814-ben részt vett egy légköri elektromosságról tartott előadáson Londonban, melyet egy bizonyos Andrew Crosse tartott. A legenda szerint Crosse nem más, mint Victor Frankenstein ihletője. Ez még nem is lenne annyira meghökkentő – figyelembe véve az előadás természetét -, ha a fent említett úriember nem azzal vált volna hírhedtté, hogy egy elektromossággal folytatott kísérlete során véletlenül sikerült apró élőlényeket előállítania a holt anyagból. Évekkel később, minthogy Mary Shelley regénye megjelent volna!

(tovább…)


Kriptozoológia – 26. rész – Repülő őshüllők

A mai madarak első képviselői valamikor a földtörténeti középkor vége felé, a kréta korban jelentek meg mintegy 100 millió évvel ezelőtt. A dinoszauruszokkal való szoros rokonságuk közismert tény, a primitív madarak szűkebb rokonsági körében olyan ikonikus őslényeket is találunk, mint például a Jurassic Park filmek által ismertté vált raptor-félék. Kevésbé közismert, hogy a repülő őshüllők (Pterosauria) jóval távolabbi rokonai ma is ismert tollas barátainknak, mintsem gondolnánk. A kréta végén legjobb tudomásunk szerint kihalt csoportnak azonban úgy tűnik egyes példányai fel-fel tűnnek a világ különböző pontjain. Elég csak a világon jóformán mindenhol (az ősi maja kultúrától a kíniakon át a középkori Európáig) feltűnő sárkányábrázolásokra gondolni, melyek legtöbbször bőrszárnyakon repülő, csupafog, hüllőszerű lényeket írnak le. A modernkori kriptozoológia legnagyobb visszhangot kiváltott ősi, kihalt repülő hüllőkhöz nagyon hasonló lényei egyértelműen a közép-afrikai beszámolókból ismert Kongamoto és a Délkelet-Ázsiában honos Ropen. Ez a két kiemelt lény – és társaik a világ körül (például néhány szemtanú szerint az észak-amerikai indiánok legendáiban élő mennydörgésmadár is hüllőszerű jegyeket mutat) – amúgy igen sok tulajdonságában megegyezik, így úgy gondoltuk érdemes őket együtt, egy epizód keretén belül tárgyalni. (tovább…)


Kriptozoológia – 25. rész – Kriptobotanika II.

Elérkeztünk a negyedszázadik Kriptozoológia részhez, mely egyben a világ rejtélyes növényeit és növényszörnyeit bemutatni hivatott kétrészes Kriptobotanika cikksorozat második része is. Míg az előző részben Földünk vérszomjas vagy rejtélyes fái és faszörnyei kerültek terítékre, most a lágyszárú növényeken, cserjéken és egyéb növényi eredetűnek vélt lényeken a sor. Amikor nekiláttam a témával kapcsolatos anyaggyűjtésnek, gyorsan világossá vált, hogy a tárgykör sokkal terjedelmesebb megtárgyalni valót szolgáltat, mintsem egy cikkben bemutatható lenne. Ezért döntöttem végül úgy, hogy két részre bontom a kriptobotanika megtárgyalását. Visszagondolva lehet, hogy inkább három részre kellett volna terveznem a jelenlegi cikk terjedelmét figyelembe véve, de az ígéret szép szó… (tovább…)


Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé mozgatta meg az emberek fantáziáját az idők során: a kriptobotanika menazsériája lényegesen kisebb diverzitást, illetve fajgazdagságot mutat, mint kedvenc (ál)tudományunké. Mégis, amennyiben arra vállalkoznék, hogy ezen rovat keretein belül bemutassak valamennyi rejtélyes növénnyel vagy növényszerű lénnyel kapcsolatos legendát és történetet, attól tartok bőven meghaladnám az olvasói türelem szűkös kereteit. Még úgy is, hogy csupán a rejtélyes növények legfontosabbjait, legismertebbjeit kívánom bemutatni, sajnos két fejezetre kell bontanom a téma boncolgatását. Míg az ezt követő részben a lágyszárúak, cserjeszerűek és növényi tulajdonságokkal rendelkező egyéb lények kerülnek terítékre, addig a mai első fejezetben a világ rejtélyes fáinak, faszörnyeinek bemutatása van soron. (tovább…)


Villax Richárd – Fanyűvők (Nemzeti Jeti) (2016)

A cím alapján hirtelen olybá tűnt, hogy Tőke Péter Hanyistók-ján kívül egy újabb regénnyel bővül hazánk igencsak szűknek mondható kriptid-irodalma, de miután elkezdtem olvasni a helyenként elég szatirikusan bemutatott magyar valóságban játszódó – hol humoros, hol pedig drámai eseményekkel kecsegetető – meglehetősen komplex, krimiszerű történetet, kezdett megváltozni bennem az előre felvázolt kép. De, hogy konkrétan mire gondolok?! Olvassatok tovább! (tovább…)