Mom and Dad (2017)
Sajnos a magyar szinkrongyártás és a film magyar címe próbált egy méretes pofont adni ismételten egy nagyon ígéretes műnek, ám akkorát talán mégsem sikerült, hogy Nicholas Cage-ék 2017-es, általunk is nagyon várt horrorja ne jusson el a műfaj kedvelőinek többségéhez. Hogy kétségtelenül egy meglepő alkotásról lesz szó, azt már a Dallasból kölcsön kért főcím is előrevetítette, és végül nem is ért váratlanul minket sem, hogy a film képi világában is gyakran visszaköszön a ’90-es évek. Na, de térjünk a lényegre, lássuk, hogyan is sikerült a 2017-es Mom and Dad, vagyis az a film, amikor a gyerekek helyett kivételesen a szülők kattannak be.
Egy darabig úgy terveztem, hogy a Shane Abbess (a nem túl jó emlékű 
Sylvia Likens előző cikkemben tárgyalt történetének adaptálására elsőként Jack Ketchum vállalkozott a ’80-as évek végén a Girl Next Door című regényében. Rajta kívül csupán egy próbálkozást értünk meg ezidáig, és nem tudom, mit gondoljak: várhatóak-e még további feldolgozások. (hajlok rá, hogy nem.)
„Miközben haldoklott, megerőszakolták.”
Tarantino és Rodriguez párosának 2007-es Grindhouse (
Bevallom őszintén az utóbbi évek kevés kivételtől (
„Minden idők egyik” – kezdhetném így is ezt a kritikámat, hiszen valóban mérföldkőnek számít az az anime, amit mostanra választottam ki nektek. Az Artmic Studio (
Ismét jelentkezik GastroGore rovatunk, ahol a világ legundorítóbb/legbizarrabb ételkülönlegességeit mutatjuk be. Ha esetleg lemaradtál volna az előző három részről, akkor az alábbi linkeken megnézheted milyen csemegékkel szolgáltunk számotokra: 
Bram Stoker legendás regénye, a Drakula idén május végén fogja ünnepelni 121. születésnapját. Kevés lenne egy cikk ahhoz, hogy összes érdemét felsoroljam és részletezzem – nem csak a horrorirodalom egyik legkiválóbb darabja, amely a mai napig megállja a helyét (mellesleg személyes kedvencem, amelyet évente legalább egyszer újraolvasok), de a horror egész műfajára, a korai horrorfilmekre is felbecsülhetetlen hatással bírt, egy komplett szubkultúra megszületése előtt kövezte ki az utat, és a számtalan folklór motívumból összegezte, megalkotta a ma ismert modern vámpír alakját. Kicsit sem meglepő, hogy rengeteg folytatása, újraértelmezése létezik (ebben jelentős szerepet játszott a szerzői jogok sikertelen megtartása Stoker családja részéről, amely lehetővé tette jóváhagyásuk nélkül már viszonylag korán olyan filmek létrejöttét, mint a Universal-féle Drakula lánya és Drakula fia), ám ebből kiemelkedőek azok a kötetek, amelyek elég ambíciózusan a Drakula “hivatalos folytatásaiként” hirdetik magukat.