Mary Shelley

Glass (2019) (Üveg)

Már egy jó ideje közhelyesnek számítanak azon fejtegetések, amelyek M. Night Shyamalan hektikus teljesítményét hivatottak boncolgatni. Az indiai származású filmrendező alkotásainak minősége ugyanis szélsőségek közt ingadozik: olykor kiugróan magas szintű,…

Képtelen történetek, másvilági mesék (2018)

Mint minden évben, a Kaméleon Komix kétezer-tizennyolcban is egy fantasztikus kiadvánnyal rukkolt elő. A Világvégi mesék és a Mesék az ágy alól kötetek után Szűcs Gyula ezúttal kissé csavart a…

Stephen King adaptációk 2019-ben

Aki nem egy kő alatt élt mostanában, annak nagy valószínűséggel feltűnhetett, hogy az utóbbi években egyfajta hirtelen jött revival-hullámként mind több és több King feldolgozást kaptunk, az AZ című (remake)…

Bird box (2018)

Évekkel ezelőtt Josh Malerman gondolt egyet és zenészi karrierjét feldobva könyvet kezdett írni. Ebből lett a posztapokaliptikus horror, a Madarak a dobozban (KATT a cikkre), amit nemcsak a kritikusok, de…

2018 Top 10 – Szerkesztőségi toplista

Ragaszkodva a szokásokhoz, az idei év végén is jelentkezünk már-már hagyományossá váló toplistánkkal, amelyben a 2018-as esztendő legjobb alkotásait – filmek és sorozatok terén egyaránt – szeretnénk nektek összegyűjteni. Természetesen…

Aquaman (2018)

A napokban érkezett a mozikba a DC Comics legújabb filmje, mely (immáron sokadjára) megpróbálja helyére állítani a képregénykiadó filmes univerzumának hírnevét. Eme igencsak nehéznek tűnő feladatot ezúttal az egyik legjobban…

Cargo (2017)

Az utóbbi években számos próbálkozást láttunk arra, hogy a zombizsáner klisébe-fullasztása helyett (mellett) valami újjal is előrukkoljanak nekünk a jobbára szorgosabb, mint tehetséges filmkészítők. Az egyik véglet a minél több, gyorsabb,…

Journal 64 (2018) (A 64-es betegnapló)

A Q-ügyosztály eseteinek legújabb része, A 64-es betegnapló januárban startol a magyar mozikban. A Jussi Adler-Olsen regényei alapján készült filmsorozat szárnyaló népszerűségre tett szert az elmúlt években: olyan krimikről van…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

crosseEgy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című regénye tette ismertté a holt anyagból életet teremtő, az isteni törvényekkel dacoló tudós archetípusát. Mary Shelley 1814-ben részt vett egy légköri elektromosságról tartott előadáson Londonban, melyet egy bizonyos Andrew Crosse tartott. A legenda szerint Crosse nem más, mint Victor Frankenstein ihletője. Ez még nem is lenne annyira meghökkentő – figyelembe véve az előadás természetét -, ha a fent említett úriember nem azzal vált volna hírhedtté, hogy egy elektromossággal folytatott kísérlete során véletlenül sikerült apró élőlényeket előállítania a holt anyagból. Évekkel később, minthogy Mary Shelley regénye megjelent volna!

(tovább…)


Frankenhooker (1990)

Frank Henenlotter (Basket Case trilógia, Bad Biology, Brain Damage) alacsony költségvetésű korai mozijában központi ötletként Mary Shelley klasszikus örökségét használta fel, és keverte mindenféle bizarr, fekete humorú vígjátéki elemekkel. Bár a végeredmény közel sem lett annyira hatásos vagy szórakoztató, mint anno a hasonló műfaji kereszteződésben helyet foglaló Re-Animator című, azóta kultikussá váló produkció, azért minden bizonnyal lesznek olyan ritkaságszámba menő retro-mozikat kedvelők, akik olcsó B-filmes hangulata és garázsos atmoszférája miatt rajongani fognak érte! (tovább…)


Mary Shelley: Frankenstein (1816)

boris karloff frankenstein the monster was my best friend quoteA szörny volt a legjobb barátom.” A címbeli idézet Boris Karlofftól származik, akinek az emlékezetes 1931-es alakítása generációkra meghatározta a Frankenstein történetéről bennünk élő képet. Ez a film rengeteg ponton eltér a könyvtől, és megszámlálhatatlan (egyre romló minőségű) folytatást kapott, ennek ellenére olyan mélyen beleivódott a popkultúrába, hogy ez, az átdolgozott történet az, amit mindenki Frankensteinként ismer, az eredeti regény szinte teljesen elhomályosodott mellette.

(tovább…)


Frankenstein (1910)

frankenstein_1910_thumbFrankenstein, az élet titkát kutató doktor és szörnyének történetét már rengeteg rendező vitte nagyvászonra. Ott van a kultikus 1931-es Boris Karloff féle Universal alkotás, vagy gondoljunk csak a Peter Cushing fémjelezte Hammer szériára, a Robert De Niro főszereplésével készült romantikus műre, vagy esetleg a közelmúltban készült baklövésre, az Én, Frankensteinre. Ám azt kevesen tudják, hogy Mary Shelley gótikus történetét először 1910-ben filmesítette az Edison Manufacturing Company, és hogy eme több, mint száz éves alkotás még mai szemmel is tud néha ijesztő lenni. (tovább…)


Victor Frankenstein (2016)

victor_thumbMary Shelley 1818-as gótikus rémregényének megszámlálhatatlan filmes adaptációja látott már napvilágot, de nem úgy tűnik, hogy a modern kori Prométeusz történetét valaha is meg lehetne unni. Az borzalmas I, Frankenstein és az enyhén béna Az ismeretlen Drakula nyomvonalán haladva megpróbálták eme horror-klasszikust is a blockbusterek világába emelni, hátha így még több pénzt nézőt tudnak  a sztori részesévé tenni! (tovább…)


Frankenstein Created Woman (1967) (Frankenstein nőt alkotott)

frankensteincreatedwoman_thumbAlig 3 évvel a legutóbbi Frankenstein film után a Hammer stúdió továbbra is virágkorát élte, viszont érezhető volt, hogy a lendület, mellyel az évtized elején elkezdték a máig maradandó művek gyártását, alábbhagyott. Ez nem volt csoda, hiszen mindegyik húzószéria már a 3., esetleg 4. részénél járt, eddigre pedig a készítők már általában felhasználnak minden kreatív ötletet. Terence Fisher-ék viszont nem akarták leállítani aranytojást tojó tyúkjaikat, így egy negyedik Frankenstein film forgatásába kezdtek, az előző rész lezárásának ellenére. Ám míg egy negyedik rész a „testvérsorozatnál”, a Dracula szériánál még jól sült el, addig az élet létrehozását és a tudomány határait negyedízben feszegető doktornál már nem sikerült.

(tovább…)


The Evil of Frankenstein (1964)

eviloffrankenstein_thumbHat évvel azután, hogy Frankenstein báró agyát egy másik testbe operálta át, a Hammer filmstúdió úgy döntött, folytatja az Istent játszó nemes történetét. Ezúttal nem kisebb támogatóval, mint az Universal Pictures-el vágtak neki a Terrence Fisher-t váltó Freddie Frances rendezése mellett. Az egész szériát tiszta lappal és egy vadonatúj sztorival indították újra, így a hírhedt szörny egy új történetet kapott. (tovább…)


The Curse of Frankenstein (1957)

curseoffrankenstein_thumbMiután az 1930-as években a Universal filmstúdió vászonra adaptált sok gótikus horror regényt (Drakula, Frankenstein) és több, mára klasszikussá vált szörnyikont hozott létre (a Múmia, vagy a Farkasember), leáldozott a fénykora. A stafétabotot, miközben az emberek már az atomcsapásokban létrejött mutáns szörnyekért rajongtak, egy angol stúdió, a Hammer vette át. Az angol vállalat felvásárolta a klasszikus szörnyes filmek jogait és újraforgatta őket színesben. Ennek a vállalkozásnak a legelső képviselője volt a The Curse of Frankenstein című alkotás. Ez volt az a mű, mely egy csapásra ismertté tette a rendezőt, Terence Fisher-t, a két főszereplőt, Peter Cushing-ot és a közelmúltban elhunyt Christopher Lee-t, és amely egy több mint 10 éves, sikeres és maradandó érát indított el a horrorfilmek történetében. (tovább…)


I, Frankenstein (2014) (Én, Frankenstein)

ifrank02Húzhatjuk a szánkat a többszörösen meggyalázott vámpírok miatt, az aktuális horror generáció valódi vesztese véleményem szerint a Frankenstein szörny. Lassan 10 éve nem készült egyetlen film sem, amely valamilyen komolyabb formában megpróbálta volna feldolgozni a holttestekből összerakott mesterséges ember történetét, erre a szomorú évfordulóra azonban a filmesek megerőltették magukat, az elmúlt fél évben pedig három film is készült az őrült tudós történetéből (Frankenstein’s Army, The Frankenstein Theory, és jelen cikkem alanya). Az aktuális film megtekintése alapján viszont volt egy olyan érzésem, hogy jobban jártunk volna mennyiség helyett minőséggel. (tovább…)


Young Frankenstein (1974) (Az ifjú Frankenstein)

Mel Brooks nevét azt hiszem, senkinek nem kell bemutatnom, ha mégis akad ilyen köztetek, annak csak annyit mondok: Űrgolyhók, Robin Hood, a fuszeklik fejedelme, Drakula halott és élvezi. Naugye. Vegyük még hozzá a zseniális komikust, Gene Wilder-t (Willy Wonka és a csokoládégyár, Dutyi dili, Vaklárma) és egy klasszikus művet, mondjuk Mary Shelley Frankenstein-jét, és már kétség sem fér a végeredményhez: egy fergeteges paródiának nézünk elébe! (tovább…)