Az utóbbi pár év termését elnézve akár azt is mondhatnánk, kezd kialakulni egyfajta trend a thriller műfaját illetően; a megfelelően megkomponált, tipikus környezetbe helyezett bizarr gyilkossági ügyeken alapuló filmek ugyanis…
Egy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című…
Úgy tűnik a Netflix kábelcsatornán futó (első és második után lassan harmadik évadjához közeledő) Stranger Things által gerjesztett hatalmas retro-hullám csak nem akar apadni. Erre a legeklatánsabb példa a Turbo…
Marvel Comics földönkívüli szimbiótája ugyan 2014-ben már felbukkant egy rövid jelenet erejéig a reboot-olt Csodálatos Pókember második részének végén, azonban a Sam Raimi Pókember-trilógiájának hármas számú epizódjában nyújtott teljesítménye okán…
A már-már polihisztorként tevékenykedő, japán származású Ryuhei Kitamura producer, színész, vágó, illetve vizuális effektusokért felelős szakember, de leginkább mégiscsak rendező – olyan filmekért felelős, mint az Éjféli etetés vagy a…
Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy melyik a tíz kedvenc horrorfilmem, akkor általában a frappáns melyik évtizedből válasszal viszem tovább a beszélgetést. Az elkerekedő szemek hatására inkább átfogalmazom a kérdést. Természetesen…
Éppen a minap beszélgettünk UFO-fan kollégámmal, Absvrd-dal arról, hogy vajon manapság mivel is lehetne megfogni a téma iránt fanatikus nézőket, mint például minket. Jó rég volt utoljára olyan alkalom, hogy…
Úgy hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a The Nun a 2018-as esztendő egyik legjobban várt horrorja volt. A James Wan nevéhez fűződő Conjuring-univerzum ezáltal egy újabb darabbal bővült, de…
Nagyon-nagyon régen vártam annyira horrorfilmet, mint a Slenderman-sztori alapján íródott 2018-as művet. Habár rám igazán nagy hatással mindig is az igaz történeten alapuló filmek voltak, horrorfanatizmusom viszonylag kései szakaszában realizáltam,…
Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…
Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…
A sorozatgyilkosokra többnyire haláluk után, de néha már életükben is szörnyű sors vár: a tehetségtelen rendezők hullarablókat megszégyenítő munkamorállal gyalázzák meg a történetüket. Nincs ez másként a legnagyobb magyar sorozatgyilkos, Kiss Béla esetében sem, akiből ez a 2013-as német celluloidlepra egy időutazó és/vagy halhatatlan szellemvámpír slashergonoszt csinál. (tovább…)
Ira Levin művei, köztük A stepfordi feleségek azon regények sorát gyarapítják, melyeknek sokkal inkább ismert a filmes feldolgozásuk. Jelen írásomban a regényről és annak első feldolgozásáról, az 1975-ös filmadaptációról fogok szólni – a 2004-re datált borzalmakat csak érinteni fogom.
Amerika hatalmas meglepetései közé mindenképpen TOP 10-es listára tenném szeptemberi Serial Chillers témánkat, John Wayne Gacyt, aki színészkedése helyett inkább sorozatgyilkos tevékenysége miatt került a prominens bandába. Az első film, amelyet a munkásságával kapcsolatban választottunk, egyik személyes kedvencem, az egyszerűen Gacy címet viselő VHS-re készült alkotás, Clive Saunders rendezésében.
Mielőtt még mohón nekiesnétek a legújabb, Stephen King műveinek felhasználásával kollázsolt Castle Rock néven futó televíziós sorozatnak, meg kell említenem, hogy már 2006-ban is történt egy hasonló próbálkozás a Mester műveit illetően. Akkoriban néhány novellájából készült cirka háromnegyed órás adaptáció a TNT csatornán futó antológia-sorozatba, amelyet aztán később DVD-n is kihoztak. (tovább…)
Amikor nekiülök egy horrorfilmnek, vannak bizonyos intő jelek, amik arra figyelmeztetnek, hogy szart fogok látni. A film elején felvillanó “igaz történet alapján” és a straight-to-VHS formátum a legnyugtlanítóbb, de a remegő kamera, és a monoton nrrációval való indítás (különösen, ha a szinkronszínész hangján hallani, hogy már az első percben tele van a töke a filmmel) is elég rossz ómen. A BTK: vadászat egy sorozatgyilkosra című film pedig az összes ilyen figyelmeztető jelet hozza, de a rovat miatt muszáj volt megnéznem. (tovább…)
A Vakság című 2008-as misztikus hangulatú dráma-sci-fit-t José Saramago nagysikerű portugál író regényéből adaptálták filmre. Rendezőként a brazil származású Fernando Meirelles gondozta a művet, akinek már a lassan kultfilmmé avanzsáló Isten városát (2002), illetve Az elszánt diplomatát (2005) is köszönhettük.
Eddig bemutattunk az olvasóinknak két szélsőséges filmet Ted Bundy életéről és munkásságáról. A mostani mű, a nemes egyszerűséggel Ted Bundy-ra keresztelt thriller teljesen más irányból közelíti meg a sorozatgyilkos tevékenységét, és a hétköznapjaira, valamint a lélektanára próbál koncentrálni, elsősorban pszichológiai szempontból. Az eredmény olyasmi, mintha Hannibal Lectert boncolgatnák egy életlen szikével. Az elképzelés nem rossz, de sajnos elég gyenge a megvalósítás, túlságosan elfogultak az alkotók.
A trailer alapján könnyen azt gondolhatnánk, hogy egy mikro-költségvetésű filmes projektet látunk, amit valamelyik amerikai egyetem diákja dobott össze. Ezen gondolatunkat azonban kukázhatjuk, amikor az egyik jelenetben Matt Damon is feltűnik a színen. A sokak által csak iPhone-filmként aposztrofált alkotás ugyanis egy Oscar-díjas rendező titkos projektje, az Unsane premierje az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt február végén.
Mennyi az esélye annak, hogy egy középszerű amerikai krimiket író exzsaru egyik bizalmasa maga Ted Bundy volt? Viszonylag kevés, mondhatnánk, Ann Rulet mégis alaposan átejtette a hírhedt férfi sármja, olyannyira, hogy a végsőkig hitt a kéjgyilkos ártatlanságában, annak ellenére, hogy minden jel arra mutatott, ő a kegyetlen elkövető. Arról, hogy milyen viszonyban állt Teddel, 1980-ban írt könyvet, The Stranger Beside Me címmel, abból pedig Paul Shapiro (Ártatlan igazság) rendezett filmet. Az életrajzi elemekkel és saját élményekkel kiszínezett történet 2003-ban került a televízióba.
Ha a világ leghírhedtebb sorozatgyilkosáról szeretne valaki filmet készíteni, nem lesz könnyű dolga. Hiszen a legek közé tartozó Ted Bundy emellett hatalmas enigma is volt a nyomozóhatóságok és a törvényszéki pszichiáterek körében. Jelleme ugyanis tökéletesen megfelelhetett volna vagy a pszichopaták vagy a szociopaták ismérveinek, azonban képtelenek voltak bármelyik kategóriába is beskatulyázni őt. Ennek oka a személyiségének fura kettőssége, ahogyan egyik pillanatról a másikra képes volt a végtelenségig sármos alakból kegyetlen gyilkossá átváltozni, majd olyan átkötést rögtönözni, mintha teljesen ártatlan volna. De mindezt úgy, hogy lehetetlenség lett volna következetlenségen kapni, hazugságaihoz az utolsó pillanatig ragaszkodott. A The Deliberate Stranger ezt a tulajdonságát próbálta megfogni a karakternek.