quentin tarantino

Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

Igaz történet alapján – Slenderman

Annak ellenére, hogy a horror műfaja évről évre egyre szélesebb közönséget szólít meg, még napjainkban is igen kevés olyan, a szcénához köthető karaktert tudunk felsorolni, akiknek neve a zsáner rajongótáborát…

The Endless (2018)

The Endless (2018)

Valószínűleg Justin Benson és Aaron Moorhead neve nem cseng minden horror-rajongó fülében ismerősen, de biztos vagyok benne, hogy korábbi munkáik megemlítése már sokkal jobban rezonál a szakavatott nézők számára. Az…

Extinction (2018)

Az emberek történelmük során számos forgatókönyvet tartottak, és tartanak a mai napig is számon azt illetően, hogy miként fog egy nap fajunknak végképp leáldozni. A népszerűbb, populárisabb elméletek közül merített…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

CineScience #2-Párhuzamos univerzumok

Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…

GastroGore extra – Horror Sörök vol. 2.

Nyilván nem kell nagyon ecsetelnem, hogy ezeken a borzasztóan meleg nyári napokon mennyire szörnyen jól esik egy-egy hűsítő serital. Ahogy a Kedves Olvasók, úgy a szerkesztőség tagjai is előszeretettel szokták fogyasztani…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…


Skuló – Martin McDonagh: Alhangya

SkulóSzeretem a színházat, bár elég ritkán jutok el egy jó darabra. Szerencsére akad néhány ismerősöm, akik fogékonyak a színjátszás iránt, sőt, egyikőjük még ezt a szakmát is választotta magának. Valahogy így keveredtem sok évvel ezelőtt egy furcsa. groteszk darabra az IBS színpadára. A mű annyira megtetszett, hogy nem csak többször néztem meg, hanem a felvételt is megszereztem, amelyik az egyik előadásról készült, és nagyjából évente egyszer újra megtekintem a felejthetetlen poénjai és hangulata miatt. A csapat azóta megszűnt, aztán átalakult, akkor még Pendragon Színtársulat néven futottak. Akkoriban egy Martin McDonagh (Párnaember, In Bruges, Three Billboards Outside Ebbing, Missouri, A nagy kézrablás) drámát, az Alhangyát (The Lieutenant of Inishmore) tűzték műsorra, és több helyen is eljátszották. Következzék hát rövid beszámolóm a Skuló-ról.

(tovább…)


Csepella Olivér: Nyugat+Zombik (2017)

Két év csúszással, idén decemberben végre kezünkben foghattuk Csepella Olivér közösségi finanszírozás segítségével készült, finoman szólva is elmeroggyant szórakozást ígérő képregényét, melyben a Nyugat leghíresebb karakterei egy kávéházba zárva viaskodnak egy történelmi háttérű élőhalott-invázióban, hogy egymást froclizva szórakoztassanak minket hét komplett fejezeten és 260 oldalon keresztül. (tovább…)


Shurayukihime (1973) (Lady Snowblood)

Lady SnowbloodNéha óvatosan átlépegetem a határokat, és olyan műalkotásokat is igyekszem ide csempészni nektek, melyek nem kimondottan a horror kategóriába esnek, de ennek ellenére valamilyen szempontból kiemelkedőek. Így a mostanra választott filmem pedig azért érdekesség, mert ebből indult ki Tarantino Kill Bill című remekműve. A Lady Snowblood vérbeli bosszúfilm, mely nem nélkülözi a vörös testnedvek záporozását, így remélhetőleg elégedettek lesztek vele ti is.

(tovább…)


Grindhouse: Death Proof (2007) (Halálbiztos)

Nna, ahogy ígértem, a Rodriguez/Tarantino-féle grájndháuz kombó másik fele, egész pontosan a Tarantino része; a Halálbiztos. A párjától eltérően itt nem rohangálnak gennyedző kelésektől eltorzult hörgő-morgó alakok, nem lőnek folyamatosan, nem fröcsög a vér és nem röpködnek leszakadt végtagok ( …najó ez utóbbi kettőből azért van egy pici mutatóba 😉 ), viszont van egy saját romjai alól kimentett Kurt Russelünk, aki végre ha csak egy rövid ideig is, de újra plisskeni faszagyerek mivoltában tündökölhet, és elnézve az alakítását felmerül bennem a kérdés, vajon hova a ‘csába tűnt el évek óta? …Ja igen, és van még egy szekérderéknyi fincsi sunánk, akik mind arra ~várnak~, hogy egy pszichopata állat padlógázzal áthajtson az arcukon vagy frontálisan találkozzanak egy feltunningolt ’69-es Dodge Chargerrel… (tovább…)


Grindhouse: Planet Terror (2007) (Terrorbolygó)

Ki ne hallott volna Rodriguez és Tarantino közös duplamozijáról? Ami egyébként nem más, mint tiszteletteljes fejhajtás a nagyszerű/csapnivaló exploitation és horror filmek előtt, amiket annó kettesével, sőt hármassával vetítettek egy jegy áráért a grindhouse-nak becézett mozik, mert különben a kutya se ült volna be rájuk. A két zseni avagy elmebeteg rendező úgy döntöttek, megcsinálják a maguk kis grájndháuz-dábölfícsürjét, direkte és készakarva kisköltségvetésű szarnak álcázva, a hangulat fokozása érdekében bevetve mindenféle trükköt, amit csak összetudtak gyűjteni ifjúkoruk kedvenc trágyafilmjeiből, kezdve a gyári képhibáktól a kamutréjlerekig, amik amúgy szintén megérnek egy-egy misét, mint ezt már láthattuk a Machete és a Hobo With A Shotgun esetében is. (tovább…)


Machete (2010)

Danny Trejo ott van mindenhol; ha egy filmben nagydarab, csúnya mexikói kell, akkor több mint valószínű, hogy ő lesz az. Így közel a hetvenhez meg már kurvára megérdemelte élete első főszerepét. Bár szerintem ez már legalább tíz-tizenöt éve esedékes lett volna… Felsorolni is nehéz lenne, hol és miben bukkant fel azzal az baltával (vagy machetével, ha úgytetszik… 😉 ) faragott anyagyilkos ábrázatával az elmúlt huszonnyolc évben, de szerintem lassan ő maga sem tudja már számon tartani. Mindenesetre a ~jobb később, mint soha~ elv alapján végre kaptunk egy Machete-t, ami szinte már-már kult stádiumba emelkedett még a megjelenése előtt. (tovább…)