quentin tarantino

Másodvélemény: Dead Alive / Braindead (1992) (Hullajó)

„Zingaja” „Az anyád megette a kutyámat” „Még egy kis sodót?” „A bulinak vége” – csak néhány az azóta elhíresült örökzöldekből. Bizony, aki valaha is nézett horrorfilmeket, annak már mosolyra áll…

A Quiet Place (2018) (Hang nélkül)

Az év egyik legjobban várt horrorját nemrég mutatták be a magyar mozikban, és bizony a siker nem maradt el sem itthon, sem pedig a tengerentúlon. Noha a Hang nélkül kétségtelenül…

Avengers: Infinity War (2018) (Bosszúállók: Végtelen háború)

Kevés olyan dolog van a világon, ami annyira megtudja változtatni az emberek életét, mint a mozi vagy a színház. A filmek és színdarabok által olyan érzelmi csúcsokra és gödrökbe juthatunk…

Channel Zero: Butcher’s Block (2018)

A Channel Zero második évada toronymagasan múlta felül minden várakozásomat, és egy érdekes, egyedi indie horrorszériából a tavalyi évem legjobb sorozatává vált, tökéletes tempóval, remek karakterekkel, színészi alakításokkal, jól adagolt…

Mr. Pickles S3 02

Mr. Pickles Season 3 (2018)

Be kell vallanom, meglehetősen elveszítettem a fonalat újabban sorozatokkal. Nem csak a Channel Zero harmadik évadának kora tavaszi indulása ért váratlanul, de kedvenc Mr. Pickles visszatérése is elkerülte volna a…

David Berkowitz

Serial Chillers III.: David Richard Berkowitz

A sorozatgyilkosok meglehetősen sokszínűek, bár igyekeznek kategóriákba sorolni őket, nagyjából elemezni a működésüket, hogy később felismerhessék a jeleket, megelőzhessenek ámokfutásokat és tragédiákat. Aztán felbukkan valaki a semmiből, és felrúgja az…

TranslatePasta #05 – Search and Rescue Woods ( aka. Butcher’s Block) (1. rész)

Nem csal a szemetek, tényleg belevágtunk. Már amikor meghirdették a Channel Zero harmadik évadának történetét, első dolgom volt megkeresni a feldolgozott creepypastát, és átgondolni, hogyan tudnám az évad kezdetéig lefordítani…

annihilation

Annihilation (2018) (Expedíció) — Natalie Portman piknikezik az árokparton

Az Annihilation túlzás nélkül az év egyik legjobban várt sci-fije volt, és okkal, hiszen VanderMeer alapanyaga, a rendező személye, a Piknik az árokpartonnal való rebesgetett párhuzam és Natalie Portman játéka…

armin meiwes kannibál német emberhús

Serial Chillers II: Armin Meiwes

Közhely, hogy az interneten minden megtalálható: ételt éppoly könnyen rendelhetünk a világhálón, mint bérgyilkost. 2002 óta pedig azt is tudjuk, hogy emberhúst is lehet találni, mégpedig eredeti csomagolásban. Ekkor tartóztatták…

The Ritual (2017)

Minden tisztességes horror rajongó tudhatja, hogy az erdőkben való túrázás korántsem olyan veszélytelen, mint azt a naiv, hétköznapi ember sejtené. A természet lágy öle – legyen bármilyen gyönyörű – bármikor…

Hellraiser: Judgement (2018)

Ritkán fordul elő olyan, hogy egy horrorfilmet jó előre, már az első előzetes megjelenése előtt temetünk – a Hellraiser franchise tizedik felvonása, a Hellraiser: Judgement esetében azonban nem sok más…

Kínzások és kivégzések XVII. – A hóhérok

A méltán népszerű Kínzások és kivégzések rovatunkban már számtalan kegyetlen és embertelen kínzással foglalkoztunk. Megismerhettetek korábban egészen extrém ázsiai kínzásokat, szokványosabb, de mégis meglepően sokkoló kivégzési technikákat, valamint olyan kegyetlenkedéseket,…

Skuló – Martin McDonagh: Alhangya

SkulóSzeretem a színházat, bár elég ritkán jutok el egy jó darabra. Szerencsére akad néhány ismerősöm, akik fogékonyak a színjátszás iránt, sőt, egyikőjük még ezt a szakmát is választotta magának. Valahogy így keveredtem sok évvel ezelőtt egy furcsa. groteszk darabra az IBS színpadára. A mű annyira megtetszett, hogy nem csak többször néztem meg, hanem a felvételt is megszereztem, amelyik az egyik előadásról készült, és nagyjából évente egyszer újra megtekintem a felejthetetlen poénjai és hangulata miatt. A csapat azóta megszűnt, aztán átalakult, akkor még Pendragon Színtársulat néven futottak. Akkoriban egy Martin McDonagh (Párnaember, In Bruges, Three Billboards Outside Ebbing, Missouri, A nagy kézrablás) drámát, az Alhangyát (The Lieutenant of Inishmore) tűzték műsorra, és több helyen is eljátszották. Következzék hát rövid beszámolóm a Skuló-ról.

(tovább…)


Csepella Olivér: Nyugat+Zombik (2017)

Két év csúszással, idén decemberben végre kezünkben foghattuk Csepella Olivér közösségi finanszírozás segítségével készült, finoman szólva is elmeroggyant szórakozást ígérő képregényét, melyben a Nyugat leghíresebb karakterei egy kávéházba zárva viaskodnak egy történelmi háttérű élőhalott-invázióban, hogy egymást froclizva szórakoztassanak minket hét komplett fejezeten és 260 oldalon keresztül. (tovább…)


Shurayukihime (1973) (Lady Snowblood)

Lady SnowbloodNéha óvatosan átlépegetem a határokat, és olyan műalkotásokat is igyekszem ide csempészni nektek, melyek nem kimondottan a horror kategóriába esnek, de ennek ellenére valamilyen szempontból kiemelkedőek. Így a mostanra választott filmem pedig azért érdekesség, mert ebből indult ki Tarantino Kill Bill című remekműve. A Lady Snowblood vérbeli bosszúfilm, mely nem nélkülözi a vörös testnedvek záporozását, így remélhetőleg elégedettek lesztek vele ti is.

(tovább…)


Grindhouse: Death Proof (2007) (Halálbiztos)

Nna, ahogy ígértem, a Rodriguez/Tarantino-féle grájndháuz kombó másik fele, egész pontosan a Tarantino része; a Halálbiztos. A párjától eltérően itt nem rohangálnak gennyedző kelésektől eltorzult hörgő-morgó alakok, nem lőnek folyamatosan, nem fröcsög a vér és nem röpködnek leszakadt végtagok ( …najó ez utóbbi kettőből azért van egy pici mutatóba 😉 ), viszont van egy saját romjai alól kimentett Kurt Russelünk, aki végre ha csak egy rövid ideig is, de újra plisskeni faszagyerek mivoltában tündökölhet, és elnézve az alakítását felmerül bennem a kérdés, vajon hova a ‘csába tűnt el évek óta? …Ja igen, és van még egy szekérderéknyi fincsi sunánk, akik mind arra ~várnak~, hogy egy pszichopata állat padlógázzal áthajtson az arcukon vagy frontálisan találkozzanak egy feltunningolt ’69-es Dodge Chargerrel… (tovább…)


Grindhouse: Planet Terror (2007) (Terrorbolygó)

Ki ne hallott volna Rodriguez és Tarantino közös duplamozijáról? Ami egyébként nem más, mint tiszteletteljes fejhajtás a nagyszerű/csapnivaló exploitation és horror filmek előtt, amiket annó kettesével, sőt hármassával vetítettek egy jegy áráért a grindhouse-nak becézett mozik, mert különben a kutya se ült volna be rájuk. A két zseni avagy elmebeteg rendező úgy döntöttek, megcsinálják a maguk kis grájndháuz-dábölfícsürjét, direkte és készakarva kisköltségvetésű szarnak álcázva, a hangulat fokozása érdekében bevetve mindenféle trükköt, amit csak összetudtak gyűjteni ifjúkoruk kedvenc trágyafilmjeiből, kezdve a gyári képhibáktól a kamutréjlerekig, amik amúgy szintén megérnek egy-egy misét, mint ezt már láthattuk a Machete és a Hobo With A Shotgun esetében is. (tovább…)


Machete (2010)

Danny Trejo ott van mindenhol; ha egy filmben nagydarab, csúnya mexikói kell, akkor több mint valószínű, hogy ő lesz az. Így közel a hetvenhez meg már kurvára megérdemelte élete első főszerepét. Bár szerintem ez már legalább tíz-tizenöt éve esedékes lett volna… Felsorolni is nehéz lenne, hol és miben bukkant fel azzal az baltával (vagy machetével, ha úgytetszik… 😉 ) faragott anyagyilkos ábrázatával az elmúlt huszonnyolc évben, de szerintem lassan ő maga sem tudja már számon tartani. Mindenesetre a ~jobb később, mint soha~ elv alapján végre kaptunk egy Machete-t, ami szinte már-már kult stádiumba emelkedett még a megjelenése előtt. (tovább…)