Kényszerű bezártságunk okán napi szinten gondolkodunk el rajta, hogy mihez kezdjünk magunkkal. Akinek a keresőmotorja erre van ráállva, annak rendszeresen dobja fel a pápaszem ilyen-olyan hirdetése, hogy mivel játszhatunk abban…
A Serial Chillers ezúttal egy újdonsággal foglalkozik, a Netflix gondozásában látható egyik legújabb filmmel. Az Elveszett lányok, amit a dokumentumfilmjeiért már két ízben Oscar-díjra jelölt Liz Garbus rendezett, egy hete elérhető. A történet…
Joe Hill és Gabriel Rodriguez több mint zseniális dark fantasy képregényét előbb a Fox, majd a Hulu kezdte el fejleszteni, aztán végül átkerült a Netflix-hez, hogy legnagyobb örömünkre egy tízrészes…
A két részesre bontott AZ-remake megcáfolhatatlan sikerei után szinte azonnal kitört King revival-hullám kapcsán talán nem kell csodálkoznunk azon, hogy Stephen King egyik legújabb művére ilyen hamar lecsaptak, és már…
Néhány éve Prága óvárosának utcáin sétálgatva pillantottam meg egy hatalmas fémszobrokkal operáló kiállítást, de akkor valamiért kihagytam a lehetőséget. Aztán az internet nevű csodálatos találmánynak köszönhetően nemrég hozzám is elért…
Előző cikkemben nagyjából összefoglaltam azt az eseménysort, ami elindította a lavinát, ami a 90-es évek eleji anarchikus állapotokhoz vezetett Norvégiában. Ahogy azt már egyszer leírtam, egy olyan, alapvetően zenei mozgalomról…
Aktuális kritikánk tárgya nem véletlenül szerepelt szerkesztőségünk 2020-as legjobban várt horrorfilmjeinek listáján, a Color Out Of Space több szempontból is nagyon érdekes projektnek tűnt. Elsőkörben, mint minden H.P. Lovecraft-adaptáció, ezt az…
2019 végére végleg beköszöntött a digitális televíziózás aranykora, új szolgáltatók megjelenésével tovább bővült a már korábban is pazarnak monható kínálat. A korábban kiemelkedő triumvirátus (Netflix, Hulu és Amazon Prime Video)…
Zombikat ölni népszerű elfoglaltság videojátékos körökben. Mi ennél is jobb? Náci zombikat ölni! Hitler előholt hordáit kismillióegy játékban volt már lehetőségünk cafatjaikra szedni, ám a téma népszerűsége a mai napig…
Mikor a Universal stúdió 2017-ben bemutatta A múmia című művét, egy saját filmuniverzumot szeretett volna elindítani klasszikus szörnyei segítségével, mint a ’30-as és ’40-es években. A képbe H.G. Wells híres…
Szerte a világon megannyi nép folklórja tartalmaz olyan meséket, amelyekben a szegény sorban tengődő, de talpig becsületes hős mellé egyszer csak odaszegődik a Szerencse, és a hosszas megpróbáltatások után elnyeri…
2019 végére végleg beköszöntött a digitális televíziózás aranykora, új szolgáltatók megjelenésével tovább bővült a már korábban is pazarnak monható kínálat. A korábban kiemelkedő triumvirátus (Netflix, Hulu és Amazon Prime Video) mellé olyan szereplők csatlakoztak, akik a rendelkezésre álló erőforrásaikkal és piaci hatalmukkal alapvetően befolyásolhatják az otthoni mozizás jövőjét.
Napról napra egyre jobban sújtja világunkat a folyamatos pusztulás, és úgy tűnik, ez a folyamat megállíthatatlan. Szinte mindenkit foglalkoztat a probléma, illetve az is, hogy mi vár ránk, ha a természetes élővilág gyakorlatilag kipusztul körülöttünk. Vissza lehet azt hozni valahogyan? Vagy mindez pótolható egy alternatív valóságban? Lehetséges egy szerkezet segítségével eljutni olyan tájakra, amelyek a valóságban már nem léteznek? A Gabel-Klam szerzőpáros megpróbálta leírni, milyen is az, ha nem a valóságban élünk. (tovább…)
Gyerekkorom egyik legjobban beivódott filmélménye volt az eXistenZ, és felnőttként óriási rácsodálkozás volt, hogy egy Cronenberg-műről van szó. Így is találtam rá újra: pár éve, amikor már céltudatosan kerestem a rendező filmográfiáját, ugrott be, hogy a meghatározó emlékképek ebből a filmből származtak.
A közösségi oldalak veszélyeiről már számtalan film készült, kezdve a realisztikus kultfilmektől (Megan is missing) a kevésbé hiteles horrorokig (Unfriended). Az online felületre készült Tagged, vagy a hitelesség kedvéért T@gged kiindulási alapja is valami hasonló, ám végül ez a szegmens szerencsére csak előnyére válik a sorozatnak, és egy viszonylag szokványos, de szerethető tinihorror-sorozat lesz belőle, méghozzá amolyan igazi 21. századi.
A bilokáció nevű fogalom egy olyan paranormális jelenséget takar, amely azt feltételezi, hogy egy személy (vagy tárgy) egyszerre két helyen tud lenni. Stephen King a Horror Mesterének legújabb, természetfeletti elemekkel operáló, krimis vonalvezetésű regényében, A kívülállóban pedig pontosan egy ezzel kapcsolatos titokzatos ügyet kell felderíteni kisvárosi hőseinknek, amelyhez egy a Mr. Mercedes-trilógiából megismert szimpatikus nyomozó-karakter nyújt segítséget. (tovább…)
A napokban került a hazai mozikba az AZ folytatása, így minden Pennywise, illetve Stephen King rajongó megtudhatja, hogyan is sikerült az átdolgozott film második része. Bár már az első epizód is megosztotta a filmkedvelőket, és várható volt, hogy a folytatás sem arat majd teljes sikert, ha minden elvárás nélkül ülünk be a moziba, nagy csalódás nem érhet. Mivel a könyv alapján készült filmek mindig is kényes témának számítanak, illetve az újabb horror filmek egyik átka, hogy sokat várnak a nézők, komoly kihívások elé néznek a filmgyárosok, mert nehéz mindenkinek eleget tenni. (tovább…)
A Serial Chillers Charles Manson szektájának történetén alapuló filmeket bemutató fejezetében ezúttal egy olyan művet veszünk sorra, amely csak lazán kapcsolódik a valódi eseményekhez. A 2011-es Martha Marcy May Marlene elsöprő sikert aratott a Sundance Fesztiválon majd Cannes-ban is, és megannyi díjat mondhat magáénak; egyértelműen felhelyezve a filmes világ térképére Sean Durkin rendezőt és a legkisebb Olsen-lányt, Elizabethet.
Bár önjáró autókkal, lélekszívó vámpírokkal és képzeletbeli világokba átívelő kapukkal már bőven találkozhattunk Stephen King horrorisztikus könyveiben, most fia, Joe Hill (alias Joseph Hillstrom King) 2013-ban készült zseniális dark fantasy regénye került reflektorfénybe, mégpedig azon okból kifolyólag, hogy az AMC idén sorozatot készített belőle. Ez pedig szimplán kiváló döntésnek bizonyult, mivel a végeredmény ugyancsak egy misztikus hangulatú, szórakoztató thriller. (tovább…)
Számos ismert film alapjául szolgáltak már irodalmi művek, és sokszor vitatkoznak össze a könyvmolyok és a filmimádók azon, vajon melyik is volt a jobb. Ha mód van rá, jobb, ha mind a filmet, mind pedig a könyvet ismerjük. Miután már korábban jelent meg cikkünk A fekete ruhás nő című filmről, ideje volt az alapként szolgáló könyvet is alapos mustra alá vetni. Bár a Susan Hill által írt eredeti történet 1983-ban jelent meg, és az első magyar kiadás is 1995-ből való, meglepően kellemes élmény volt egy klasszikust leporolni. (tovább…)
A skandináv krimi műfaját annak idején Stieg Larsson Millenium-trilógiája tette rendkívül népszerűvé. A trilógia első része A tetovált lány címet kapta és 2005-ben jelent meg. Bár a szerző még be tudta fejezni a további két részt is, 2004 végén bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg a sorozat forgalomba kerülését és sikerét (az A lány, aki a tűzzel játszik 2006-ban, az A kártyavár összedől pedig 2007-ben jött ki). A könyvsorozat első epizódja óriási sikert aratott, s mindez odáig vezetett, hogy 2009-ben filmvászonra került, Niels Arden Oplev rendezésében. A mozi kivívta a kritikusok elismerését és számos díjat bezsebelt, 2011-ben pedig David Fincher megrendezte az amerikai remake-t is, amelynek forgatókönyvét Steven Zailian írta.