Már egy jó ideje közhelyesnek számítanak azon fejtegetések, amelyek M. Night Shyamalan hektikus teljesítményét hivatottak boncolgatni. Az indiai származású filmrendező alkotásainak minősége ugyanis szélsőségek közt ingadozik: olykor kiugróan magas szintű,…
Mint minden évben, a Kaméleon Komix kétezer-tizennyolcban is egy fantasztikus kiadvánnyal rukkolt elő. A Világvégi mesék és a Mesék az ágy alól kötetek után Szűcs Gyula ezúttal kissé csavart a…
Aki nem egy kő alatt élt mostanában, annak nagy valószínűséggel feltűnhetett, hogy az utóbbi években egyfajta hirtelen jött revival-hullámként mind több és több King feldolgozást kaptunk, az AZ című (remake)…
Évekkel ezelőtt Josh Malerman gondolt egyet és zenészi karrierjét feldobva könyvet kezdett írni. Ebből lett a posztapokaliptikus horror, a Madarak a dobozban (KATT a cikkre), amit nemcsak a kritikusok, de…
Ragaszkodva a szokásokhoz, az idei év végén is jelentkezünk már-már hagyományossá váló toplistánkkal, amelyben a 2018-as esztendő legjobb alkotásait – filmek és sorozatok terén egyaránt – szeretnénk nektek összegyűjteni. Természetesen…
A napokban érkezett a mozikba a DC Comics legújabb filmje, mely (immáron sokadjára) megpróbálja helyére állítani a képregénykiadó filmes univerzumának hírnevét. Eme igencsak nehéznek tűnő feladatot ezúttal az egyik legjobban…
Az utóbbi években számos próbálkozást láttunk arra, hogy a zombizsáner klisébe-fullasztása helyett (mellett) valami újjal is előrukkoljanak nekünk a jobbára szorgosabb, mint tehetséges filmkészítők. Az egyik véglet a minél több, gyorsabb,…
A Q-ügyosztály eseteinek legújabb része, A 64-es betegnapló januárban startol a magyar mozikban. A Jussi Adler-Olsen regényei alapján készült filmsorozat szárnyaló népszerűségre tett szert az elmúlt években: olyan krimikről van…
Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…
A Serial Chillers januárban Peter Sutcliffe, a yorkshire-i hasfelmetsző tetteit bemutató filmeket sorakoztat fel. Ha az eddigi két mű esetében azt róttam fel, hogy Sutcliffe tetteit csak ürügyként használták fel ahhoz, hogy egy rendőri drámát mutathasson be; a 2011-es Peter kárpótol minket. Ebben a filmben kizárólag Peter Sutcliffe „drámájával” foglalkozunk.
Már egy jó ideje közhelyesnek számítanak azon fejtegetések, amelyek M. Night Shyamalan hektikus teljesítményét hivatottak boncolgatni. Az indiai származású filmrendező alkotásainak minősége ugyanis szélsőségek közt ingadozik: olykor kiugróan magas szintű, eredeti, lebilincselő művek kerülnek ki a kezei közül, rosszabb napjain viszont képes olyan dolgokat alkotni, amelyek igencsak kellemetlen perceket tudnak garantálni a nézőknek. Mindannyian őszintén reménykedtünk, hogy Shyamalan az utóbbi időkben tapasztalt jó formáját tudja hozni a Glass esetében is. (tovább…)
Mint minden évben, a Kaméleon Komix kétezer-tizennyolcban is egy fantasztikus kiadvánnyal rukkolt elő. A Világvégi mesék és a Mesék az ágy alól kötetek után Szűcs Gyula ezúttal kissé csavart a már jól bevált recepten, és azt fundálta ki, hogy ragadjanak tollat a hazai képregényesek, és az általuk megszokott panelos-szövegbuborékos környezetet hátrahagyva, prózában mondják el történeteiket. És hogy milyen természetfelettivel kacérkodó, misztikus írásokat találunk eme megnyerő, csápos borító mögött, az egy kattintás után kiderül! (tovább…)
Szépen alakul a hazai kiadók kínálata horror terén, amit remekül szemléltet, hogy 2018 végén az egyik legnagyobb klasszikus, Shirley Jackson műfajreformáló kísértettörténete, a Hill House szelleme is eljutott végre magyar polcokra, Mike Flanagen nagysikerű Netflix-adaptációja apropóján. Ideje, hogy ezzel mi is pótoljuk lemaradásunkat ilyen téren, és a magyar kiadás értékelése mellett megállapítsuk, mennyire öregedett jól Jackson klasszikusa. (tovább…)
Kovács Gábor a saját maga által egyszerűen csak ’urban pulp noir’-nak keresztelt zsánerű első novelláskötetében a látszólag mindenki által unalomig ismert fővárosunk egy sokkal misztikusabb, ismeretlenségbe burkoló, sötétebb oldalát mutatja meg nekünk, ahol különféle underground-jelenségek és szubkultúrák (dark-goth, noir jazz, geek, rockabilly) között barangolva tűnnek fel sorozatgyilkosok, különleges képességű utódok, boszorkányok, titkos társaságok, sőt maga az Ördög is tiszteletét teszi! (tovább…)
Napjainkban úgy tűnik igen népszerűvé válnak azok a filmek, melyek együttesek, zenészek életét mutatják be, köszönhetően többek közt az igen nagy sikert elért Bohemian Rhapsody és az A Star is Born műveknek. Sajnálatos módon az ilyen típusú alkotásokat ritkán keverik kedvenc műfajunkkal, a horrorral, azonban a ’80-as években születtek filmek ebben a tematikában. Az ilyen keverék műveknek egyik képviselője a kanadai testépítő, zenész, dalszövegíró, színész, történész (a wikipédia szerint igen sok oldalú polihisztor) Jon Mikl Thor által fémjelzett Rock ’n’ Roll Nightmare. Egy film, melyben összeeresztik az évtizedre jellemző hard rock-ot a slasherrel…nos ez számomra felhívás volt egy keringőre. Utólag belegondolva, eme döntésemet nagyon megbántam.
Januárban a Serial Chillers Peter Sutcliffe, a yorkshire-i hasfelmetsző tetteit bemutató filmekkel foglalkozik. Mai darabunk egy brit gyártású minisorozat, amely a Red Riding trilógiához hasonlóan a rendőrök szemszögéből mutatja be az eseményeket, melyek Sutcliffe rémtetteit övezték.
Az 1968-ban született, eredetileg magazinokban publikáló és rendezőnek tanuló cseh író, költő és reklámszakembernek ezidáig több próza-, és verseskötete is megjelent már, de gyermekkönyveket szintén jegyzett. Legújabb regényét 2014-ben adták ki eredeti nyelven, egy évvel később pedig elnyerte a Magnesia Lieta-díjat. És, hogy megválaszoljam a központi kérdést, vagyis: mégis milyen is ez a provokatív szövegezéssel bíró, misztikus gasztro-pornográf thriller, amit találó módon az alcíméül kapott, az egy kattintás után kiderül! (tovább…)
A Piknik az árokparton kalandos utat járt be, mire az egyszeri olvasó a kezébe foghatta. A Sztrugackij testvérek művét csak nagyon vonakodva akarták kiadni hazájában, Oroszországban. Többször is vissza dobták komoly átírási utasításokkal, és végül évek hosszas huzavonája után is csak erős cenzúrával jelenhetett meg. A sikert azonban végül nem hazájában, hanem nyugaton érte el, ahol azóta sci-fi alapműként tekintenek rá. Hazánkban legutoljára a Galaktika kiadó jelentette meg, méghozzá az eredeti cenzúrázatlan változatot. A kiadvány ráadásként nemcsak, hogy a híres Tarkovszkij féle filmváltozat forgatókönyvét tartalmazza, de egy kisebb leírás is található a végén, mely érdekesség képpen körülírja a regény megjelenésének kálváriáját. (tovább…)
Tegye fel a kezét, aki az utóbbi húsz évből minden külső segítség nélkül képes felsorolni – nem akarok túl sokat mondani – mondjuk három olyan orosz filmet, ami nézhető és nem az Őrség ciklus részét képezi. Alekszej German Hard to be a God című opuszáról még jómagam írtam kritikát a maga idejében (a saját kategóriájában valóban kivételes alkotás volt), de hát azért arra nehéz lenne ráfogni, hogy a szélesebb közönség fogyasztási szokásainak figyelembe vételével készült volna. És itt nálam meg is állt a számláló, jól lehet, aktívan nem kutattam az orosz filmművészet újkori gyümölcseit, csupán azt néztem meg, amibe belebotlottam. Így történt ez A Rough Draft-tal is: orosz sci-fi-fantasy, ráadásul magyar szinkronnal is elérhető volt nem sokkal a nemzetközi megjelenés után.