ron perlman

American Horror Story: 1984 (2019)

A nyolcvanas évek nosztalgiavonata a kezdeti népszerűség és a régi stíluselemek sikeres, kreatív újrahasznosítása után lassan önmaga kliséjébe kezd átfordulni, kötelező trendkövetéssé, amellyel bármikor sikeresen újramelegíthető vagy ötletesebbként feltüntethető egy…

The Lost (2006) (A véreskezű)

 A Serial Chillers rovat az idei év utolsó fejezetét nyitja meg A véreskezű című művel, melynek főszereplője a ’60-as évek egyik olyan sorozatgyilkosa, aki Charles Manson, John Wayne Gacy, a…

szegedi képregényfesztivál 06

Élménybeszámoló a 11. Szegedi Képregényfesztiválról

Szegeden immár több mint egy évtizede özönlenek november közepén képregényrajongók a Dóm tér irányába, a Somogyi Könyvtár épülete felé, ahol az évente megrendezésre kerülő Szegedi Képregényfesztivál töretlen sikerrel és népszerűséggel…

Musarañas

Shrew’s Nest ((Musarañas)) (2014)

A spanyol horrorfilm-művészet az utóbbi 10-15 évben óriási lendületet vett, és nem egy, a zsánerben ma már alapműnek számító darab készült a félszigeten. Említhetjük a koprodukcióban elkészült Ördöggerincet Guillermo del…

Drakulics elvtárs (2019)

Magyar vászonra magyar vámpírt – tartaná a mondás, ennek ellenére nemhogy vámpír, de magyar horror sem sűrűn fordul elő a hazai vásznakon. A Drakulics elvtárs a maga nemében így lehetne…

Alan Moore – Kevin O’Neill: Különleges úriemberek szövetsége 1. (2019)

A zseniális Alan Moore (Watchmen, V mint vérbosszú, A pokolból) Kevin O’Neill által rajzolt képregényében most összegyűjtötte a viktoriánus kori irodalom legjavát (úgymint: Sir Arthur Conan Doyle, Bram Stoker, H.G….

terminator

Terminator – Dark Fate (2019) (Terminátor – Sötét végzet)

Azt hiszem, nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, a közönség vegyes érzelmekkel várta az új Terminátor-filmet. A korábbi években az egymást követő folytatások már csalódásra kondicionáltak sokunkat, és amikor…

A magas fűben

In The Tall Grass (2019) (A magas fűben)

Nem kérdés, hogy mostanában újra reneszánszát élik a Stephen King feldolgozások, egy valóságos revival-hullám köszöntött be, aminek mi nézők, csak örülhetünk. Ez eredményezhette, hogy a világhírű horror-író eddig kevésbé ismert…

The Lighthouse (2019) (A Világítótorony)

Hatalmas The VVitch-fanatikusként tűkön ülve vártam, hogy bemutatásra kerüljön hazánkban is Robert Eggers új filmje, a The Lighthouse. Sajnos itthon egyelőre csak négy vetítést kapott a fekete-fehér horror, de legalább…

Zombieland

Zombieland – Double Tap (2019) (Zombieland – A második lövés)

Ritkán jelenthető ki nyugodt lelkiismerettel egy folytatás esetében, hogy megérte a várakozás. Ez hatványozottan igaz, ha a két rész között eltelik tíz esztendő. Egy évtized pont elég idő arra, hogy…

Joker (2019)

Az emberi elme összetettsége és törékenysége nem csak a modern tudósok, neurológusok vagy pszichológusok, hanem a művészek fantáziáját is gyakran megmozgatja. A különböző festményeken, zenei darabokon, verseken és regényeken kívül…

Crawl

Crawl (2019)

Az állatok főszereplésével készült horrorfilmek már több évtizede manifesztálják audiovizuális rémtörténetekbe az emberiség egyik legősibb félelmét, amely a természettel és a benne élő lényekkel kapcsolatos. A remek téma, és a…

Masters of Horror S02E05 – Pro-Life (2006) (A Horror Mesterei – Sátánfattyú)

Az első évad lehengerlő epizódja után ismét John Carpenteren volt a sor, hogy valami maradandót hozzon össze az alapanyagokból és ez többé-kevésbé úgy vélem, sikeres volt. Ahogy az eddigiekben is sok helyen észrevehető, hogy a filmográfiákból ismert elemekből próbálnak visszahozni valamit a direktorok, s bár nem merném bátran kijelenteni, hogy ez tudatos lépés, mégis, valami azt súgja, szándékosan helyeztek el olyan töredékeket a részekben, amik valamelyest köthetők korábbi műveikhez. Ezúttal a 13-as rendőrőrs ostromából és a Sötétség hercegéből köszöntek vissza periódusok, viszont mivel egy kerek történetet kapunk, ez nem zavaró, inkább kellemes érzés és pontosan ugyanazt váltja ki, mint a nagy hollywoodi filmiparból a remake: egyfajta biztonságérzetet ad.

(tovább…)


I Sell the Dead (2008)

Az öreg róka Willie és az ifjú Arthur foglalkozásukat tekintve hullarablók. Eleinte kényszerből ássák ki a frissen temetett holttesteket vagy lopják el még a ravatalról azon melegükben az elhunytakat, hogy a mániákus Dr. Quint (Angus Scrimm ~ az Agyrém filmek Tall Man-je) kedvére trancsírozhassa azokat odahaza, ám mikor egy alkalommal a szokásos halott hullánál egy valamivel élőbb(nek tűnő) példányt hantolnak ki, rögtön megtalálják a módját, hogyan váljanak szabadúszóvá… (tovább…)


Bunraku (2010)

Na, ez megint egy olyan film, amit ha megpróbálsz komolyan venni, esélyed sincs rá, hogy élvezni tudd; mire a végére érsz, belefáradsz az anyázásba meg a hőbörgésbe, pedig ez egy klassz film. Tudod mit? Nem is film. Vedd úgy, hogy egy élőszereplős képregényt látsz és ne legyenek elvárásaid, akkor tuti tetszeni fog ez a könnyed kis fantasy, mely egyaránt bővelkedik akcióban és ismert arcokban, a látványvilága pedig ha nem is teljességgel egyedi, de mindenképpen üdítően hat manapság. (tovább…)


Desperation (2006) (Kétségbeesés / Sivatagi rémálom)

Fiatal pár utazik a sivatagon keresztül, egyszercsak megjelenik a visszapillantóban egy rendőrautó és nem sokkal később már annak hátsó ülésen találják magukat, a zsernyák meg össze-vissza hadobál mindenfélét, szóval halvány lila gőzük nincs, hogy ezt most miért meg hova, hisz’ még ha közlékeny is lenne a heka, valami akkor sincs rendben vele. Ahogy beérnek a következő kisvárosba, a beszédes nevű Desperation-be, egyre inkább elhatalmasodik rajtuk a kétségbeesés… ~Tak!~

(tovább…)


Alien: Resurrection (1997) (Feltámad a Halál)

Hollywoodban minden lehetséges. Annak idején folytatták a Darkmant, amiben a főgonosz felrobban egy helikopterben, ám volt elég pénz ehy következő filmre, és így mégsem halt meg. Ki tudja, hányadik James Bond-mozi készül jelenleg is, a Star Treknek meg már a tizenkettedik epizódját forgatják. Ez a Darkman-effektusnak is nevezhető esemény megtörtént az Alien-szériával is, ám most az egyszer azt mondom, de jó, hogy megtörtént. Mert a nem olyan jól sikerült harmadik Halál-mozi után kellett valami nagyszerű lezárás és végül egy csomó tehetséges filmest összeültettek, akik a nekem legkedvesebb részt készítették el a kvadrológiából. (tovább…)


Cronos (1993)

Ezt már régen meg akartam nézni, mert Ron Perlman az egyik kedvenc színészem és mindig érdekel, ha a kedvenceim horrorokban játszanak. Később pedig méginkább érdekessé vált ez a mű, mikor megtudtam, hogy Guillermo del Toro írta és rendezte, aki éppen Perlmannel együtt tette olyan remek mozivá a Pokolfajzatot. Tehát adott egy jó rendező, egy jó színész és egy rendkívül hangzatos, figyelemfelkető cím. Akkor ez csak valami jó lehet, nem? Életem első mexikói horrorja ez és azért éppen ma kerül ki ide, mivel újévkor játszódik. (tovább…)


Blade II (2002) (Penge 2)

Na, erre mondják, hogy a fagyi visszanyal. Meg hogy az ellenségem ellensége a barátom. Meg ugye ott van még annak a bizonyos varjúnak az esete a karóval, mert ugye láttuk már ilyet is. Apropó karó; olyankor van szopi, amikor elindulsz vámpírt vadászni, és kiderül, hogy a szerszámos ládából kihajigálhatsz mindent a karótól a fokhagymáig, mert valami olyanra bukkantál, ami nem egészen az, aminek látszik. Vagy mondhatnám úgy is, hogy az ellen nem véd. 🙂 Na ilyenkor mi van? És ha te is vámpír vagy? Ebben a mai világban már az se biztosíték az örök életre. (tovább…)