kriptozoológia

Igaz történet alapján: The Serpent and the Rainbow (1988) (A kígyó és a szivárvány)

A kígyó és a szivárvány Wes Craven horrorklasszikusainak sorát gyarapítja – a rendezőnek olyan filmeket köszönhet a zsáner, mint a Sziklák szeme vagy a Rémálom az Elm utcában és a…

Lauer Gábor: Mindenvörös (2018) Ajánló+Nyereményjáték

“Barátaim! Mindnyájan tudjuk, milyen vékony is az a bizonyos vonal. Az a bizonyos vonal, vagy határ élő és holt között”. Lauer Gábor új regényében Ector atyánál elmosódik a határ képzelet…

Psycho (1960)

Rovatunk ezúttal is az Ed Gein vonalon halad tovább, hiszen (ha hivatkozhatok rá így egyáltalán) ez egy igen hálás téma, értve ez alatt a férfi beteges elméje által inspirált számos…

Fácángyilkosok

The Absent One ((Fasandræberne)) (2014) (Fácángyilkosok)

Alig, hogy első rejtélyüket megoldották, máris újabb feladat vár a Q-ügyosztály nyomozóira. Ezúttal egy húsz esztendeje történt gyilkosság részleteit kell kibogozniuk. Az áldozat egy tizenéves ikerpár, illetve – még ha…

Nightmare Cinema (2018)

Ebben az öt kisfilmet tartalmazó horror-antológiában egy elátkozott mozi adja a kerettörténetet, ahol a véletlenül betévedő nézők legnagyobb félelmeiket és/vagy legsötétebb titkaikat láthatják viszont a vásznon. Fiatalokat lekaszaboló maszkos gyilkos,…

Annabelle Comes Home (2019)

Idén nyáron újabb darabbal bővült az utóbbi években egyre terebélyesebbé váló Conjuring-univerzum. A történet középpontjában a már régi ismerősnek mondható Annabelle-baba áll, hiszen a készítők – sokakkal ellentétben – úgy…

Jesse James Meets Frankenstein’s Daughter (1966)

Mary Shelley 1823-ban megjelent regényének címszereplője és az általa teremtett szörnyeteg a huszadik század második felére a populáris kultúra ikonjává vált. Egy lapon emlegették Drakulával, a vérfarkasokkal és múmiákkal, szörnyfilm…

Ted Chiang: Életed története és más novellák (2016)

Az amerikai Port Jeffersonban született Ted Chiang nem mondható igazán termékenyen szerzőnek. Közel harminc éves pályafutása alatt mindösszesen két tucatnyi írása jelent meg, melyek nagy része novellákból áll, komolyabb terjedelmű…

Chernobyl (2019) (Csernobil)

1986. április 26-a dátuma örökre beírta magát nem pusztán a XX. század, de azt hiszem, az emberiség modern történelmének könyvébe. A csernobili katasztrófa ugyanis nem kizárólag a nyolcvanas és kilencvenes…

Days Gone (PS4, 2019)

A zombik/fertőzöttek okozta apokalipszis örökzöld téma. Láttuk már kismillió filmen, olvastuk ezeregy könyvben, és játszottuk megszámlálhatatlan játék formájában. Van, ami mára klasszikussá vált és beépült a popkultúrába, és volt, ami…

Polaroid (2019)

Polaroid (2019)

A filmtörténelem során akadt néhány hányatott sorsú alkotás, melyek útja a közönségig kifejezetten körülményesnek nevezhető. A Polaroid sem éremesélyes a legzökkenőmentesebben bemutatott filmek versenyében, a végeredmény tükrében viszont nyugodtan kijelenthető,…

TranslatePasta #06 – Kecskeember (Anansi’s Goatman Story)

A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a Creepypasta wiki-től vettük át, ami a szerkesztő elmondása szerint már önmagában átesett némi kozmetikázáson – nyelvtani és történetmesélés-technikai szempontból – az eredetihez képest. Ennek ellenére, az írás egyrészt komoly mennyiségű vulgáris kifejezést (jobbára a “shit” és “fuck” angol szavak permutációi) tartalmaz, melyet a fordítás során próbáltam némileg változatossá tenni. Emellett igyekeztem megőrizni az eredeti szövegnek az angol eredetiben is idegül – vagy inkább pongyolának – ható igeidő használatát és – amennyire anyanyelvünk engedte – központozását a magyar átiratban. Ennek tudatában fogadjátok szeretettel a Kecskeember hátborzongató történetét, elsőként magyar fordításban.

(tovább…)


Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

crosseEgy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című regénye tette ismertté a holt anyagból életet teremtő, az isteni törvényekkel dacoló tudós archetípusát. Mary Shelley 1814-ben részt vett egy légköri elektromosságról tartott előadáson Londonban, melyet egy bizonyos Andrew Crosse tartott. A legenda szerint Crosse nem más, mint Victor Frankenstein ihletője. Ez még nem is lenne annyira meghökkentő – figyelembe véve az előadás természetét -, ha a fent említett úriember nem azzal vált volna hírhedtté, hogy egy elektromossággal folytatott kísérlete során véletlenül sikerült apró élőlényeket előállítania a holt anyagból. Évekkel később, minthogy Mary Shelley regénye megjelent volna!

(tovább…)


Kriptozoológia – 26. rész – Repülő őshüllők

A mai madarak első képviselői valamikor a földtörténeti középkor vége felé, a kréta korban jelentek meg mintegy 100 millió évvel ezelőtt. A dinoszauruszokkal való szoros rokonságuk közismert tény, a primitív madarak szűkebb rokonsági körében olyan ikonikus őslényeket is találunk, mint például a Jurassic Park filmek által ismertté vált raptor-félék. Kevésbé közismert, hogy a repülő őshüllők (Pterosauria) jóval távolabbi rokonai ma is ismert tollas barátainknak, mintsem gondolnánk. A kréta végén legjobb tudomásunk szerint kihalt csoportnak azonban úgy tűnik egyes példányai fel-fel tűnnek a világ különböző pontjain. Elég csak a világon jóformán mindenhol (az ősi maja kultúrától a kíniakon át a középkori Európáig) feltűnő sárkányábrázolásokra gondolni, melyek legtöbbször bőrszárnyakon repülő, csupafog, hüllőszerű lényeket írnak le. A modernkori kriptozoológia legnagyobb visszhangot kiváltott ősi, kihalt repülő hüllőkhöz nagyon hasonló lényei egyértelműen a közép-afrikai beszámolókból ismert Kongamoto és a Délkelet-Ázsiában honos Ropen. Ez a két kiemelt lény – és társaik a világ körül (például néhány szemtanú szerint az észak-amerikai indiánok legendáiban élő mennydörgésmadár is hüllőszerű jegyeket mutat) – amúgy igen sok tulajdonságában megegyezik, így úgy gondoltuk érdemes őket együtt, egy epizód keretén belül tárgyalni. (tovább…)


Kriptozoológia – 25. rész – Kriptobotanika II.

Elérkeztünk a negyedszázadik Kriptozoológia részhez, mely egyben a világ rejtélyes növényeit és növényszörnyeit bemutatni hivatott kétrészes Kriptobotanika cikksorozat második része is. Míg az előző részben Földünk vérszomjas vagy rejtélyes fái és faszörnyei kerültek terítékre, most a lágyszárú növényeken, cserjéken és egyéb növényi eredetűnek vélt lényeken a sor. Amikor nekiláttam a témával kapcsolatos anyaggyűjtésnek, gyorsan világossá vált, hogy a tárgykör sokkal terjedelmesebb megtárgyalni valót szolgáltat, mintsem egy cikkben bemutatható lenne. Ezért döntöttem végül úgy, hogy két részre bontom a kriptobotanika megtárgyalását. Visszagondolva lehet, hogy inkább három részre kellett volna terveznem a jelenlegi cikk terjedelmét figyelembe véve, de az ígéret szép szó… (tovább…)


Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé mozgatta meg az emberek fantáziáját az idők során: a kriptobotanika menazsériája lényegesen kisebb diverzitást, illetve fajgazdagságot mutat, mint kedvenc (ál)tudományunké. Mégis, amennyiben arra vállalkoznék, hogy ezen rovat keretein belül bemutassak valamennyi rejtélyes növénnyel vagy növényszerű lénnyel kapcsolatos legendát és történetet, attól tartok bőven meghaladnám az olvasói türelem szűkös kereteit. Még úgy is, hogy csupán a rejtélyes növények legfontosabbjait, legismertebbjeit kívánom bemutatni, sajnos két fejezetre kell bontanom a téma boncolgatását. Míg az ezt követő részben a lágyszárúak, cserjeszerűek és növényi tulajdonságokkal rendelkező egyéb lények kerülnek terítékre, addig a mai első fejezetben a világ rejtélyes fáinak, faszörnyeinek bemutatása van soron. (tovább…)


Villax Richárd – Fanyűvők (Nemzeti Jeti) (2016)

A cím alapján hirtelen olybá tűnt, hogy Tőke Péter Hanyistók-ján kívül egy újabb regénnyel bővül hazánk igencsak szűknek mondható kriptid-irodalma, de miután elkezdtem olvasni a helyenként elég szatirikusan bemutatott magyar valóságban játszódó – hol humoros, hol pedig drámai eseményekkel kecsegetető – meglehetősen komplex, krimiszerű történetet, kezdett megváltozni bennem az előre felvázolt kép. De, hogy konkrétan mire gondolok?! Olvassatok tovább! (tovább…)