magyar

Dead Squad: Temple of the Undead (2018)

Ilyen fantasztikusan hívogató címmel muszáj volt lecsekkolnom jobbára filmek zenei oldalával foglalatoskodó Dominik Hauser író/rendező Indonéziában forgatott produkcióját. Nyilván nem volt titok, mekkora hatalmas ordas hulladék lesz ez az iMDb-n…

CineScience #3- Csernobil és nukleáris katasztrófák

Az elmúlt hónapokban a Csernobil sorozatnak köszönhetően a közvélemény ismét felkapta az atomerőművek és a nukleáris fegyverek által okozható pusztítások témakörét, és egyre többen érdeklődnek a maghasadással  működő szörnyetegek mögött…

Midsommar

Midsommar (2019) (Fehér éjszakák)

Kis túlzással szinte remegő kézzel vártam Ari Aster második nagyjátékfilmjét, mivel rendezői debütálása olyan maradandó nyomokat hagyott bennem, mint kevés horrorfilm a XXI. században. Ha ehhez még hozzáadjuk a tényt,…

Dark_season 2

Dark 2. évad (2019)

Idén júniustól elérhető a Netflix német gyártású sorozatának, a Dark-nak a második évadja. A folytatás ezúttal nyolc résszel jelentkezik a korábbi tízhez képest. A helyszín továbbra is a látszólag jelentéktelen,…

Igaz történet alapján: The Serpent and the Rainbow (1988) (A kígyó és a szivárvány)

A kígyó és a szivárvány Wes Craven horrorklasszikusainak sorát gyarapítja – a rendezőnek olyan filmeket köszönhet a zsáner, mint a Sziklák szeme vagy a Rémálom az Elm utcában és a…

Azilum különszám: Árnyak az időn túlról 2. (szerk. Somogyi Gábor)

A lovecraft-i stílusban és szubkultúrában érdekelt irodalmi fanzine jóvoltából most megjelent a természetfeletti borzongást nyújtó antológia második kötete. Míg a három részesre tervezett installáció első kiadványa az 1920 és 1960…

Lauer Gábor: Mindenvörös (2018) Ajánló+Nyereményjáték

“Barátaim! Mindnyájan tudjuk, milyen vékony is az a bizonyos vonal. Az a bizonyos vonal, vagy határ élő és holt között”. Lauer Gábor új regényében Ector atyánál elmosódik a határ képzelet…

Fácángyilkosok

The Absent One ((Fasandræberne)) (2014) (Fácángyilkosok)

Alig, hogy első rejtélyüket megoldották, máris újabb feladat vár a Q-ügyosztály nyomozóira. Ezúttal egy húsz esztendeje történt gyilkosság részleteit kell kibogozniuk. Az áldozat egy tizenéves ikerpár, illetve – még ha…

Annabelle Comes Home (2019)

Idén nyáron újabb darabbal bővült az utóbbi években egyre terebélyesebbé váló Conjuring-univerzum. A történet középpontjában a már régi ismerősnek mondható Annabelle-baba áll, hiszen a készítők – sokakkal ellentétben – úgy…

CineFurcsaságok #3 – Érdekességek A Pince forgatásáról

a pince thumbFixxerx kollégámtól ezúttal átveszem egy rész erejéig a CineFurcsaságok rovat vezetését. Az aktuális felvonás más szempontból is rendhagyó lesz, ugyanis ezúttal még csak nem is enyém a szó, Illés László, A Pince című idén bemutatott magyar horror rendezője szedett össze számunkra tíz személyes, néha vicces, néha furcsa élményt a forgatásról. (tovább…)


Kontroll (2003)

Kontroll: A film, amely visszahozta a magyar filmet a nemzetközi körforgásba – az alkotás, ami megnyitotta Hollywood kapuit Antal Nimród előtt. Nevethetünk, izgulhatunk, borzonghatunk a klasszikus magyar filmen, ami a metró szürreális világát mutatja be nekünk. A Kontroll elhozza a poklot és a mennyországot, a rendszerváltástól ANNYIRA még messze nem álló Magyarországot és egy különös – és kevéssé szeretett – szubkultúrát, az ellenőröket és a (vélhetően nem ennyire extrém) mindennapjaikat!

(tovább…)


John Cure: Hontalan lelkek (1999/2016)

John Cure hontalan lelkekTudjátok, hogy szeretem azokat a horrorokat, amelyek képesek lelépni a vászonról vagy a könyv lapjairól, és a mi valóságunkban is rettegésre késztetnek. Nos, John Cure könyve, a Hontalan lelkek pontosan ilyen; főleg az utolsó oldalak, ahol bejelenti, hogy még két folytatás fogja követni ezt a förtelmet. Amikor tudatosult bennem, hogy azokat is nekem kell majd elolvasnom és véleményeznem, olyan rettegés csapott meg, amit azóta nem éreztem, hogy nyolcéves koromban megnéztem a Hannibalt, ez pedig nagy szó. (tovább…)


Hurok (2016)

HurokNem nagyon szoktam magyar filmeket nézegetni, ennek legfőbb oka az, hogy a mainstream alkotások nem igazán vonzanak, a történelmi alkotások nem érdekelnek, a gagyi vígjátékok nem mozgatnak meg, a sok tehetségtelen ripacs színésztől és a kontár operatőri munkától pedig kiütéseim vannak. Persze ugyanezt más ország műveiről is el tudnám mondani, mindenesetre elvből nem is érdeklődöm kicsiny hazánk remekei iránt. De ha már magyar hetet tartunk, akkor végre előszedtem pár érdekességet, mint például a mostani Hurok című science-fictiont.

(tovább…)


Defekt (1977)

 Vannak a magyar filmgyártásnak közmondásosan sötét foltjai - ezek közül is a zsánerfilmekhez való abszolút hozzánemértés az, ami legjobban fáj a szívünknek. Egyszerűbben: alig van magyar horrorfilm. A rendszerváltás után, amikor már lehetett független filmeket készíteni, már javul a felhozatal, a Filmalap-éra pedig már egész tisztességes thrillereket termel ki - azonban a szocialista időkben EGYETLEN EGY magyar thriller készült: ez a ‘77-es Defekt. De az is minek. SPOILERES A történet szerint a Kern András játszotta, dohányzásról éppen leszokófélben lévő nyomozó összefüggést gyanít három eltűnés között, mogorva felettese azonban nem hisz neki, majd hosszas unszolás után mégis ad neki egy járőrkocsit és egy nyugdíj előtt álló társat… ha lenne nálam klisészámláló, már az első öt percben kiakadt volna. Ezután egy fiatal nőt látunk, aki dupla durrdefektet kap a Márkus László játszotta kéjgyilkos házától nem messze. A viharos időben bekéredszkedik a férfihoz, aki, ahogy várható is, nekiront. És jön az a rész, ami számomra a mai napig értelmezhetetlen. A nő leüti a gyilkost egy rézszoborral - a haláljelenetről csak annyit, hogy nem az itteni alakításáért szeretjük Márkus Lászlót -, majd nekiáll takarítani. Nem vicc, a nő bedobja a gyilkost a vízgyűjtő gödörbe, majd módszeresen kitakarítja az egész házat; a teljes hatvan percnyi játékidőnek a felében azt nézzük, hogy az asszony takarít! Talán azt akarta érzékeltetni a rendező, hogy az elvtársnők mennyivel higgadtabban kezelik egy kéjgyilkos támadását, mint az imperialista scream queen-ek, nem tudom… Mindenesetre, amikor már csillog a lakás, a nő hazaviteti magát egy teherautósofőrrel, és elmegy a rendőrségre vallomást tenni. (Itt felmerül, hogy ha elmegy a rendőrségre, tehát nem a nyomok eltüntetése volt a célja, akkor mégis mi a frászkarika indoka lehetett kitakarítani?... de ne hagyjuk, hogy a logika elrontsa a szórakozásunkat.) Amikor a nyomozók átkutatják a vízgyűjtőt, megtalálják benne a három eltűnt nőt is. Ezt akkor elérhető csúcstechnológiás effektekkel oldották meg a készítők: ránézésre szivaccsal kitömött guminőket látunk, amiket kicsit összesároztak. De pozitívumai is vannak a filmnek. A képi világ nagyon szeretne a hitchcock-i fekete-fehér mozikra hasonlítani, inkább több, mint kevesebb sikerrel. Van néhány nagyon erősen fényképezett jelenet, ami tényleg abszolút hátborzongató tud lenni a mai napig, például a ködből kibontakozó autó képe, vagy a kitömött kutya (ami személyes véleményem szerint a film legjobb alakítását hozza), illetve a film noir-okra hajazó jazzes filmzene is nagyon el lett találva. A történetvezetés is tud váratlanokat húzni, bár ettől nem lesz jobb a film, sőt, de kellemes meglepetés volt egy ‘77-es filmben olyan női karakterrel találkozni, aki nem hogy nem szorul megmentésre, de egyenesen ő öl meg valakit. Ha nem próbálsz meg logikai összefüggéseket keresni a szereplők viselkedésében, egészen élvezhető filmről van szó, buta cselekménnyel, de kellemes atmoszférával. Ez tipikusan az a film, amire azt szokás mondani, hogy “nem is rossz, ahhoz képest, hogy magyar”. Értékelés: 6/10 AnnieVannak a magyar filmgyártásnak közmondásosan sötét foltjai – ezek közül is a zsánerfilmekhez való abszolút hozzánemértés az, ami legjobban fáj a szívünknek. Egyszerűbben: alig van magyar horrorfilm. A rendszerváltás után, amikor már lehetett független filmeket készíteni, már javul a felhozatal, a Filmalap-éra pedig már egész tisztességes thrillereket termel ki – azonban a szocialista időkben EGYETLEN EGY magyar thriller készült: ez a ‘77-es Defekt. De az is minek.

  SPOILERES (tovább…)


Komor Zoltán: Dögnyugat (2014)

Alapvetően nem szeretem a gore-t. No, nem mintha bármi bajom lenne egy kis gusztustalankodással, a belezés, bomlás, vagy egy nekrofil aktus igényes ábrázolásával, sőt, iszonyatos erő van egy ilyen jelenetben, ha jól használják. Sajnos azonban azt tapasztalom, hogy sok film és könyv nem használja jól: nem a félelem erősítésére használják, hanem a félelem helyett. Pótlékként. Úgy gondolják, hogy egy (kettő, három, több) oszló hulla kelt annyi viszolygást az emberben, hogy azon felül már nem tud, de nem is akar olyan úri huncutságokat befogadni, mint a tanulság, mondanivaló, vagy koherens történet.

(tovább…)


Az idő urai (1982) (Les maîtres du temps)

Az Idő Urai1982-ben született egy rajzfilm, amely sokunk gondolkodását megváltoztatta. Van, aki szerette, van, aki gyűlölte, sokan nem értették, hogy mire is akar kilyukadni, sőt, van, aki logikátlannak, erőltetettnek tartja a befejezését. Egy valamit azonban semmiképpen sem lehet tenni vele: megfeledkezni róla. Nem csak azért, mert francia-magyar koprodukcióban született Az Idő Urai című animációs film, hanem mert Jean Giraud, alias Moebius látványtervei alapján készült el. Neki köszönhetjük például a Nyolcadik utas: a Halált, valamint a Tron, avagy a számítógép lázadását, illetve Az ötödik elem látványvilágán is ő dolgozott.

(tovább…)




DarkJazz (2013)

darkjazz_thumbMatuszka Máté és Kálmán Áron szerzőpáros nem mindennapi tematikájú, szürreálisnak ható képregényében a detektívfilmekbe illő noir-os atmoszféra keveredik egy cseppnyi sci-fi hangulattal, amiből persze egy kis misztikus lovecraft-i csattanó sem maradhat ki. (tovább…)