zene

„Ő még nem tudta, hogy mindent meg fog változtatni” – Gothic-trilógia I

Kényszerű bezártságunk okán napi szinten gondolkodunk el rajta, hogy mihez kezdjünk magunkkal. Akinek a keresőmotorja erre van ráállva, annak rendszeresen dobja fel a pápaszem ilyen-olyan hirdetése, hogy mivel játszhatunk abban…

long island elveszett lányok

Serial Chillers különkiadás: Lost Girls (2020) (Elveszett lányok)

A Serial Chillers ezúttal egy újdonsággal foglalkozik, a Netflix gondozásában látható egyik legújabb filmmel. Az Elveszett lányok, amit a dokumentumfilmjeiért már két ízben Oscar-díjra jelölt Liz Garbus rendezett, egy hete elérhető. A történet…

Locke & Key (2019) (Kulcs a zárját) 1. évad

Joe Hill és Gabriel Rodriguez több mint zseniális dark fantasy képregényét előbb a Fox, majd a Hulu kezdte el fejleszteni, aztán végül átkerült a Netflix-hez, hogy legnagyobb örömünkre egy tízrészes…

A kívülálló

The Outsider (2019) (A kívülálló) 1. évad

A két részesre bontott AZ-remake megcáfolhatatlan sikerei után szinte azonnal kitört King revival-hullám kapcsán talán nem kell csodálkoznunk azon, hogy Stephen King egyik legújabb művére ilyen hamar lecsaptak, és már…

Élménybeszámoló: Amazing Metal Art Gallery

Néhány éve Prága óvárosának utcáin sétálgatva pillantottam meg egy hatalmas fémszobrokkal operáló kiállítást, de akkor valamiért kihagytam a lehetőséget. Aztán az internet nevű csodálatos találmánynak köszönhetően nemrég hozzám is elért…

black metal

Skandináv Horror Story, avagy a korai norvég black metal mozgalom II.

Előző cikkemben nagyjából összefoglaltam azt az eseménysort, ami elindította a lavinát, ami a 90-es évek eleji anarchikus állapotokhoz vezetett Norvégiában. Ahogy azt már egyszer leírtam, egy olyan, alapvetően zenei mozgalomról…

Color Out Of Space

Color Out Of Space (2019)

Aktuális kritikánk tárgya nem véletlenül szerepelt szerkesztőségünk 2020-as legjobban várt horrorfilmjeinek listáján, a Color Out Of Space több szempontból is nagyon érdekes projektnek tűnt. Elsőkörben, mint minden H.P. Lovecraft-adaptáció, ezt az…

Servant

Servant (2019) 1. évad

2019 végére végleg beköszöntött a digitális televíziózás aranykora, új szolgáltatók megjelenésével tovább bővült a már korábban is pazarnak monható kínálat. A korábban kiemelkedő triumvirátus (Netflix, Hulu és Amazon Prime Video)…

Zombi Army 4. (PC, PS4, XboxOne)

Zombikat ölni népszerű elfoglaltság videojátékos körökben. Mi ennél is jobb? Náci zombikat ölni! Hitler előholt hordáit kismillióegy játékban volt már lehetőségünk cafatjaikra szedni, ám a téma népszerűsége a mai napig…

The Invisible Man (2020) (A láthatatlan ember)

Mikor a Universal stúdió 2017-ben bemutatta A múmia című művét, egy saját filmuniverzumot szeretett volna elindítani klasszikus szörnyei segítségével, mint a ’30-as és ’40-es években. A képbe H.G. Wells híres…

Parasite

Parasite ((Gisaengchung)) (2019) (Élősködők)

Szerte a világon megannyi nép folklórja tartalmaz olyan meséket, amelyekben a szegény sorban tengődő, de talpig becsületes hős mellé egyszer csak odaszegődik a Szerencse, és a hosszas megpróbáltatások után elnyeri…

Skandináv Horror Story, avagy a korai norvég black metal mozgalom II.

black metalElőző cikkemben nagyjából összefoglaltam azt az eseménysort, ami elindította a lavinát, ami a 90-es évek eleji anarchikus állapotokhoz vezetett Norvégiában. Ahogy azt már egyszer leírtam, egy olyan, alapvetően zenei mozgalomról beszélünk, ami, még ha rövid időre is, de alaposan felforgatta a norvég médiát, és hozzájárult ahhoz, hogy a black metal zenei stílusnak köszönhetően a teljes heavy metal színteret a Sátántól valónak tekintse a nagyérdemű – nem mintha előtte nem tette volna az olyanok ügyködésének hála, mint Ozzy Osbourne, de ebbe most nem mennék bele. A folytatásban igyekszem összefoglalni a történet hátralevő részét, ahol hangsúlyos az „igyekszem”, ugyanis aligha tehetném jobban, mint ahogy már egyszer megtette a minden tekintetben pontos és körülményes, igazán igényes hollywoodi szuperprodukció, az a bizonyos Lords of Chaos nevű mestermunka, amiről korábban már nyilatkozott egy kolléganő.

(tovább…)


Skandináv Horror Story, avagy a korai norvég black metal mozgalom

black metalNem csak egy rossz szóvicc, hogy a 90-es évek első fele fekete korszak Norvégia underground köreiben, ami az évtized közepe fele ki is lépett az underground keretei, korlátai közül. Az a rövid időszak, amit a zenetörténet nemes egyszerűséggel a korai norvég black metal mozgalomnak hív, fiatal, tehetséges zenészek merő szórakozásának, ijesztő kísérletének indult, ahol a sátánizmust még nem vallásként élték meg, hanem szimpla polgárpukkasztó elemként használták fel, majd egy bizonyos ponton száznyolcvan fokot fordult. Mikor elindult a lavina, már nem volt visszaút, és ami elsőre izgalmasnak, és a különc fiatalok számára vonzónak tűnhetett, pár éven belül szó szerint felégette Norvégiát olyan mértékig, hogy a lángok még évekig égtek. Ahhoz azonban, hogy a dolgok mélyére lássunk, először utazzunk vissza az időben, egészen a 80-as évekbe, ahol bár a mozgalom még nem indult el, de az alapjai már lefektetésre kerültek.

(tovább…)


Lie: The Love And Terror Cult – album (1970)

lie

A SerialChillers augusztusban és szeptemberben a hírhedt amerikai szektavezérrel, Charlie Manson-nal foglalkozik. Az eddig elemzett filmek több szempontból vizsgálták a személyiségét, a tetteit, az embereket, akikkel kapcsolatba került, valamint azokat, akik áldozatul estek az ő, illetve “családja”, a Manson Family ámokfutásának. Ezúttal nem egy újabb filmet, hanem egy egészen különleges zenei produkciót hoztunk a kedves olvasóknak. Sokan ugyanis nem tudják, hogy a világ egyik leggonoszabb embereként aposztrofált Manson muzsikus ambíciókat is dédelgetett. Az alábbiakban a debütáló alkotás, a Lie: The Love and Terror Cult kerül bemutatásra.  (tovább…)


The Manson Family Massacre (2019)

manson family A Serial Chillers Charles Mansont bemutató fejezetében olyan filmeket mutatunk be, melyek az ő és a Manson család nevű szektájának tettein alapszanak. Mivel gyilkosságaiknak idén van az 50. évfordulója, kijelenthetjük, hogy a horrorzsáner idei egyik kedvenc témáját szolgáltatják, hiszen jelen cikkünk immár a harmadik, mely idei filmet mutat be a Volt egyszer egy… Hollywood és a The Haunting of Sharon Tate mellett (illetve kijött még egy film, melyről még nem cikkeztünk, a Charlie Says). Lássuk, mit tud nyújtni a The Manson Family Massacre. (tovább…)


Horror a zenében IV. – Iced Earth

Furcsa dolog egy horror oldalon a horrort és a zenét egyaránt bemutató cikksorozatban egy olyan bandáról írni, akiknek ránézésre közük nincs a horrorhoz. Pedig ma így teszek, mégpedig azért, mert a látszat néha csal, és habár a csapat elsősorban nem vérengzős, szellemes, vagy egyéb ilyesmi témájú szövegeket ír a súlyos, menetelős, jóféle metáljukhoz, azért mégiscsak akad legalább egy biztos kivétel. Hamarosan rá térek arra is, mire gondolok, de előtte jöjjön a szokásos rövid áttekintő, ezúttal az Iced Earthről!

(tovább…)


Horror a zenében III. – Cradle of Filth

A mai cikkben ismét egy megosztó bandáról lesz szó, ugyanis a Cradle of Filthet ismerők tábora két, esetleg három nagyobb csoportra osztható. Az első csoportot azok alkotják, akik szeretik a csapat zenéjét, a másodikat azok, akik nem szeretik, a harmadikat pedig azok, akik a régi albumaikért rajonganak, azonban úgy gondolják, a banda megváltozott, és eladta magát. A vicces az egészben, hogy jómagam egyik csoportba sem tartozom, minden albumot egyénileg értékelek, és valóban vannak olyanok, amik sokkal kiemelkedőbbek a többinél, és olyanok is, amit nem feltétlenül kellett volna abban az állapotában, ahogy végül maradt, még kiadni. Azonban mielőtt belevetnénk magunkat a számomra legkedvesebb Cradle albumba, vessünk egy pillantást a csapat munkásságára!

(tovább…)


Dead Ant (2017)

Szerintetek kell annál hatásosabb belépő, mint amikor a film első öt percében egy teljesen pucérra vetkőzött csaj rohan az életéért az őt üldöző óriásira nőtt CGI-hangya elől?! Ebben az ízig-vérig bűnös élvezetben az egykor szebb napokat látott rock-zenészek bőrébe bújt ismerős B-színészek dacolnak a hatalmas csáprágóval rendelkező rovarok ellen, de senki ne gondoljon semmiféle komolyságra! (tovább…)


Horror a zenében I. – King Diamond

Szeretem a horrort. Szeretem olvasni és szeretem nézni. De a horror mozgástere nem korlátozódik le pusztán könyvekre vagy filmekre (illetve sajnos gyakran a való életre). Nem, a műfaj ennél sokkal szélesebb térben mozog, amibe beletartozik a vizuális ingerek mellett a hallás is, amivel el is érkeztünk egy általam szintén magasra tartott dologhoz: a zenéhez.

(tovább…)


Alice Cooper-FEZEN Fesztivál (2017)

A „shock rock keresztapját”, a Rock and Roll Hall of Fame oszlopos tagját, a festett arcú, már a 70.-ik életévéhez közel álló Alice Coopert talán senkinek sem kell bemutatni. Habár kiválóbbnál kiválóbb zenéi közül mindössze pár darab tudott slágerszintre emelkedni kicsiny hazánkban, ennek ellenére neve visszafordíthatatlanul összefonódott látványos koncertjeivel, horror iránti rajnogásával. Személy szerint már évek óta töretlenül rajongok a munkássága iránt, így szinte sikoltozó tini lányként fogadtam a hírt tavaly novemberben, miszerint az énekes fellép a 20. FEZEN fesztiválon, Székesfehérváron és így húsz év után először ad koncertet Magyarországon. (tovább…)


Deathgasm (2015) (Halál metál)

Deathgasm-Theatrical-Poster_thumbÚj-Zéland időről időre óriási lökést képes adni a vérben tocsogós műfajnak. És hogy mivel lehet még megfejelni egy alapjáraton is trancsírozós filmet? A metálzene üdvözítő morajlásával. S ha ez a két elem összeáll, akkor törhet bárki a világra, szem nem marad szárazon. A vizuális effektek, kompozíciók és rövidfilmek lelkes “katonája”, Jason Lei Howden (Hobbit, Bosszúállók, Prometheus) manapság divatos módon a forgatókönyv mellett a direktori székbe is ült, hogy saját vízióját filmre vigye. Ebből született valami érdekes, nem túl mély, de figyelemre méltó egyveleg.

(tovább…)