Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…
Úgy hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a The Nun a 2018-as esztendő egyik legjobban várt horrorja volt. A James Wan nevéhez fűződő Conjuring-univerzum ezáltal egy újabb darabbal bővült, de…
Nagyon-nagyon régen vártam annyira horrorfilmet, mint a Slenderman-sztori alapján íródott 2018-as művet. Habár rám igazán nagy hatással mindig is az igaz történeten alapuló filmek voltak, horrorfanatizmusom viszonylag kései szakaszában realizáltam,…
Valószínűleg Justin Benson és Aaron Moorhead neve nem cseng minden horror-rajongó fülében ismerősen, de biztos vagyok benne, hogy korábbi munkáik megemlítése már sokkal jobban rezonál a szakavatott nézők számára. Az…
Az emberek történelmük során számos forgatókönyvet tartottak, és tartanak a mai napig is számon azt illetően, hogy miként fog egy nap fajunknak végképp leáldozni. A népszerűbb, populárisabb elméletek közül merített…
Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…
Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…
Nyilván nem kell nagyon ecsetelnem, hogy ezeken a borzasztóan meleg nyári napokon mennyire szörnyen jól esik egy-egy hűsítő serital. Ahogy a Kedves Olvasók, úgy a szerkesztőség tagjai is előszeretettel szokták fogyasztani…
Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…
Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…
Ira Levin művei, köztük A stepfordi feleségek azon regények sorát gyarapítják, melyeknek sokkal inkább ismert a filmes feldolgozásuk. Jelen írásomban a regényről és annak első feldolgozásáról, az 1975-ös filmadaptációról fogok szólni – a 2004-re datált borzalmakat csak érinteni fogom.
Amerika hatalmas meglepetései közé mindenképpen TOP 10-es listára tenném szeptemberi Serial Chillers témánkat, John Wayne Gacyt, aki színészkedése helyett inkább sorozatgyilkos tevékenysége miatt került a prominens bandába. Az első film, amelyet a munkásságával kapcsolatban választottunk, egyik személyes kedvencem, az egyszerűen Gacy címet viselő VHS-re készült alkotás, Clive Saunders rendezésében.
Mielőtt még mohón nekiesnétek a legújabb, Stephen King műveinek felhasználásával kollázsolt Castle Rock néven futó televíziós sorozatnak, meg kell említenem, hogy már 2006-ban is történt egy hasonló próbálkozás a Mester műveit illetően. Akkoriban néhány novellájából készült cirka háromnegyed órás adaptáció a TNT csatornán futó antológia-sorozatba, amelyet aztán később DVD-n is kihoztak. (tovább…)
Amikor nekiülök egy horrorfilmnek, vannak bizonyos intő jelek, amik arra figyelmeztetnek, hogy szart fogok látni. A film elején felvillanó “igaz történet alapján” és a straight-to-VHS formátum a legnyugtlanítóbb, de a remegő kamera, és a monoton nrrációval való indítás (különösen, ha a szinkronszínész hangján hallani, hogy már az első percben tele van a töke a filmmel) is elég rossz ómen. A BTK: vadászat egy sorozatgyilkosra című film pedig az összes ilyen figyelmeztető jelet hozza, de a rovat miatt muszáj volt megnéznem. (tovább…)
A Vakság című 2008-as misztikus hangulatú dráma-sci-fit-t José Saramago nagysikerű portugál író regényéből adaptálták filmre. Rendezőként a brazil származású Fernando Meirelles gondozta a művet, akinek már a lassan kultfilmmé avanzsáló Isten városát (2002), illetve Az elszánt diplomatát (2005) is köszönhettük.
Eddig bemutattunk az olvasóinknak két szélsőséges filmet Ted Bundy életéről és munkásságáról. A mostani mű, a nemes egyszerűséggel Ted Bundy-ra keresztelt thriller teljesen más irányból közelíti meg a sorozatgyilkos tevékenységét, és a hétköznapjaira, valamint a lélektanára próbál koncentrálni, elsősorban pszichológiai szempontból. Az eredmény olyasmi, mintha Hannibal Lectert boncolgatnák egy életlen szikével. Az elképzelés nem rossz, de sajnos elég gyenge a megvalósítás, túlságosan elfogultak az alkotók.
A trailer alapján könnyen azt gondolhatnánk, hogy egy mikro-költségvetésű filmes projektet látunk, amit valamelyik amerikai egyetem diákja dobott össze. Ezen gondolatunkat azonban kukázhatjuk, amikor az egyik jelenetben Matt Damon is feltűnik a színen. A sokak által csak iPhone-filmként aposztrofált alkotás ugyanis egy Oscar-díjas rendező titkos projektje, az Unsane premierje az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt február végén.
Mennyi az esélye annak, hogy egy középszerű amerikai krimiket író exzsaru egyik bizalmasa maga Ted Bundy volt? Viszonylag kevés, mondhatnánk, Ann Rulet mégis alaposan átejtette a hírhedt férfi sármja, olyannyira, hogy a végsőkig hitt a kéjgyilkos ártatlanságában, annak ellenére, hogy minden jel arra mutatott, ő a kegyetlen elkövető. Arról, hogy milyen viszonyban állt Teddel, 1980-ban írt könyvet, The Stranger Beside Me címmel, abból pedig Paul Shapiro (Ártatlan igazság) rendezett filmet. Az életrajzi elemekkel és saját élményekkel kiszínezett történet 2003-ban került a televízióba.
Ha a világ leghírhedtebb sorozatgyilkosáról szeretne valaki filmet készíteni, nem lesz könnyű dolga. Hiszen a legek közé tartozó Ted Bundy emellett hatalmas enigma is volt a nyomozóhatóságok és a törvényszéki pszichiáterek körében. Jelleme ugyanis tökéletesen megfelelhetett volna vagy a pszichopaták vagy a szociopaták ismérveinek, azonban képtelenek voltak bármelyik kategóriába is beskatulyázni őt. Ennek oka a személyiségének fura kettőssége, ahogyan egyik pillanatról a másikra képes volt a végtelenségig sármos alakból kegyetlen gyilkossá átváltozni, majd olyan átkötést rögtönözni, mintha teljesen ártatlan volna. De mindezt úgy, hogy lehetetlenség lett volna következetlenségen kapni, hazugságaihoz az utolsó pillanatig ragaszkodott. A The Deliberate Stranger ezt a tulajdonságát próbálta megfogni a karakternek.
Stephen King regényeire jellemző, hogy helyzetekre építenek elsősorban, kisebb hangsúlyt kap bennük a cselekmény szerepe. Néhány kivétel azonban akad, és A holtsáv (The Dead Zone) is ilyen. Máig a legjobb könyvei, a lassan klasszikussá nemesedett történetek között foglal helyet, ismertségén pedig nagyot dobott, hogy az 1983-as filmadaptációt nem kisebb név rendezte, mint maga David Cronenberg.