posztapokalipszis

Musarañas

Shrew’s Nest ((Musarañas)) (2014)

A spanyol horrorfilm-művészet az utóbbi 10-15 évben óriási lendületet vett, és nem egy, a zsánerben ma már alapműnek számító darab készült a félszigeten. Említhetjük a koprodukcióban elkészült Ördöggerincet Guillermo del…

existenz

eXistenZ (1999) (eXistenZ – Az élet játék)

Gyerekkorom egyik legjobban beivódott filmélménye volt az eXistenZ, és felnőttként óriási rácsodálkozás volt, hogy egy Cronenberg-műről van szó. Így is találtam rá újra: pár éve, amikor már céltudatosan kerestem a…

Drakulics elvtárs (2019)

Magyar vászonra magyar vámpírt – tartaná a mondás, ennek ellenére nemhogy vámpír, de magyar horror sem sűrűn fordul elő a hazai vásznakon. A Drakulics elvtárs a maga nemében így lehetne…

Alan Moore – Kevin O’Neill: Különleges úriemberek szövetsége 1. (2019)

A zseniális Alan Moore (Watchmen, V mint vérbosszú, A pokolból) Kevin O’Neill által rajzolt képregényében most összegyűjtötte a viktoriánus kori irodalom legjavát (úgymint: Sir Arthur Conan Doyle, Bram Stoker, H.G….

terminator

Terminator – Dark Fate (2019) (Terminátor – Sötét végzet)

Azt hiszem, nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, a közönség vegyes érzelmekkel várta az új Terminátor-filmet. A korábbi években az egymást követő folytatások már csalódásra kondicionáltak sokunkat, és amikor…

The Countess ((La Comtesse)) (2009) (A grófnő)

Novemberben a Serial Chillers csapata a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakjával foglakozik. Az illető vastagon beleírta nevét a horrortudomány egyetemes kódexébe. Báthory Erzsébetről, az erdélyi grófnőről van szó, akiről megszámlálhatatlan…

Élménybeszámoló: I. Országos Lovecraft Találkozó

Ritka eset, hogy szombat reggel hétkor önként keljek fel, majd vállaljak be egy közel két órás utat Szegedről, október 19-én mégsem lett volna tényező, ami visszatarthatott volna. Az előző Lovecraft…

A magas fűben

In The Tall Grass (2019) (A magas fűben)

Nem kérdés, hogy mostanában újra reneszánszát élik a Stephen King feldolgozások, egy valóságos revival-hullám köszöntött be, aminek mi nézők, csak örülhetünk. Ez eredményezhette, hogy a világhírű horror-író eddig kevésbé ismert…

The Lighthouse (2019) (A Világítótorony)

Hatalmas The VVitch-fanatikusként tűkön ülve vártam, hogy bemutatásra kerüljön hazánkban is Robert Eggers új filmje, a The Lighthouse. Sajnos itthon egyelőre csak négy vetítést kapott a fekete-fehér horror, de legalább…

Deadpool: Zsémbes Zsoldos (2019)

A Fumax Kiadó az eredeti Merc with a Mouth tizenhárom füzetét gyűjtötte most össze ebbe a keménytáblás kiadásba, amelyben az alkotók egy percnyi pihenőt nem engedélyeznek nekünk zsémbes zsoldosunk infantilisen…

Zombieland

Zombieland – Double Tap (2019) (Zombieland – A második lövés)

Ritkán jelenthető ki nyugodt lelkiismerettel egy folytatás esetében, hogy megérte a várakozás. Ez hatványozottan igaz, ha a két rész között eltelik tíz esztendő. Egy évtized pont elég idő arra, hogy…

Joker (2019)

Az emberi elme összetettsége és törékenysége nem csak a modern tudósok, neurológusok vagy pszichológusok, hanem a művészek fantáziáját is gyakran megmozgatja. A különböző festményeken, zenei darabokon, verseken és regényeken kívül…

Crawl

Crawl (2019)

Az állatok főszereplésével készült horrorfilmek már több évtizede manifesztálják audiovizuális rémtörténetekbe az emberiség egyik legősibb félelmét, amely a természettel és a benne élő lényekkel kapcsolatos. A remek téma, és a…

Days Gone (PS4, 2019)

A zombik/fertőzöttek okozta apokalipszis örökzöld téma. Láttuk már kismillió filmen, olvastuk ezeregy könyvben, és játszottuk megszámlálhatatlan játék formájában. Van, ami mára klasszikussá vált és beépült a popkultúrába, és volt, ami eltűnt a szórakoztató ipar pöcegödrében. Ám hiába láttuk már ezerféleképpen, hiába gondoljuk, hogy már az utolsó bőrt is lenyúzták róla, még is rendre jelennek meg a témát feldolgozó művek, ilyen cikkünk alanya is, a PS4 exklúzív Days Gone.
(tovább…)


Bird box (2018)

Évekkel ezelőtt Josh Malerman gondolt egyet és zenészi karrierjét feldobva könyvet kezdett írni. Ebből lett a posztapokaliptikus horror, a Madarak a dobozban (KATT a cikkre), amit nemcsak a kritikusok, de az olvasók is szerettek. Számomra az egyik legkedvesebb horror regény amit valaha olvastam. Nagyszerű atmoszférával, pörgős cselekménnyel, érdekes témájával és hátborzongató jelenetek sokaságával szögezi le az olvasót. Kíváncsian vártam, hogy regény tapasztalt sajátos borzongást a Netflix vajon, hogy lesz képes filmvászonra vinni. Nos, az eredmény alant olvasható.
(tovább…)


Joseph D’Lacey: The Veil (2016)

A Horrific Tales Publishing által küldött kötetek szerzői közül Joseph D’Lacey az első, akinek neve ismerősen csenghet hazai horror olvasók számára. Hús című könyvét 2008-ban adta ki nálunk az Ulpius-ház, az azóta eltelt időben pedig több rövid novellát és regényt is portfóliójához adott. A The Veil bizonyos szempontból kakukktojás: D’Lacey két korábbi, azonos világban játszódó novelláját gyűjti egy kötetbe, az első a 2009-es The Kill Crew, a második a 2012 Surviving The End antológiában megjelent The Failing Flesh. (tovább…)


Nightsatan and the Loops of Doom (2013)

nightsatan_thumb2034-ben járunk, amikor az általunk ismert világ nagy rész szinte egyetlen éjszaka leforgás alatt elpusztult. Észak-Finnország végeláthatatlan sivatagjában egy, magukat Nightsatan névre keresztelt szintetizátor-harcos csoportosulás próbálja meg nem feladni a küzdelmet, és valahogy zenélve túlélni – hogy egyik napról a másikra ne kattanjanak be ebben a poszt-apokaliptikus környezetben! (tovább…)



Szűcs Gyula & Budai Dénes – Café Postnuclear (2015)

A harmadik világháború rövid, de annál pusztítóbb volt. A csernobili erőmű 86-os felrobbanását egy remegő arcú és ujjú szovjet vezérkari tábornok nyugati kémek szabotázsakciójának vélte…és felhatalmazás nélkül nyomta meg a nagy piros gombot…Két másodperccel azután, hogy Washingtont rakéták radírozták le a térképről, már Moszkva helyén is csak egy hatalmas kráter tátongott. Semmi sem úgy történt, ahogy a Magyar Néphadsereg vészforgatókönyvében leírták. Nem jutott mindenkinek biztonságos óvóhely, és az a kevés is hamar kifogyott a készletekből…az óvóhelyek pokoli bugyra végül a felszínre okádta emberbőrbe bújt farkasait.”

(tovább…)


Stephen King’s Danse Macabre List vol. 5 – The Day of the Triffids (1963)

triffid_thumbSzínes, szélesvásznú álmot hozó meteor eső örvendezteti meg az arra érdemeseket az úr 1962.-ik évében, és csak másnapra derül ki, hogy aki látta az a legszerencsésebb esetben megvakult. Mivel a Föld népességének 90%-a felnézett az égre, így kiderülhet, hogy bolygónk elveszett. De aki életben maradt, és még lát is, arra két méter magas, húsevő triffidus selectusok támadnak, mint a The Little Shop of Horrorsban.

(tovább…)


Planet of the Apes (1968) (A majmok bolygója)

poa_thumbSzinte alig van a sci-fi történelemben legendásabb (és persze drámaibb) jelenet, mint amikor tengerparti lovaglás közben főszereplőnk rábukkan a Szabadság-szobor maradványaira, és ezzel egyszerre mindennek vége, amiben valaha is hitt! De azt is mondhattam volna, hogy alig akad klasszikusabb és időtállóbb sci-fi mozi, mint a francia Pierre Boulle (Híd a Kwai folyón) regényéből készült méltán híres poszt-apokaliptikus alkotás. (tovább…)


Josh Malerman – Madarak a dobozban (2015)

madarakangol-cropA világvége már sokféleképpen csapott le az emberiségre. Kaptunk idegeneket, nukleáris háborút, zombikat, gépeket és szinte mindent, amit az ember el tud képzelni. A horror műfaj előszeretettel csemegézik a posztapokaliptikus témából, és számtalan jobbnál jobb alkotás született már a mi kényeztetésünkre. Az egyszeri olvasó azt gondolná már mindent átélt, amit csak lehetett. Nos, azt kell mondanom, hogy aki így vélekedik, tévedett. Josh Malerman debütáló könyvével bizony képes volt újat alkotni a témában, méghozzá nem is akárhogyan!

(tovább…)


Masters of Science Fiction (2007) (A sci-fi mesterei)

masterofsf_thumbA két évadot megélt Masters Of Horror legénysége nem sokkal a horror-antológiájuk befejezése után megalkotta ezt – az egy ideig Stephen Hawking’s Sci-Fi Masters néven is futó – hat részes mini-sorozatot. A rémületkeltést ezúttal tudományos-fantasztikus koncepcióra cserélték, de az előzőekben alkalmazott recept azonban megmaradt: vagyis híres szerzők egy-egy rövidebb írásából próbáltak meg kb. negyven perc hosszúságú, televíziós költségvetéssel bíró, ámde szórakoztató adaptációkat készíteni. Lássuk, hogy sikerült-e! (tovább…)