Még a legelején szeretném leszögezni, hogy a zombik után a második legkevésbé kedvelt témám a horrorban a vámpíroké. Különösen a klisés, buta vámpírtörténeteket nem kedvelem, amiből annyira sok van, hogy…
Az 1930-as évek sztárjait – Boris Karloffot és Lugosi Bélát – szerepeltető film egy valódi klasszikus 1945-ből. A korszak más filmjeihez hasonlóan A hullarabló is egy viktoriánus történetet dolgoz fel,…
Stephen King a horror nagymestere évtizedek óta tartó kitartó munkásságával meghatározó személyéve vált korunk horror műfajának. Írás iránti szenvedélye már megfertőzte idősebbik fiát is, aki apja nyomdokaiba lépve, Joe Hill…
Rovatunk februári kiadása ezúttal is egy tematikára épül, e havi választásunk pedig az ismeretlen tettesekre esett. Ezek az emberek, habár szörnyű, kimondhatatlan dolgokat tettek, sosem buktak le, sosem nyerték el…
A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a…
A 2017-es könyvajánlónk sikerén felbuzdulva idén is úgy döntöttünk, hogy összegyűjtjük nektek, a tavalyi év 10 legérdekesebb horror és sci-fi irodalmi művét, amihez idén már a darkfantasy műfaj is becsatlakozott, illetve…
Már egy jó ideje közhelyesnek számítanak azon fejtegetések, amelyek M. Night Shyamalan hektikus teljesítményét hivatottak boncolgatni. Az indiai származású filmrendező alkotásainak minősége ugyanis szélsőségek közt ingadozik: olykor kiugróan magas szintű,…
Mint minden évben, a Kaméleon Komix kétezer-tizennyolcban is egy fantasztikus kiadvánnyal rukkolt elő. A Világvégi mesék és a Mesék az ágy alól kötetek után Szűcs Gyula ezúttal kissé csavart a…
Aki nem egy kő alatt élt mostanában, annak nagy valószínűséggel feltűnhetett, hogy az utóbbi években egyfajta hirtelen jött revival-hullámként mind több és több King feldolgozást kaptunk, az AZ című (remake)…
Az év zárása a mérhetetlen mennyiségű bejgli és pezsgő elfogyasztása mellett kiváló lehetőséget biztosít az eltelt esztendő filmjeinek rangsorolására, és a következő 365 napban érkező új alkotások izgalommal történő listázására….
Évekkel ezelőtt Josh Malerman gondolt egyet és zenészi karrierjét feldobva könyvet kezdett írni. Ebből lett a posztapokaliptikus horror, a Madarak a dobozban (KATT a cikkre), amit nemcsak a kritikusok, de…
Ragaszkodva a szokásokhoz, az idei év végén is jelentkezünk már-már hagyományossá váló toplistánkkal, amelyben a 2018-as esztendő legjobb alkotásait – filmek és sorozatok terén egyaránt – szeretnénk nektek összegyűjteni. Természetesen…
Davide Melini, olasz filmrendező munkásságát oldalunk már régóta követi, a giallo újkori mesterével pedig interjút is készítettünk a közelmúltban. Legújabb rövidfilmjét, a tavalyi rövidfilmfesztiválokon több díjat is bezsebelt Lion-t, melyről korábban beharangozót is írtunk, személyesen küldte el nemrég oldalunknak megtekintésre. (tovább…)
Oldalunkon már többfajta retro Star Wars-másolattal foglalkoztam (Message from space – 1978, The Man Who Saved the World – 1982 stb.), de valahogy még mindig nem tudom megunni. Miközben a világon éppen végigsöpör a Csillagok Háborúja saga nyolcadik része, Az utolsó jedik, addig én dacolva mindennel, inkább az olasz Aldo Lado olcsó és röhejes jelenetekben dúskáló, másfél órás bűnös élvezetét szeretném bemutatni, aminek érdekessége, hogy zenei aláfestését nem kisebb személy szolgáltatta, mint Ennio Morricone.
(tovább…)
Ebben a Tiziano Sclavi klasszikus képregényéből készült történetben Dylan Dog, a visszavonult paranormális nyomozó kénytelen újra vámpírokkal, farkasemberekkel és zombikkal szóba állni, hogy meglelje a Belial szívének nevezett okkult ereklyét, mely, ha rossz kezekbe kerül, bizony a világunk végét is jelentheti! (tovább…)
Davide Melini neve már ismerős lehet olvasóink számára – a múltban előzeteseket írtunk két igen ígéretes, lassan premierhez közelgő rövidfilmjéről, a giallo Deep Shock-ról és az igen brutális, naturalista jegyeket hirdető Lion-ról. Sikerült elérnünk néhány interjúkérdéssel az olasz rendezőt, aki örömmel válaszolt kérdéseinkre a két film történetéről, inspirációkról, személyes meglátásairól a filmiparral kapcsolatban. (tovább…)
Ha már bemutattam Bruno Mattei csodálatos Predator rip-offját, akkor erről a gyöngyszemről sem feledkezhetek meg, ami tulajdonképpen James Cameron 1984-es klasszikus Terminator-jának és a szintén általa rendezett 1986-os keltezésű A bolygó neve: Halál elegyének tekinthető úgy, hogy mindez ráadásul két évvel azelőtt is jött ki, minthogy a hivatalos Terminator folytatása megjelent. (tovább…)
Ha már úgy döntöttünk, hogy külföldi filmekkel foglalkozunk a tematikus héten, mindenképpen meg szerettem volna említeni az olasz trash-filmgyáros Bruno Mattei – aki ezúttal éppen a Vincent Dawn név mögé bújt – híresen hírhedt Predator ripp-offját, melyben arcátlanul másolja az eredeti akció-horror koncepcióját, csak éppen egy Robotzsarura emlékeztető központi figurával, és ami még ennél is fontosabb: költséghatékony módon! (tovább…)
2034-ben járunk, amikor az általunk ismert világ nagy rész szinte egyetlen éjszaka leforgás alatt elpusztult. Észak-Finnország végeláthatatlan sivatagjában egy, magukat Nightsatan névre keresztelt szintetizátor-harcos csoportosulás próbálja meg nem feladni a küzdelmet, és valahogy zenélve túlélni – hogy egyik napról a másikra ne kattanjanak be ebben a poszt-apokaliptikus környezetben! (tovább…)
New York kikötője felé egy tisztázatlan eredetű hajó sodródik, legénység nélkül, ismeretlen rakománnyal. Nyugi, nincsen benne koporsó – ez most nem az a történet. A helyszínre kirendelt hatóságok az állítólagos kávészállítmány helyett kis zöld tojásokra bukkannak, amelyek hő hatására kipukkadnak, és szinte azonnal végeznek a mit sem sejtő tudósokkal. Izgi, mi?! (tovább…)
A horror műfaján kívül a spaghetti western, kém- és bűnügyi filmekbe is bele-bekóstolgató olasz direktor, Umberto Lenzi Make Them Die Slowly és Woman from Deep River címen is futó harmadik kannibál-filmjét (első kettő: Eaten Alive!, illetve Man from Deep River), a Cannibal Holocaust-nál is néha durvább, felkavaróan erőszakos jelenetei miatt közel 31 országban betiltották. De hogy ezenkívül még milyen más dolgokat tud felmutatni, vagy hogy miért érdemes megtekintésre, azt a tovább után megtudhatjátok. (tovább…)
Az 1980-as év kiemelkedő az olasz kannibálos filmek történetében, hisz ebben az évben született meg Ruggero Deodato világhírű alkotása, a Cannibal Holocaust. Azonban sokan nem tudják, hogy ebben az évben egy másik mű is született a témában, Umberto Lenzi Eaten alive! című filmje, amely viszont elhalványul a nagy klasszikus mellett. (tovább…)