nekrofília

The Nun (2018) (Az apáca)

Úgy hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a The Nun a 2018-as esztendő egyik legjobban várt horrorja volt. A James Wan nevéhez fűződő Conjuring-univerzum ezáltal egy újabb darabbal bővült, de…

Slender Man (2018) (Az ismeretlen rém)

Nagyon-nagyon régen vártam annyira horrorfilmet, mint a Slenderman-sztori alapján íródott 2018-as művet. Habár rám igazán nagy hatással mindig is az igaz történeten alapuló filmek voltak, horrorfanatizmusom viszonylag kései szakaszában realizáltam,…

The Endless (2018)

The Endless (2018)

Valószínűleg Justin Benson és Aaron Moorhead neve nem cseng minden horror-rajongó fülében ismerősen, de biztos vagyok benne, hogy korábbi munkáik megemlítése már sokkal jobban rezonál a szakavatott nézők számára. Az…

Extinction (2018)

Az emberek történelmük során számos forgatókönyvet tartottak, és tartanak a mai napig is számon azt illetően, hogy miként fog egy nap fajunknak végképp leáldozni. A népszerűbb, populárisabb elméletek közül merített…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

CineScience #2-Párhuzamos univerzumok

Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…

GastroGore extra – Horror Sörök vol. 2.

Nyilván nem kell nagyon ecsetelnem, hogy ezeken a borzasztóan meleg nyári napokon mennyire szörnyen jól esik egy-egy hűsítő serital. Ahogy a Kedves Olvasók, úgy a szerkesztőség tagjai is előszeretettel szokták fogyasztani…

Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…

Serial Chillers IV: Jeffrey Dahmer

jeffrey dahmerA sorozatgyilkosokkal kapcsolatban mindig az az egyik legizgalmasabb és legzavaróbb kérdés, hogy miben különböznek a normális emberektől, és méginkább: miért. Sokszor hajlamosak vagyunk az életük egy-egy mozzanatát kiemelni, és azt okolni mindenért, például gyermekként átélt traumát, mint Chikatilonál, vagy egy mérgező érzelmi kapcsolatot (általában az anyával), mint Amin Meiwes vagy akár Ed Gein esetében. Jeffrey Dahmer esetében azonban az az ijesztő (már azon túl, hogy tizenhét fiatal férfit ölt meg és fogyasztott el), hogy nem lehet kijelölni egy pillanatot. Sok sorozatgyilkosnál eljátszhatunk a gondlattal, hogy mi lett volna, ha jobban foglalkoznak vele a szülei, nem éli át a háború borzalmait, nem szenved fejsérülést (Richard Ramireznél ezt szokták felhozni) — Dahmer életútját olvasva azonban olyan érzésünk támadhat, hogy ő így született. Az pedig vérfagyasztó lehetőség, hogy amúgy (viszonylag) egészséges háttérből érkező emberek is sorozatgyilkossá válhatnak, hogy a nevelés és a környezet nem feltétlenül van hatással a későbbi tetteikre, hogy nem tudunk beavatkozni, nem tudjuk megváltoztatni őket.

(tovább…)


Splatter Farm (1987)

splatterfarm_thumbBár sokan szeretik annak hívni, John és Mark Polonia e korai próbálkozása szerintem egyáltalán nem kult-film, legalábbis abban az értelemben, hogy mindenképpen meg kellene nézni. Viszont e komolynak egyáltalán nem nevezhető, alig hetven perces produkció annyira amatőr, bugyuta és gagyi, mindamellett persze beteg és véres, hogy akár a Violent Shit amcsi tesójának is hívhatnánk. Szóval imádnivalóan elcseszett egy trash-móka! (tovább…)


Neon démon (2016)

neon demonMár az elején szeretnék figyelmeztetni mindenkit, hogy ez egy dán rendező művészhorrorja; aki nincs hozzászokva az ilyen filmek elvontságához, kaotikus történetvezetéséhez és metaforikus képi világához, az unalmasnak, esetleg egyenesen taszítónak fogja találni, ezért nem ajánlanám jó szívvel mindenkinek.  Viszont azt is szeretném leszögezni, hogy a Neon démon szerintem műfajában idén a legjobb film; emberemlékezet óta nem jöttem ki remegve moziteremből.

Nézzük, mire számíthatsz, ha mégis beülsz megnézni. (tovább…)


Terror Nation (2010)

terrornation_thumbA konteós filmötletek az emberi elme egyik zsigeri részét veszik célul és már azzal épp elég beszélgetést képesek generálni, ha egy felszínes, de törődéssel megírt szkript mellé felsorakozik néhány említésre méltó alakítás és valamiféle mondanivaló a zárójelenetig betalál. Shane Mather rendező és John Shand író művénél – egyrészt, mert indie vállalkozás, másrészt nagyon zsebpénzből készült – rettentően szerettem volna film mögé állni, de a készítők erre esélyt sem hagytak. Beletört a bicskájuk, de nagyon. Bár, mint mindennek, ennek is oka van.

(tovább…)


Dawna Of The Dead (2008)

dawna_thumb “A világunkból kilenc kapu nyílik a Pokolra. Ebből a hatodik pont az Eveningside temetőben található” – ugye milyen komor felütéssel kezdődik a Holtak hajnala pornós változata? Persze azért nem kell mindjárt lefosni a bokánkat, hiszen ez az olcsó (nagyjából ruhák és egyéb kellékek nélküli) felnőtt-adaptáció többnyire az élőhalottak által röhejesen előadott csoportos erőszak, a nekrofília és a kannibalizmus jegyében telik el.

(tovább…)



Aftermath (1994) (Utóhatás)

Mai filmes barangolásunk során látogassunk el egy átlagos spanyol boncterembe. Ha érdekel a testek halál utáni sorsa és kedveled a nekrofíliát bemutató alkotásokat (ne adj isten nekrofil vagy), olvass tovább. Ha nem, akkor gyere vissza inkább holnap. Ugyanis ez nem egy rutinszerű munkanap lesz a patológián…
(tovább…)


Srpski film a.k.a. A Serbian Film (2010)

Te milyen lelkiállapotban ülnél le egy olyan film elé, amiben halálra basznak egy újszülött csecsemőt? Amiben a szadizmus, a nekrofília, a gyilokpornó, a pedofília szerves összetevője a történetnek? El tudod képzelni, hogy a végén úgy állnál fel mellőle, hogy ez egy 10/10-es élmény volt?
(tovább…)


Necro Files, the (1997)

necrofiles_thumbHát az ember az egyik legalantasabb lény a földön. Nincs még egy lény akinek igy omlana a mocsok és a szar az agyából. Ez a fajta szellemi végtermék több mindenben megnyilvánulhat, jelen esetünkben egy filmben, ami nem más mint a NECRO FILES. Egy amatőr filmről lenne itt szó, ami elég erősen meg is mutatkozik benne. 🙂
A történet, röviden: főszereplőnk Logan, egy fiatal pszihopata nekrofil kannibál sorozatgyilkos (minden ami szép és jó). Egyik este egy kellemes kis gore mészárlás és az azt követő letartóztatás után emberünknek sikerül elhalálozni egy rendőr által. Emberünket eltemetik… (tovább…)


Necro Files 2: Lust Never Dies (2003)

necrofiles2_thumbAzt hiszem az egyik film, amit a legjobban vártam az utóbbi időkben, az a Necro Files 2 volt. Így hát bimbózó rózsák virágoztak ki a szívemben, amikor végre megkaparintottam – és újabb 70 percnyi mocsok omlott a pofámba. Az első rész igen nagy hatással volt rám és vártam, mit hoznak ki a folytatásból. Nem volt könnyű dolguk a készítőknek, hiszen szegény Logannal jól elbántak az első rész végén… de most úgy őszintén, ez akadály? Nem hiszem, és szerintem senki sem hiszi. Minden igazi nagy filmnek elkészül a folytatása, és ez alól a Necro Files sem lehet kivétel. A maga módján azért egy mérdföldkővel állunk szemben, hiszen még egy ekkora mocskot nem látott az emberiség. (tovább…)