Appleseed XIII + Tartaros & Uranos
Sokáig halogattam, hogy megnézzem a most bemutatásra kerülő, legutóbb elkészült Appleseed sorozatot, mert belekukkantottam, és nem igazán varázsolt el a gyönyörűséges látványvilága. Kimondottan olcsó, gyerekeknek szánt, modern CGI grafikát pillantottam meg, a mai gagyi amerikai rajzfilmeket idézve fel nekem. Végül úgy döntöttem, hogy egyrészt adnom kell neki egy esélyt, másrészt meg úgy lesz teljes ez a saga, ha rendesen bemutatom minden egyes elkészült szériáját. Az Appleseed XIII az eredeti koncepció újraértelmezése, mely erősebben kidomborítja a görög mitológiai utalásokat, valamint az eszmei mondanivalót, de annak ellenére, hogy 13 részes animét alkottak belőle, valamint 2 filmet, azt kell mondanom, hogy alaposan elbaltázták.
Az 1940-es évek közepére a Universal stúdió szörnyfilmes univerzuma sikert sikerre halmozott. Sorra születtek meg a korábbi sikerfilmek folytatásai, majd azoknak a folytatásai, esetleg közös crossoverek, így szinte nem maradt olyan szörnyeteg, akinek ne lett volna 3, sőt mi több, 4 vagy 5 filmje. Nem volt ez másképp Kharis karakterével sem, az ősi egyiptomi múmiáé, akinek 1944-ben megszületett a harmadik kalandja, a The Mummy’s Ghost. A kendők ezúttal is az ekkorra már szupersztár Lon Chaney Jr.-a kerültek, ráadásul a másik főgonoszt nem kisebb színész alakította, mint John Carradine. 
Minden olyan esetben, ahol könyv, mítosz, vagy képregény, rajzfilm, manga, vagy éppen anime kerül élőszereplős adaptálásra, megjelenik a rajongók irányából az elvárás, és a remény tüze újra és újra feléled, hogy az igazán epikus részek is meg fognak elevenedni a filmvásznon. Ilyenek voltak a Nazgúlok, illetve a hatalmas csatajelenetek a Gyűrűk Ura esetében, a termooptikus álca a 
Címéből arra következtethetnék, hogy ez lenne az Aslyum nevű, sikert sikerre halmozó univerzális hulladékgyár válasza a 
Robert Rodriguez 
Az 
Őszintén szólva, a Recall előzetese alapján nem sokat vártam a filmtől, hiszen látszott rajta, hogy nem ez lesz az évtized, de még az év alkotása sem az ufós filmek terén. Ennek ellenére egy fáradtabb pillanatomban úgy döntöttem, adok egy esélyt neki, hátha a maga nemében szórakoztató lesz, így-vagy úgy, de képes kellemesnek mondható kikapcsolódást biztosítani. Régen tévedtem ekkorát… 
Mint az oldal önjelölt trash- és egyben gagyicápa-film felelőse, szinte kötelességemnek éreztem, hogy bemutassam ezt a legújabb förtelmet, melyben a különféle extra-képességű, mutáns tengeri ragadozók egy egészen új alfaját ismerhetjük meg. A kőkorszaki-, szuper-, mocsári-, mega-, jeges-, homok-, zombi-, ördögűző-, szellem-, kétfejű-, háromfejű- (és nemsokára már 5fejű – a szerk :) cápák után köszöntsétek nagy-nagy szeretettel a szárazföldön (k)úszó iszonyatot! 
Bántóan régen, közel fél éve jelentkeztünk utoljára a méltán népszerű Kínzások és kivégzések rovatunkkal, így tehát bőségesen eljött az ideje, hogy újabb kegyetlenséggel ismertessünk meg benneteket. A korábbi 12 részben – melyeket végigböngészhettek egytől egyig, ha a cikk aljára görgettek – egy-egy kínzóeszköz vagy kivégzési módszer került terítékre, kezdve a kínai vízcseppes kínzástól egészen a felnyársalásig. Most következzen egy újabb hihetetlenül morbid és gusztustalan módszer, a Ling Chi, szintén Ázsiából.
Amennyire vártam a