kriptozoológia

Serial Chillers XXVIII.: Theodore Kaczynski, az Unabomber / Manhunt: Unabomber (2017-) / Unabomber: The True Story (1996)

 A Serial Chillers rovat ezúttal egy nem hagyományos értelemben vett sorozatgyilkos ügyét tárgyalja. Az Unabomberként ismert Ted Kaczynski húsz éven keresztül küldött levélbombákat, melyekkel három embert megölt, további huszonhármat pedig…

vérfarkas

Kryptozoológia – 28. rész – Vérfarkasok

Habár a kryptozoológia csupán érintőlegesen tárgyalja a vérfarkas és egyéb emberből állattá változni képes lények témakörét – mivel a jelenséget csupán népmondai, mitológiai, esetlegesen vallási eredetűnek tekinti -, azért én…

Azilum 16: Al Azif/Necronomicon (szerk. Somogyi Gábor)

Itt az ideje ismét elmerülni Lovecraft világában, akár az író saját műveiről van szó, akár másról, akit (akiket) ő ihletett. Megérkezett az Azilum magazin aktuális száma, benne sok-sok főhajtással a…

The Resurrected (1991) (A feltámasztott)

Ha Dan O’Bannon nevét említem, nem hinném, hogy túl sok mindenkinek beugrik, hogy ő Az élőhalottak visszatérnek horror-vígjáték rendezője, nem mellesleg pedig olyan immáron klasszikusnak számító sci-fi és horror mozik…

devil's cemetery

ParaHelyek – Az Ördög Temetője

Oroszország tele van titkokkal. Egyrészt, mert hatalmas területet foglal magába, emiatt szép számmal vannak olyan vidékek, ahová ember még nem tette be a lábát. Másrészt, mert a politikai vezetés mindig…

Fekete Karácsony

Black Christmas (2019) (Fekete Karácsony)

A Fekete Karácsony cím remekül cseng a slasher szubzsáner szakértőinek fülében, hiszen Bob Clark 1974-es klasszikusa abszolút időtálló alkotás. Glen Morgan 2006-os remake-je már csak nyomokban idézi meg a nagy…

The Twilight Zone – 1. évad (2019)

Nem másról szól a történet, minthogy Rod Serling 1959 és 1964 között futó kultikus sorozatának  legújabb feltámasztásával próbálnak piaci rést betömi a természetfeletti történetek rajongói körében a kábeltelevíziók uralta világban….

Stephen King: Emelkedés (2020)

Mielőtt még a kezünk közé kaparinthatnánk a július hónapra beígért, külföldi kritikát által egybehangzóan pozitívan értékelt Az Intézetet, az Európa Kiadó április végén megjelentette a kedvenc horror-gurunk Emelkedés című kisregényét. Azonban,…

Vivarium (2019)

Ugye, ti is álmodtatok már róla, hogy olyan házba költöztök, ahol egyszerűen minden tökéletes?! A csendes és barátságos kertvárosi miliőtől kezdve, a kedves szomszédokon át, a ház kialakításáig, sőt jobban…

Vadászat

The Hunt (2020) (Vadászat)

A filmtörténelemben időről időre felbukkannak hányatott sorsú alkotások, melyekkel rendkívül mostohán bánt az élet. Legyen ez elátkozott forgatás (pl. Az ördögűző, Poltergeist – Kopogó szellem), sokszor eltolt premier (pl. Az…

The Grudge

The Grudge (2020) Az átok háza

A távol-keleti horrorfilm-gyártás aranykora az ezredforduló környékére tehető. A ’90-es évek végén és a 2000-es évek elején szinte csak arany termett Ázsiában, a felhozatalban hemzsegtek az időtálló alkotások. A legaktívabb…

The Invisible Man Returns (1940)

A Universal stúdió a ’40-es évekre felépítette a történelem első filmuniverzumát sikerműveinek folytatásaival,  melyekkel a korabeli horror egyedülálló uralkodójává lépett elő. 1940-ben Drakula illetve Frankenstein szörnye után H.G. Wells legendás…

Rémtörténetek járvány idejére (2020) (Összeállította: Somogyi Gábor és Tomasics József)

Maradj otthon, de nézz be az ágy alá! – ezzel az alcímmel indította útjára a The Black Aether és az Azilum magazin közös elektronikus kiadványát ezekben az embert próbáló időkben….

A Platform (2019)

A Platform disztópikus világa egy börtön – egy orosz rulett, ahol ha a sors nem kedvez a rabnak, akkor 30 napig étel nélkül kell kibírnia – míg ha szerencsés, egy…

Color Out Of Space

Color Out Of Space (2019)

Aktuális kritikánk tárgya nem véletlenül szerepelt szerkesztőségünk 2020-as legjobban várt horrorfilmjeinek listáján, a Color Out Of Space több szempontból is nagyon érdekes projektnek tűnt. Elsőkörben, mint minden H.P. Lovecraft-adaptáció, ezt az…

Servant

Servant (2019) 1. évad

2019 végére végleg beköszöntött a digitális televíziózás aranykora, új szolgáltatók megjelenésével tovább bővült a már korábban is pazarnak monható kínálat. A korábban kiemelkedő triumvirátus (Netflix, Hulu és Amazon Prime Video)…

The Invisible Man (2020) (A láthatatlan ember)

Mikor a Universal stúdió 2017-ben bemutatta A múmia című művét, egy saját filmuniverzumot szeretett volna elindítani klasszikus szörnyei segítségével, mint a ’30-as és ’40-es években. A képbe H.G. Wells híres…

Kryptozoológia – 28. rész – Vérfarkasok

vérfarkasHabár a kryptozoológia csupán érintőlegesen tárgyalja a vérfarkas és egyéb emberből állattá változni képes lények témakörét – mivel a jelenséget csupán népmondai, mitológiai, esetlegesen vallási eredetűnek tekinti -, azért én – nem kis részben nemrégiben megjelent, vámpírok viselt dolgait taglaló cikkünk kapcsán – szükségét éreztem, hogy kryptozoológiai cikksorozatunk keretein belül megemlékezzünk róluk, még ha kissé rendhagyó formában is.

(tovább…)


Serial Chillers XIX.: Kriptozoológiai kitekintés – Vámpírok

vámpír A Serial Chillers e hónapban – így Halloween közeledtével – olyan gyilkosokat választott témájául, akik vámpírnak képzelték magukat, vagy legalábbis akként tűntek fel a világban. Átfogó cikkünkben a vámpírok legendáját igyekszünk körbejárni, de a Serial Chillershez méltóan megmaradunk a realitás talaján, így szó esik majd a témakör pszichiátriai vonatkozásairól is.

(tovább…)


TranslatePasta #06 – Kecskeember (Anansi’s Goatman Story)

A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a Creepypasta wiki-től vettük át, ami a szerkesztő elmondása szerint már önmagában átesett némi kozmetikázáson – nyelvtani és történetmesélés-technikai szempontból – az eredetihez képest. Ennek ellenére, az írás egyrészt komoly mennyiségű vulgáris kifejezést (jobbára a “shit” és “fuck” angol szavak permutációi) tartalmaz, melyet a fordítás során próbáltam némileg változatossá tenni. Emellett igyekeztem megőrizni az eredeti szövegnek az angol eredetiben is idegül – vagy inkább pongyolának – ható igeidő használatát és – amennyire anyanyelvünk engedte – központozását a magyar átiratban. Ennek tudatában fogadjátok szeretettel a Kecskeember hátborzongató történetét, elsőként magyar fordításban.

(tovább…)


Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

crosseEgy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című regénye tette ismertté a holt anyagból életet teremtő, az isteni törvényekkel dacoló tudós archetípusát. Mary Shelley 1814-ben részt vett egy légköri elektromosságról tartott előadáson Londonban, melyet egy bizonyos Andrew Crosse tartott. A legenda szerint Crosse nem más, mint Victor Frankenstein ihletője. Ez még nem is lenne annyira meghökkentő – figyelembe véve az előadás természetét -, ha a fent említett úriember nem azzal vált volna hírhedtté, hogy egy elektromossággal folytatott kísérlete során véletlenül sikerült apró élőlényeket előállítania a holt anyagból. Évekkel később, minthogy Mary Shelley regénye megjelent volna!

(tovább…)


Kriptozoológia – 26. rész – Repülő őshüllők

A mai madarak első képviselői valamikor a földtörténeti középkor vége felé, a kréta korban jelentek meg mintegy 100 millió évvel ezelőtt. A dinoszauruszokkal való szoros rokonságuk közismert tény, a primitív madarak szűkebb rokonsági körében olyan ikonikus őslényeket is találunk, mint például a Jurassic Park filmek által ismertté vált raptor-félék. Kevésbé közismert, hogy a repülő őshüllők (Pterosauria) jóval távolabbi rokonai ma is ismert tollas barátainknak, mintsem gondolnánk. A kréta végén legjobb tudomásunk szerint kihalt csoportnak azonban úgy tűnik egyes példányai fel-fel tűnnek a világ különböző pontjain. Elég csak a világon jóformán mindenhol (az ősi maja kultúrától a kíniakon át a középkori Európáig) feltűnő sárkányábrázolásokra gondolni, melyek legtöbbször bőrszárnyakon repülő, csupafog, hüllőszerű lényeket írnak le. A modernkori kriptozoológia legnagyobb visszhangot kiváltott ősi, kihalt repülő hüllőkhöz nagyon hasonló lényei egyértelműen a közép-afrikai beszámolókból ismert Kongamoto és a Délkelet-Ázsiában honos Ropen. Ez a két kiemelt lény – és társaik a világ körül (például néhány szemtanú szerint az észak-amerikai indiánok legendáiban élő mennydörgésmadár is hüllőszerű jegyeket mutat) – amúgy igen sok tulajdonságában megegyezik, így úgy gondoltuk érdemes őket együtt, egy epizód keretén belül tárgyalni. (tovább…)


Kriptozoológia – 25. rész – Kriptobotanika II.

Elérkeztünk a negyedszázadik Kriptozoológia részhez, mely egyben a világ rejtélyes növényeit és növényszörnyeit bemutatni hivatott kétrészes Kriptobotanika cikksorozat második része is. Míg az előző részben Földünk vérszomjas vagy rejtélyes fái és faszörnyei kerültek terítékre, most a lágyszárú növényeken, cserjéken és egyéb növényi eredetűnek vélt lényeken a sor. Amikor nekiláttam a témával kapcsolatos anyaggyűjtésnek, gyorsan világossá vált, hogy a tárgykör sokkal terjedelmesebb megtárgyalni valót szolgáltat, mintsem egy cikkben bemutatható lenne. Ezért döntöttem végül úgy, hogy két részre bontom a kriptobotanika megtárgyalását. Visszagondolva lehet, hogy inkább három részre kellett volna terveznem a jelenlegi cikk terjedelmét figyelembe véve, de az ígéret szép szó… (tovább…)


Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé mozgatta meg az emberek fantáziáját az idők során: a kriptobotanika menazsériája lényegesen kisebb diverzitást, illetve fajgazdagságot mutat, mint kedvenc (ál)tudományunké. Mégis, amennyiben arra vállalkoznék, hogy ezen rovat keretein belül bemutassak valamennyi rejtélyes növénnyel vagy növényszerű lénnyel kapcsolatos legendát és történetet, attól tartok bőven meghaladnám az olvasói türelem szűkös kereteit. Még úgy is, hogy csupán a rejtélyes növények legfontosabbjait, legismertebbjeit kívánom bemutatni, sajnos két fejezetre kell bontanom a téma boncolgatását. Míg az ezt követő részben a lágyszárúak, cserjeszerűek és növényi tulajdonságokkal rendelkező egyéb lények kerülnek terítékre, addig a mai első fejezetben a világ rejtélyes fáinak, faszörnyeinek bemutatása van soron. (tovább…)


Villax Richárd – Fanyűvők (Nemzeti Jeti) (2016)

A cím alapján hirtelen olybá tűnt, hogy Tőke Péter Hanyistók-ján kívül egy újabb regénnyel bővül hazánk igencsak szűknek mondható kriptid-irodalma, de miután elkezdtem olvasni a helyenként elég szatirikusan bemutatott magyar valóságban játszódó – hol humoros, hol pedig drámai eseményekkel kecsegetető – meglehetősen komplex, krimiszerű történetet, kezdett megváltozni bennem az előre felvázolt kép. De, hogy konkrétan mire gondolok?! Olvassatok tovább! (tovább…)