természetfeletti

You Might Be The Killer (2018)

Ha szeretitek az olyan szokásostól eltérő, rafinált csavarokkal operáló horror-produkciókat, mint amilyen a Tucker & Dale VS Evil (Trancsírák) volt vagy a kliséket újszerű látásmóddal vegyítő Final Girl, esetleg az…

Kedvencek temetője (2019)

Pet Sematary (2019) (Kedvencek temetője)

Szinte nincs olyan hónap, amikor ne érkezne hír egy vadonatúj Stephen King adaptációval kapcsolatos filmes projektről. A Mester munkái mindig is nagy népszerűségnek örvendtek álomgyári berkekben, de a 2017-es Az…

Ed McDonald: Hollóvér (2019)

A tavalyi év egyik legkellemesebb könyves meglepetése számomra, a volt Blizzard fejlesztő; Ed McDonals debütáló regénye volt. Az Éjszárny érezhetően egy igazi fantasy rajongó ember írása, aki nemcsak, hogy ügyesen…

lizzie borden

Serial Chillers XIV: Lizzie Borden legendája és a gyilkos nők kriminológiája

A Serial Chillers ebben a hónapban a Lizzie Borden-legendával foglalkozott, és bemutattuk a róla készült filmek közül a leginkább említésre méltókat. Ideje, hogy megismerjük a történét úgy, ahogyan a valóságban történt….

Project Blue Book (2019) – 1. évad

A földönkívüli élet létezése egyike azon témaköröknek, amelyek drasztikus mértékben és módon képesek megosztani a közvéleményt. Az UFO-hívők és a szkeptikusok vérre menő vitái azonban mindeddig nem hozták meg egyik…

Escape Room (2019) (Végtelen útvesztő)

Az utóbbi két-három évben a rémületért rajongó közönség egyre-másra kaphatta fel fejét az ún. escape room horror, vagyis szabaduló játékokon alapuló horror-produkciókra. Mivel az általam látott alkotások – Escape Room…

US (2019) (MI)

A 2017-es év egyik legmeghatározóbb horrorfilmes élményének bizonyult az előtte csak vígjátékokra szakosodott Jordan Peele a semmiből hirtelen feltűnt alkotása, a ravasz módon építkező, majd a fináléban WTF-bombaként robbanó Get…

TranslatePasta #06 – Kecskeember (Anansi’s Goatman Story)

A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a…

Ghost Stories (2018)

Vélhetően nem én vagyok az egyetlen, egészséges szkepticizmussal megáldott ember, akiben felmerült már, hogy az egyes kereskedelmi tévék délelőtti műsorsávjában parádézó jósok, atlantiszi tisztánlátók, pénzenergiát hosszú, telefonvonalban töltött emeltdíjas percekért küldözgető kurafiak és kuralányok vajon miért nem a Gyorskocsi utcában töltik a hétköznap délelőttöket csalás vádja alól próbálván tisztázni magukat. Úgy tűnik derék angol barátaink háza táján is hasonló jelenségeket lehet tapasztalni, hiszen a 2017-ben a Londoni Filmfesztiválon először, majd a tavalyi év márciusában végre moziban is bemutatásra kerülő Ghost Stories éppen azt veszi górcső alá, hogy a rengeteg csalás és átverés között néha bizony akadhatnak olyan természetfelettinek tűnő jelenségek, melyeket nem lehet tudományos módszerekkel megmagyarázni, cáfolni. És teszi ezt a britekre annyira jellemző módon: fekete humorral nyakon öntve.

(tovább…)


Guardian (1990) (A vérszomjas dada)

Mindannyiunkban ott a félsz, amikor kisbabánkat egy idegen ember kezébe adjuk, nemhogy egy számunkra ismeretlen dada vigyázzon rá egész nap, amikor nem vagyunk otthon. William Friedkin (Ördögűző) természetfeletti horrorjában az imént vázolt sztereotípiát erősíti fel, melyben az újszülött gyermekre vigyázó hölgyemény egy egészen sajátos kapcsolatot ápol az erdő fáival és állatvilágával. (tovább…)


Képtelen történetek, másvilági mesék (2018)

Mint minden évben, a Kaméleon Komix kétezer-tizennyolcban is egy fantasztikus kiadvánnyal rukkolt elő. A Világvégi mesék és a Mesék az ágy alól kötetek után Szűcs Gyula ezúttal kissé csavart a már jól bevált recepten, és azt fundálta ki, hogy ragadjanak tollat a hazai képregényesek, és az általuk megszokott panelos-szövegbuborékos környezetet hátrahagyva, prózában mondják el történeteiket. És hogy milyen természetfelettivel kacérkodó, misztikus írásokat találunk eme megnyerő, csápos borító mögött, az egy kattintás után kiderül! (tovább…)


Genocyber (OAV) (1994)

GenoCyber„Minden idők egyik” – kezdhetném így is ezt a kritikámat, hiszen valóban mérföldkőnek számít az az anime, amit mostanra választottam ki nektek. Az Artmic Studio (Bubblegum Crash, The Hakkenden, A. D. Police Files, Bubblegum Crisis) ugyanis gondolt egy merészet és Tony Takezaki (A. D. Police) 1991-1992 között futó, később összesen egyetlen kötetbe rendezett mangáját szemelte ki, hogy OVA-t adaptáljon belőle. A GenoCyber tabukat döntögetett, hiszen az első olyan alkotás volt, amelyben nem csak egyszerű gore horror ábrázolások jelentek meg, hanem konkrétan gyermekek kivégzését is megrajzolták. Koichi Ohata (Burst Angel, Ikki Tousen) kapta meg a rendezés jogát, a végeredmény pedig valóban korszakalkotónak, bár korántsem hibátlannak mondható.

(tovább…)


Big Order (2016)

Big OrderAz animékről jellemzően elmondható, hogy nem minden az, aminek elsőre látszik. Erre tökéletes példa a Blood-C, ahol azonnal érezzük, hogy valami nem stimmel a képpel, és a Higurashi no naku koro ni is, amelynél a cukiság faktor akkora, hogy minden egyéb hatalmas pofonként csapódik az agyunkba. A Big Order című sorozat sem úgy indul el, ahogyan a műfajai alapján képzeltem, de aztán idővel helyreáll a kép, és kellemesen csalódunk benne. Amennyiben szeretjük a kissé nyakatekert és fordulatokkal teli sorozatokat.

(tovább…)


Másodvélemény: Willard (2003)

Willard

Nyilvánvalóan kíváncsi voltam az eredeti film remake-jére is, így miután végignéztem a két kalandot, előhalásztam a 2003-as verziót, hogy meglessem, mit változtattak meg. A Willard-ról azonban már rendelkeztünk egy kritikával, régi társunk, Blitz jóvoltából, de reméltem, hogy én egy kicsit más szemszögből tudom majd bemutatni nektek ezt a horrort is. Hiszen alapvetően én más megközelítésből nézem az állatos thrillereket, mert saját házikedvencem is van a lakásomban, illetve régóta foglalkozom rágcsálókkal.

(tovább…)


Jūni Taisen: Zodiac War (2017)

Zodiac WarSzeretem azokat a műveket, melyek azonos sémára épülnek, mégis képesek valami újat is mutatni, tehát legalább a karakterek különböznek az átlagtól, megfelelően kidolgozottak, és félúton kiderül, hogy azért eleget csavartak ahhoz a történeten, hogy már élvezhető legyen, és ne tudjuk előre, hogy mi lesz a legvége. A Zodiac War esetében a cím adta meg a kezdő lökést és keltette fel a kíváncsiságomat, ráadásul a tizenkét epizódos anime azért is csábító volt, mert remélhettem, hogy nem húzzák el, mint a rétestésztát. Már csak egy komponensre mehet félre ugye, és az pedig a félbehagyott light-novel feldolgozás, de egy esélyt mindenképpen megérdemelt, lássuk hogyan szerepelt.

(tovább…)


Willard (1971)

WillardNéha azért akad meg a szemem egy-egy horrorfilmen, mert a plakátja impozáns, a trailer izgalmasnak tűnik, sokat hallottam már róla, de előfordultat, hogy prózai oka van, és az egyik kedvenc témámmal, az állatokkal foglalkozik. A Willard-ot a Horror filmek nevű Facebook csoportban pillantottam meg Böjtös Gábor ajánlásával, és természetesen azonnal kíváncsi lettem rá, hogy milyen szerepe van benne a patkánykának, amely a Blu-ray borítóján is feltűnt. Ezért úgy döntöttem, hogy levadászom a kiadást, és írok a filmekről nektek.

(tovább…)


Hitori no shita – The Outcast (1. évad – 2016)

Hitori no ShitaAz egyik kedvenc anime témám egyértelműen az, ami azzal foglalkozik, hogy a különböző erők megszerzése mekkora felelősséggel járnak. Ezért a természetfeletti típusú sorozatokat nagyon izgalmasnak találom. Pláne, ha némi horror, vagy legalábbis thriller elem is keveredik a történetbe, illetve elég kreatív a körítése, és megfelelően kidolgozottak a karakterei. Keresgélés közben akadtam rá a Hitori no shita című alkotásra, amely abból a szempontból is különlegességnek számít, hogy kínai-japán koprodukció, így emiatt is fontosnak tartom, hogy megismertessem veletek.

(tovább…)


Gantz: 0 (2016)

Gantz 0Az animék és az élőszereplős adaptációk között foglalnak helyet azok az alkotások, amikor egy mangából pusztán CGI alkalmazásával készítenek egy egészestés filmet. Ezekből igazán fantasztikusat a Final Fantasy óta nem igazán láttunk, ott is csak a pillanat varázsa tartotta életben az alkotást, de az idő próbáját már nem állta ki a Spirit Within sem. Tudom, hogy kilóg a sorból, mert valójában egy videojátékból készült, de mást nem tudnék hirtelen sem említeni, sem kiemelni. A Gantz varázslatos világa volt a 2006-os év nagyágyúja, amit feldolgoztak, és már nagyon kíváncsi lettem, hogy vajon miképpen sült el a Gantz 0.

(tovább…)