Gyerekkorom egyik legjobban beivódott filmélménye volt az eXistenZ, és felnőttként óriási rácsodálkozás volt, hogy egy Cronenberg-műről van szó. Így is találtam rá újra: pár éve, amikor már céltudatosan kerestem a…
Magyar vászonra magyar vámpírt – tartaná a mondás, ennek ellenére nemhogy vámpír, de magyar horror sem sűrűn fordul elő a hazai vásznakon. A Drakulics elvtárs a maga nemében így lehetne…
A zseniális Alan Moore (Watchmen, V mint vérbosszú, A pokolból) Kevin O’Neill által rajzolt képregényében most összegyűjtötte a viktoriánus kori irodalom legjavát (úgymint: Sir Arthur Conan Doyle, Bram Stoker, H.G….
Azt hiszem, nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, a közönség vegyes érzelmekkel várta az új Terminátor-filmet. A korábbi években az egymást követő folytatások már csalódásra kondicionáltak sokunkat, és amikor…
Novemberben a Serial Chillers csapata a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakjával foglakozik. Az illető vastagon beleírta nevét a horrortudomány egyetemes kódexébe. Báthory Erzsébetről, az erdélyi grófnőről van szó, akiről megszámlálhatatlan…
Ritka eset, hogy szombat reggel hétkor önként keljek fel, majd vállaljak be egy közel két órás utat Szegedről, október 19-én mégsem lett volna tényező, ami visszatarthatott volna. Az előző Lovecraft…
Nem kérdés, hogy mostanában újra reneszánszát élik a Stephen King feldolgozások, egy valóságos revival-hullám köszöntött be, aminek mi nézők, csak örülhetünk. Ez eredményezhette, hogy a világhírű horror-író eddig kevésbé ismert…
Hatalmas The VVitch-fanatikusként tűkön ülve vártam, hogy bemutatásra kerüljön hazánkban is Robert Eggers új filmje, a The Lighthouse. Sajnos itthon egyelőre csak négy vetítést kapott a fekete-fehér horror, de legalább…
A Fumax Kiadó az eredeti Merc with a Mouth tizenhárom füzetét gyűjtötte most össze ebbe a keménytáblás kiadásba, amelyben az alkotók egy percnyi pihenőt nem engedélyeznek nekünk zsémbes zsoldosunk infantilisen…
Ritkán jelenthető ki nyugodt lelkiismerettel egy folytatás esetében, hogy megérte a várakozás. Ez hatványozottan igaz, ha a két rész között eltelik tíz esztendő. Egy évtized pont elég idő arra, hogy…
Az emberi elme összetettsége és törékenysége nem csak a modern tudósok, neurológusok vagy pszichológusok, hanem a művészek fantáziáját is gyakran megmozgatja. A különböző festményeken, zenei darabokon, verseken és regényeken kívül…
Az állatok főszereplésével készült horrorfilmek már több évtizede manifesztálják audiovizuális rémtörténetekbe az emberiség egyik legősibb félelmét, amely a természettel és a benne élő lényekkel kapcsolatos. A remek téma, és a…
Gyerekkorom egyik legjobban beivódott filmélménye volt az eXistenZ, és felnőttként óriási rácsodálkozás volt, hogy egy Cronenberg-műről van szó. Így is találtam rá újra: pár éve, amikor már céltudatosan kerestem a rendező filmográfiáját, ugrott be, hogy a meghatározó emlékképek ebből a filmből származtak.
A közösségi oldalak veszélyeiről már számtalan film készült, kezdve a realisztikus kultfilmektől (Megan is missing) a kevésbé hiteles horrorokig (Unfriended). Az online felületre készült Tagged, vagy a hitelesség kedvéért T@gged kiindulási alapja is valami hasonló, ám végül ez a szegmens szerencsére csak előnyére válik a sorozatnak, és egy viszonylag szokványos, de szerethető tinihorror-sorozat lesz belőle, méghozzá amolyan igazi 21. századi.
A bilokáció nevű fogalom egy olyan paranormális jelenséget takar, amely azt feltételezi, hogy egy személy (vagy tárgy) egyszerre két helyen tud lenni. Stephen King a Horror Mesterének legújabb, természetfeletti elemekkel operáló, krimis vonalvezetésű regényében, A kívülállóban pedig pontosan egy ezzel kapcsolatos titokzatos ügyet kell felderíteni kisvárosi hőseinknek, amelyhez egy a Mr. Mercedes-trilógiából megismert szimpatikus nyomozó-karakter nyújt segítséget. (tovább…)
A napokban került a hazai mozikba az AZ folytatása, így minden Pennywise, illetve Stephen King rajongó megtudhatja, hogyan is sikerült az átdolgozott film második része. Bár már az első epizód is megosztotta a filmkedvelőket, és várható volt, hogy a folytatás sem arat majd teljes sikert, ha minden elvárás nélkül ülünk be a moziba, nagy csalódás nem érhet. Mivel a könyv alapján készült filmek mindig is kényes témának számítanak, illetve az újabb horror filmek egyik átka, hogy sokat várnak a nézők, komoly kihívások elé néznek a filmgyárosok, mert nehéz mindenkinek eleget tenni. (tovább…)
A Serial Chillers Charles Manson szektájának történetén alapuló filmeket bemutató fejezetében ezúttal egy olyan művet veszünk sorra, amely csak lazán kapcsolódik a valódi eseményekhez. A 2011-es Martha Marcy May Marlene elsöprő sikert aratott a Sundance Fesztiválon majd Cannes-ban is, és megannyi díjat mondhat magáénak; egyértelműen felhelyezve a filmes világ térképére Sean Durkin rendezőt és a legkisebb Olsen-lányt, Elizabethet.
Bár önjáró autókkal, lélekszívó vámpírokkal és képzeletbeli világokba átívelő kapukkal már bőven találkozhattunk Stephen King horrorisztikus könyveiben, most fia, Joe Hill (alias Joseph Hillstrom King) 2013-ban készült zseniális dark fantasy regénye került reflektorfénybe, mégpedig azon okból kifolyólag, hogy az AMC idén sorozatot készített belőle. Ez pedig szimplán kiváló döntésnek bizonyult, mivel a végeredmény ugyancsak egy misztikus hangulatú, szórakoztató thriller. (tovább…)
Számos ismert film alapjául szolgáltak már irodalmi művek, és sokszor vitatkoznak össze a könyvmolyok és a filmimádók azon, vajon melyik is volt a jobb. Ha mód van rá, jobb, ha mind a filmet, mind pedig a könyvet ismerjük. Miután már korábban jelent meg cikkünk A fekete ruhás nő című filmről, ideje volt az alapként szolgáló könyvet is alapos mustra alá vetni. Bár a Susan Hill által írt eredeti történet 1983-ban jelent meg, és az első magyar kiadás is 1995-ből való, meglepően kellemes élmény volt egy klasszikust leporolni. (tovább…)
A skandináv krimi műfaját annak idején Stieg Larsson Millenium-trilógiája tette rendkívül népszerűvé. A trilógia első része A tetovált lány címet kapta és 2005-ben jelent meg. Bár a szerző még be tudta fejezni a további két részt is, 2004 végén bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg a sorozat forgalomba kerülését és sikerét (az A lány, aki a tűzzel játszik 2006-ban, az A kártyavár összedől pedig 2007-ben jött ki). A könyvsorozat első epizódja óriási sikert aratott, s mindez odáig vezetett, hogy 2009-ben filmvászonra került, Niels Arden Oplev rendezésében. A mozi kivívta a kritikusok elismerését és számos díjat bezsebelt, 2011-ben pedig David Fincher megrendezte az amerikai remake-t is, amelynek forgatókönyvét Steven Zailian írta.
Manapság már nem is annyira meglepő, ha egy-egy régi filmet vagy mesét újragondolva láthatunk viszont. Ahogyan az sem, ha csak valamiben visszaköszönnek ezek a régi alapok. Az vitatható, hogy ezekből mi sikerül nagyon jól, és mi kevésbé. Az azonban biztos, hogy Edgar Cantero nagyon eltalálta a Kotnyeles Kölykök című könyvet. Ha elsőre nem jönnétek rá, mire is emlékeztet a cím, illetve a borító, segítek: ugye mond még nektek valamit az, hogy Scooby-Doo? Sokunk gyerekkori kedvence, nem igaz? A Fumax Kiadónak köszönhetően pedig már mi is olvashatjuk az Edgar Cantero féle Scooby-Doo-t. (tovább…)
Idén júniustól elérhető a Netflix német gyártású sorozatának, a Dark-nak a második évadja. A folytatás ezúttal nyolc résszel jelentkezik a korábbi tízhez képest. A helyszín továbbra is a látszólag jelentéktelen, Winden nevű kisváros, ám nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy a felszín alatt most sokkal nagyobb lendülettel zajlanak az események, mint azt eddig tapasztalhattuk. És ez még nem minden, mert 2020-ban érkezik a harmadik, és egyben befejező szezon is. (tovább…)