Az Utolsó Előtti Huszár #1 – Hamm bekaplak! (2020)
Varga Bálint Bánk (író) és Tuli Krisztián (rajzoló) párosa által közösségi finanszírozás segítségével megvalósított, történelmi dráma és természetfeletti horror keverékeként definiálható képregényében különféle steam- és dieselpunk elemek, valamint a magyar népmesék, legendák világa keveredik a Nagy Háború valós eseményeivel. Ebben az igencsak érdekes és izgalmasnak hangzó koncepcióban fogant képregényfolyam első füzetét végre fizikai formában is a kezünkbe foghatjuk! (tovább…)
Az Utolsó Előtti Huszár egy ízig-vérig magyar képregény; történelmi dráma és természetfeletti horror keveréke különböző steam- és dieselpunk elemekkel színesítve, melyben a magyar népmesék, legendák és mitológia világa keveredik a Nagy Háború valós eseményeivel. Az alkotókat, Varga Bálint Bánk (író) és Tuli Krisztián (rajzoló) párosát kérdeztem a koncepció megszületéséről, karakterekről, szörnyekről, valamint a közösségi finanszírozásos kampányuk hihetetlen sikeréről, ők pedig gyakorlatilag mindent elmeséltek, ami egy kicsit is fontos lehet egy ilyen nem mindennapi vállalkozásról.
Szerkesztőségünkben már-már lassan szokássá válik, hogy az 
A zseniális Alan Moore (Watchmen, V mint vérbosszú, A pokolból) Kevin O’Neill által rajzolt képregényében most összegyűjtötte a viktoriánus kori irodalom legjavát (úgymint: Sir Arthur Conan Doyle, Bram Stoker, H.G. Wells, Jules Verne, R.L. Stevenson), kvázi mindenféle fellelhető fantasztikus és/vagy kicsit is különös alakot, akiket csatarendben állított egy jó ügy érdekében, és kreált belőle egy műfajokon és földrajzi határokon átívelő, feledhetetlen kalandot. Ennek az első részét hozta most el nekünk a Fumax kiadó egy keménytáblás gyűjtői kiadásban. 
Az Agave kiadó ezúttal Svédország legismertebb SFF (science fiction and fantasy) szerzőjét hozta el magyar nyelven, akinek hajmeresztő, furcsa írásokat tartalmazó novelláskötetében éppen úgy feltűnnek a skandináv mitológia és az északi mondavilág természetközeli lényei, mint a hétköznapok szürkeségéből kilépő totálisan agyament szürreális fikciók. Legyenek azok a fantasy, weird vagy éppen steampunk stílusokba öltöztetve, atmoszférájuk minden esetben magával ragadja az olvasót! 
Genndy Tartakovsky (Dexter laboratóriuma, Samurai Jack, Csillagok háborúja: Klónok háborúja) de főleg inkább a Sony Pictures nem adta alább a franchise kibővítésének tervét, ugyanis a 2012-ben készült szenzációs
Ahogy Liu azt a kötet előszavában megfogalmazza, nem igazán hisz a műfaji behatárolhatóságban, zsáneri címkézésben. A hétköznapok varázslatosságát hangsúlyozó, ám a drámát sem nélkülöző történeteiben összefolyik a fantázia és a valóság, a múlt varázslata a jövő tudományos fantasztikumával, és így tovább. Nincs nála vegytiszta sci-fi vagy fantasy novella, de a száraz tényekre támaszkodó történelem sem létezhet a mágikus realizmus intézménye nélkül, ráadásul kínai-amerikai kettős identitása miatt egy teljesen új dimenzióba helyezi az előbb felsoroltakat. 
Itt volt az ideje, hogy igazi, klasszikus, kultikus, fekete-fehér műveket is elővegyek nektek. 
Amióta felröppent a hír, hogy az egyik kedvenc animémből film fog készülni, és kijöttek az első trailerek es teaser-ök, tűkön ülve vártam a pillanatot, hogy a 2017. december elsejei Japán bemutató után végre megtekinthessen a Fullmetal Alchemist live-action adaptációját/verzióját, a Hagane no renkinjutsushi-t. Pontosan ugyanolyan jól elsülhetett, mint amennyire rettegtek a rajongók, hogy el lesz szúrva a történet, a karakterek, vagy olyan módosítást hajtanak végre rajta, ami élvezhetetlenné teszi a számunkra. A remény azért élt bennünk, így most megpróbálom eldönteni, hogy: jól sikerült-e a film, adaptációról van-e szó vagy csak a szereplőkre és a szituációra építkeztek, illetve megáll-e a lábán vagy trilógiára számítsunk inkább.
Úgy ültem le a Fullmetal Alchemist: Brotherhood-ot megtekinteni, hogy sok ismerősöm ajánlotta, és azon a véleményen voltak, hogy jobb, mint az eredeti sorozat. Annyit tudtam róla, hogy 5 évvel a Fullmetal Alchemist után készült el, és a befejezés már a manga utolsó kötetének kiadása után látott napvilágot. Így reménykedtem benne, hogy nem csak újat fog mutatni, hanem a lezárás is tökéletesebb lesz, mint az az elsőben megvalósult. Bevallom, hogy a lécet elég magasra tette Seiji Mizushima, így félelemmel teli érdeklődéssel kezdtem neki ennek az animének.