kriptozoológia

Glass (2019) (Üveg)

Már egy jó ideje közhelyesnek számítanak azon fejtegetések, amelyek M. Night Shyamalan hektikus teljesítményét hivatottak boncolgatni. Az indiai származású filmrendező alkotásainak minősége ugyanis szélsőségek közt ingadozik: olykor kiugróan magas szintű,…

Képtelen történetek, másvilági mesék (2018)

Mint minden évben, a Kaméleon Komix kétezer-tizennyolcban is egy fantasztikus kiadvánnyal rukkolt elő. A Világvégi mesék és a Mesék az ágy alól kötetek után Szűcs Gyula ezúttal kissé csavart a…

Stephen King adaptációk 2019-ben

Aki nem egy kő alatt élt mostanában, annak nagy valószínűséggel feltűnhetett, hogy az utóbbi években egyfajta hirtelen jött revival-hullámként mind több és több King feldolgozást kaptunk, az AZ című (remake)…

Bird box (2018)

Évekkel ezelőtt Josh Malerman gondolt egyet és zenészi karrierjét feldobva könyvet kezdett írni. Ebből lett a posztapokaliptikus horror, a Madarak a dobozban (KATT a cikkre), amit nemcsak a kritikusok, de…

2018 Top 10 – Szerkesztőségi toplista

Ragaszkodva a szokásokhoz, az idei év végén is jelentkezünk már-már hagyományossá váló toplistánkkal, amelyben a 2018-as esztendő legjobb alkotásait – filmek és sorozatok terén egyaránt – szeretnénk nektek összegyűjteni. Természetesen…

Aquaman (2018)

A napokban érkezett a mozikba a DC Comics legújabb filmje, mely (immáron sokadjára) megpróbálja helyére állítani a képregénykiadó filmes univerzumának hírnevét. Eme igencsak nehéznek tűnő feladatot ezúttal az egyik legjobban…

Cargo (2017)

Az utóbbi években számos próbálkozást láttunk arra, hogy a zombizsáner klisébe-fullasztása helyett (mellett) valami újjal is előrukkoljanak nekünk a jobbára szorgosabb, mint tehetséges filmkészítők. Az egyik véglet a minél több, gyorsabb,…

Journal 64 (2018) (A 64-es betegnapló)

A Q-ügyosztály eseteinek legújabb része, A 64-es betegnapló januárban startol a magyar mozikban. A Jussi Adler-Olsen regényei alapján készült filmsorozat szárnyaló népszerűségre tett szert az elmúlt években: olyan krimikről van…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

crosseEgy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című regénye tette ismertté a holt anyagból életet teremtő, az isteni törvényekkel dacoló tudós archetípusát. Mary Shelley 1814-ben részt vett egy légköri elektromosságról tartott előadáson Londonban, melyet egy bizonyos Andrew Crosse tartott. A legenda szerint Crosse nem más, mint Victor Frankenstein ihletője. Ez még nem is lenne annyira meghökkentő – figyelembe véve az előadás természetét -, ha a fent említett úriember nem azzal vált volna hírhedtté, hogy egy elektromossággal folytatott kísérlete során véletlenül sikerült apró élőlényeket előállítania a holt anyagból. Évekkel később, minthogy Mary Shelley regénye megjelent volna!

(tovább…)


Kriptozoológia – 26. rész – Repülő őshüllők

A mai madarak első képviselői valamikor a földtörténeti középkor vége felé, a kréta korban jelentek meg mintegy 100 millió évvel ezelőtt. A dinoszauruszokkal való szoros rokonságuk közismert tény, a primitív madarak szűkebb rokonsági körében olyan ikonikus őslényeket is találunk, mint például a Jurassic Park filmek által ismertté vált raptor-félék. Kevésbé közismert, hogy a repülő őshüllők (Pterosauria) jóval távolabbi rokonai ma is ismert tollas barátainknak, mintsem gondolnánk. A kréta végén legjobb tudomásunk szerint kihalt csoportnak azonban úgy tűnik egyes példányai fel-fel tűnnek a világ különböző pontjain. Elég csak a világon jóformán mindenhol (az ősi maja kultúrától a kíniakon át a középkori Európáig) feltűnő sárkányábrázolásokra gondolni, melyek legtöbbször bőrszárnyakon repülő, csupafog, hüllőszerű lényeket írnak le. A modernkori kriptozoológia legnagyobb visszhangot kiváltott ősi, kihalt repülő hüllőkhöz nagyon hasonló lényei egyértelműen a közép-afrikai beszámolókból ismert Kongamoto és a Délkelet-Ázsiában honos Ropen. Ez a két kiemelt lény – és társaik a világ körül (például néhány szemtanú szerint az észak-amerikai indiánok legendáiban élő mennydörgésmadár is hüllőszerű jegyeket mutat) – amúgy igen sok tulajdonságában megegyezik, így úgy gondoltuk érdemes őket együtt, egy epizód keretén belül tárgyalni. (tovább…)


Kriptozoológia – 25. rész – Kriptobotanika II.

Elérkeztünk a negyedszázadik Kriptozoológia részhez, mely egyben a világ rejtélyes növényeit és növényszörnyeit bemutatni hivatott kétrészes Kriptobotanika cikksorozat második része is. Míg az előző részben Földünk vérszomjas vagy rejtélyes fái és faszörnyei kerültek terítékre, most a lágyszárú növényeken, cserjéken és egyéb növényi eredetűnek vélt lényeken a sor. Amikor nekiláttam a témával kapcsolatos anyaggyűjtésnek, gyorsan világossá vált, hogy a tárgykör sokkal terjedelmesebb megtárgyalni valót szolgáltat, mintsem egy cikkben bemutatható lenne. Ezért döntöttem végül úgy, hogy két részre bontom a kriptobotanika megtárgyalását. Visszagondolva lehet, hogy inkább három részre kellett volna terveznem a jelenlegi cikk terjedelmét figyelembe véve, de az ígéret szép szó… (tovább…)


Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé mozgatta meg az emberek fantáziáját az idők során: a kriptobotanika menazsériája lényegesen kisebb diverzitást, illetve fajgazdagságot mutat, mint kedvenc (ál)tudományunké. Mégis, amennyiben arra vállalkoznék, hogy ezen rovat keretein belül bemutassak valamennyi rejtélyes növénnyel vagy növényszerű lénnyel kapcsolatos legendát és történetet, attól tartok bőven meghaladnám az olvasói türelem szűkös kereteit. Még úgy is, hogy csupán a rejtélyes növények legfontosabbjait, legismertebbjeit kívánom bemutatni, sajnos két fejezetre kell bontanom a téma boncolgatását. Míg az ezt követő részben a lágyszárúak, cserjeszerűek és növényi tulajdonságokkal rendelkező egyéb lények kerülnek terítékre, addig a mai első fejezetben a világ rejtélyes fáinak, faszörnyeinek bemutatása van soron. (tovább…)


Villax Richárd – Fanyűvők (Nemzeti Jeti) (2016)

A cím alapján hirtelen olybá tűnt, hogy Tőke Péter Hanyistók-ján kívül egy újabb regénnyel bővül hazánk igencsak szűknek mondható kriptid-irodalma, de miután elkezdtem olvasni a helyenként elég szatirikusan bemutatott magyar valóságban játszódó – hol humoros, hol pedig drámai eseményekkel kecsegetető – meglehetősen komplex, krimiszerű történetet, kezdett megváltozni bennem az előre felvázolt kép. De, hogy konkrétan mire gondolok?! Olvassatok tovább! (tovább…)