uwe boll

Channel Zero: Butcher’s Block (2018)

A Channel Zero második évada toronymagasan múlta felül minden várakozásomat, és egy érdekes, egyedi indie horrorszériából a tavalyi évem legjobb sorozatává vált, tökéletes tempóval, remek karakterekkel, színészi alakításokkal, jól adagolt…

Mr. Pickles S3 02

Mr. Pickles Season 3 (2018)

Be kell vallanom, meglehetősen elveszítettem a fonalat újabban sorozatokkal. Nem csak a Channel Zero harmadik évadának kora tavaszi indulása ért váratlanul, de kedvenc Mr. Pickles visszatérése is elkerülte volna a…

David Berkowitz

Serial Chillers III.: David Richard Berkowitz

A sorozatgyilkosok meglehetősen sokszínűek, bár igyekeznek kategóriákba sorolni őket, nagyjából elemezni a működésüket, hogy később felismerhessék a jeleket, megelőzhessenek ámokfutásokat és tragédiákat. Aztán felbukkan valaki a semmiből, és felrúgja az…

TranslatePasta #05 – Search and Rescue Woods ( aka. Butcher’s Block) (1. rész)

Nem csal a szemetek, tényleg belevágtunk. Már amikor meghirdették a Channel Zero harmadik évadának történetét, első dolgom volt megkeresni a feldolgozott creepypastát, és átgondolni, hogyan tudnám az évad kezdetéig lefordítani…

annihilation

Annihilation (2018) (Expedíció) — Natalie Portman piknikezik az árokparton

Az Annihilation túlzás nélkül az év egyik legjobban várt sci-fije volt, és okkal, hiszen VanderMeer alapanyaga, a rendező személye, a Piknik az árokpartonnal való rebesgetett párhuzam és Natalie Portman játéka…

armin meiwes kannibál német emberhús

Serial Chillers II: Armin Meiwes

Közhely, hogy az interneten minden megtalálható: ételt éppoly könnyen rendelhetünk a világhálón, mint bérgyilkost. 2002 óta pedig azt is tudjuk, hogy emberhúst is lehet találni, mégpedig eredeti csomagolásban. Ekkor tartóztatták…

The Ritual (2017)

Minden tisztességes horror rajongó tudhatja, hogy az erdőkben való túrázás korántsem olyan veszélytelen, mint azt a naiv, hétköznapi ember sejtené. A természet lágy öle – legyen bármilyen gyönyörű – bármikor…

Hellraiser: Judgement (2018)

Ritkán fordul elő olyan, hogy egy horrorfilmet jó előre, már az első előzetes megjelenése előtt temetünk – a Hellraiser franchise tizedik felvonása, a Hellraiser: Judgement esetében azonban nem sok más…

Kínzások és kivégzések XVII. – A hóhérok

A méltán népszerű Kínzások és kivégzések rovatunkban már számtalan kegyetlen és embertelen kínzással foglalkoztunk. Megismerhettetek korábban egészen extrém ázsiai kínzásokat, szokványosabb, de mégis meglepően sokkoló kivégzési technikákat, valamint olyan kegyetlenkedéseket,…

CineFurcsaságok #8 – És az megvolt, amikor Uwe Boll őrjöngésbe kezdett a Rampage kapcsán?

A CineFurcsaságok rovatunk nyolcadik cikke ezúttal a korunk vitathatatlanul egyik legtehetségesebb horror rendezőjével foglalkozik. Uwe Boll egy meg nem értett géniusz, akihoz olyan horror klasszikusok fűződnek, mint a Holtak Háza vagy az Egyedül a Sötétben. Szeretett fenoménunkkal szemben azt a hatalmas szörnyűséget követték el, hogy egy az idén a moziba kerülő, Dwayne Johnson és Brad Peyton nevéhez fűződő filmet képesek voltak Rampage (Őrjöngés) néven illetni. Hát hogy lehet, hogy nem tudták, hogy a horrorcézárnak bizony van egy három részből álló trilógiája, amint szintén Rampage címmel illetett? Természetesen ez a gyalázatos húzás nem maradhatott következmények nélkül – példaképünk twittert ragadott és akcióba lépett!

8. rész: Amikor a filmtörténelem egyik legnagyobb klasszikusát undorító módon plagizálta egy senki….

(tovább…)


BloodRayne: The Third Reich (2010)

bloodrayne33A BloodRayne II megtekintése előtt még reménykedtem, hogy Uwe Boll kedvenc szériája ( a szintén már harmadik résznél tartó A király nevében mellett) nyújtani fog valamilyen szórakozást, valamilyen emlékezetes pillanatot, esetleg epikus hülyeséget. Ennek ellenére a Deliverance csúnya pofára esésnek bizonyult, egy vontatott, bugyuta, klisés és szánalmas szarkupacnak, amely nyílegyenesen múlta alul a thrash filmekkel szemben támasztott meglehetősen alacsony elvárásaimat is. Következett a BloodRayne harmadik része, és ismét reménykedni kezdtem: Boll a jelek szerint eljutott addig, hogy legalább fél perc játékmenetet megnézzen a feldolgozott játéksorozatból, és az előzetesek egy modern nazisploitationt, egy vérgőzös agyatlan másfél órás vagdalózást ígértek, valóságos mennyországot az előző rész jellegtelen spagettiwestern próbálkozása után. Sajnos úgy vélem, nem mondok újat a nap alatt, ha már most előre kijelentem, Boll papa még ezt is sikeresen félrebarmolta. (tovább…)


Blubberella (2011)

Blubb_thumbUwe Boll – bár távol álljon tőlem, hogy Cormanhez hasonlítsam -, Roger Corman iskoláját követve egy helyszínen, ugyanazokkal a karakterekkel, egy időben két frenetikus filmet is leforgatott. A BloodRayne: The Third Reich-et és cikkem tárgyát. Elmondása szerint, így sajnos nem jutott elég idő a Blubberellára, aminek az utolsó negyven perce így szar lett. Drága Uwe! Nem csak az utolsó negyven perc lett szar.

(tovább…)


BloodRayne II: Deliverance (2007)

bloodrayne2_thumbFolytatódik thrash tematikus hetünk, azon belül Uwe Boll filmes munkásságának vesézése. Az eredeti BloodRayne film ugyan a címet, és a főhős kinézetét leszámítva semmit nem vett át az adaptált játéksorozatból, sokan ezt, A király nevébent és a Postalt tartják a legnézhetőbb alkotásoknak Boll játékadaptációs vágóhídjáról. Naivan azt hittem, hogy a “trilógia” által közrefogott, és az azok után megjelent filmek is jobbak lesznek, talán Boll képes volt javulni valamennyit a Holtak háza és az Egyedül a Sötétben brutális melléfogásai után. A valóság azonban az, hogy Boll számára lefelé vezetett az út, és ahogy a kritikusok egyre intenzívebben szedték ízekre az alkotásait, rejtélyes pénzügyi forrásai is úgy tűnt, apadni kezdtek, munkássága pedig egyre mélyebbre hatolt a szennyfilm sötét bugyraiba. (tovább…)


Z-108 qi cheng a.k.a. Zombie 108 (2012)

zombie108_thumbViszonylag ritkán látok távol-keleti horrort, így amihez hozzá bírok jutni, eléggé megbecsülöm. Nemrégiben került látókörömbe ez a tavaly készült taiwani élőhalottas mozi, mely nem kifejezetten a brutális vonalat hivatott támogatni, inkább csak körülményként használja fel a zombulás cselekményét. (tovább…)


Eaters – Rise of the Dead (2010) (Holtak világa)

Baromira kezd már unalmas lenni, hogy újabban minden zombikról szóló film úgy kezdődik, hogy a Föld népességének 90%-át élőhalottá változtatta valamiféle járvány vagy vírus – esetleg meg se indokolják eme jelenséget, merthogy kit érdekel ez a tény. Mindenre elszánt, harcos kedvű túlélők nyilván mindig kellenek bele, hogy mi azért megnézzük, mi a fészkes fene történik majd velük ebben a kilátástalan posztapokaliptikus világban, ha másért nem, hogy legalább jót lakmározzanak az agyukból… (tovább…)


Day of Dead (2008) (Holtak napja)

Nem fér a fejembe, hogyan lehet mindenféle büntetés nélkül egy ilyen klasszikust meggyalázni!? Szegény George A. Romero forogna a sírjában, ha látná ezt az ipari hulladékot – majd rövid úton visszatérne, és stílusosan kiharapná Steve Miner rendező agyát; de szerencsére még életben van a Mester, még ha az utóbbi időben az élőhalottas sorozatának kvalitása kissé megromlott. Bár szerintem abban ő is egyetértene, hogy büntetni kéne az ilyen remake-szennyeket… (tovább…)


Bloodrayne (2005) (Bloodrayne)

bloodrayne_thumbMikor először láttam a film első előzetesét, még azt hittem, hogy valami amatőr kisfilm a forgatásról, de a végére sajnos rá kellett döbbennem, hogy bezony, ez maga a film. Uwe Boll “mester” egy újabb “remekmű”-vel ajándékozott meg minket. Nem tudom megérteni, hogy egy ilyen hírhetten rossz rendező, hogy tud ilyen sok nagy színészt megszerezni a filmjeihez. Michael Madsen, Udo Kier, Billy Zane, Ben Kingsley, Michelle Rodriguez és Rayne szerepében Kristanna Loken, aki a Terminator 3-ban volt a Terminatrix. De lássuk mit főzött ki ezúttal Boll “mester” egy újabb remek alapanyagokkal rendelkező névből. (tovább…)