kryptozoológia

Igaz történet alapján – The Dyatlov Pass Incident (2013) (Halálhegy: A Dyatlov-rejtély)

Immáron több, mint 60 éve történt az az eset, amely máig sem hagyja nyugodni mindazok fantáziáját, akik valaha hallottak róla. A kilenc hegymászó halála után való nyomozás dokumentumainak azonnali titkossá…

Bloodride 1. évad (2020) (Véres túra)

Ennek a Netflixen sugárzott vadonatúj norvég horror-antológiának az a roppant furfangos központi ötlete, hogy egy sereg érdekes fazon utazik együtt egy különös buszban, majd epizódonként mindig bemutatnak egy-egy adott utashoz…

Interjú Az Utolsó Előtti Huszár képregény alkotóival

Az Utolsó Előtti Huszár egy ízig-vérig magyar képregény; történelmi dráma és természetfeletti horror keveréke különböző steam- és dieselpunk elemekkel színesítve, melyben a magyar népmesék, legendák és mitológia világa keveredik a…

Return to Nuke ’Em High Vol. 2 (2017)

Hosszas várakozás után, három évvel a Troma örökzöld klasszikusának feltámasztását követően elkészült végre a második – egyben befejező – epizód, mely pontot tesz a városi középiskola tőszomszédságába épített nukleáris gyorskaját…

What We Do In The Shadows – 2. évad (2020)

Mivel szerkesztőségünkben hatalmas rajongás övezi Taika Waiti és Jemaine Clement duójának 2014-ben készült fergeteges ál-dokumentarista stílusú horror-komédiáját, így aztán nem csoda, hogy annak szenzációs alapötletéből kiinduló szériának sem tudtunk ellenállni. A…

aileen wuornos

Serial Chillers XXXI.: Aileen Wuornos / Monster (2003) (A rém) / Overkill: The Aileen Wuornos Story (1992)

 A Serial Chillers rovatban ritka szereplők a nők, és Aileen Wuornos története ezek közül is ki fog emelkedni. Az általa elkövetett, hét áldozattal járó sorozatgyilkosság egyedülálló a kriminológia történetében annak…

Kontroller-horror – Mortal Shell béta

Amikor egy pár hónappal ezelőtt megláttam a Mortal Shell nevű, valamikor idén érkező játék első beharangozóját, rögtön tudtam, hogy nekem való játék lehet. A Souls-széria megrögzött rajongójaként én is, mint…

Dark_s03

Dark 3. évad (2020)

 Június 27-én látott napvilágot a Netflix német sorozatának, a Dark-nak harmadik és egyben befejező évada. Az előző szezonhoz hasonlóan a finálé is nyolc epizódon keresztül szövi a cselekmény szálait, azonban…

The Room (2019) (A szoba)

Ha ne adja az ég, olyan helyzetbe kerülnétek, hogy párotokkal már a második vetélésen vagytok túl és nagyon úgy tűnik, hogy természetes úton nem lehet saját gyereketek, mit csináltok? Megpróbáltok…

Goli otok

ParaHelyek – Goli otok

Horvátországba az emberek általában nyaralni mennek, leszámítva a helyi lakosokat persze. Volt azonban a történelemnek néhány olyan sötét évtizede, amikor bizonyos személyek számára szó sem volt semmiféle nyaralásról. Az Adriai-tengeren,…

Tokyo Ghost (2020)

Rick Remender író (Orgyilkos osztály) és Sean Murphy rajzoló (Hellblazer), valamint a színező Matt Hollingsworth (Hulk: Szürke, Batman: Fehér) csapata egy olyan kiábrándító jövőbe kalauzol minket, ahol a technológiafüggő társadalmat…

Predator: Hunting Grounds (PC, PS4)

A láthatatlan, maszkos vadászt szerintem senkinek sem kell bemutatnom. A ’87-ben megelent Ragadozó mára popkultúrális ikonnak számít. Számtalan filmben, könyvben, képregényben és videojátékban szerepelt. Karaktere egyszerre rémisztő, még is szerethetően…

vérfarkas

Kryptozoológia – 28. rész – Vérfarkasok

Habár a kryptozoológia csupán érintőlegesen tárgyalja a vérfarkas és egyéb emberből állattá változni képes lények témakörét – mivel a jelenséget csupán népmondai, mitológiai, esetlegesen vallási eredetűnek tekinti -, azért én…

Kryptozoológia – 29. rész – Magyar kriptidek

Az ősi magyar hitvilágban és a pogány hiedelmek szerint számtalan csodás képességgel rendelkező legendás (emberfeletti) lény előfordult nálunk – hogy csak a legismertebbeket említsem: markoláb, garabonciális, táltos vagy  ott vannak lidércek -, azonban a modern korban bizonyos időközönként fel-feltűnnek kihaltnak hitt, esetleges létezését csak kis számú beszámoló alapján nem relevánsan bizonyítható entitások. Most ezekből válogattuk össze néhány jellemző egyedet.

(tovább…)


Kryptozoológia – 28. rész – Vérfarkasok

vérfarkasHabár a kryptozoológia csupán érintőlegesen tárgyalja a vérfarkas és egyéb emberből állattá változni képes lények témakörét – mivel a jelenséget csupán népmondai, mitológiai, esetlegesen vallási eredetűnek tekinti -, azért én – nem kis részben nemrégiben megjelent, vámpírok viselt dolgait taglaló cikkünk kapcsán – szükségét éreztem, hogy kryptozoológiai cikksorozatunk keretein belül megemlékezzünk róluk, még ha kissé rendhagyó formában is.

(tovább…)


Serial Chillers XIX.: Kriptozoológiai kitekintés – Vámpírok

vámpír A Serial Chillers e hónapban – így Halloween közeledtével – olyan gyilkosokat választott témájául, akik vámpírnak képzelték magukat, vagy legalábbis akként tűntek fel a világban. Átfogó cikkünkben a vámpírok legendáját igyekszünk körbejárni, de a Serial Chillershez méltóan megmaradunk a realitás talaján, így szó esik majd a témakör pszichiátriai vonatkozásairól is.

(tovább…)


TranslatePasta #06 – Kecskeember (Anansi’s Goatman Story)

A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a Creepypasta wiki-től vettük át, ami a szerkesztő elmondása szerint már önmagában átesett némi kozmetikázáson – nyelvtani és történetmesélés-technikai szempontból – az eredetihez képest. Ennek ellenére, az írás egyrészt komoly mennyiségű vulgáris kifejezést (jobbára a “shit” és “fuck” angol szavak permutációi) tartalmaz, melyet a fordítás során próbáltam némileg változatossá tenni. Emellett igyekeztem megőrizni az eredeti szövegnek az angol eredetiben is idegül – vagy inkább pongyolának – ható igeidő használatát és – amennyire anyanyelvünk engedte – központozását a magyar átiratban. Ennek tudatában fogadjátok szeretettel a Kecskeember hátborzongató történetét, elsőként magyar fordításban.

(tovább…)


Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

crosseEgy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című regénye tette ismertté a holt anyagból életet teremtő, az isteni törvényekkel dacoló tudós archetípusát. Mary Shelley 1814-ben részt vett egy légköri elektromosságról tartott előadáson Londonban, melyet egy bizonyos Andrew Crosse tartott. A legenda szerint Crosse nem más, mint Victor Frankenstein ihletője. Ez még nem is lenne annyira meghökkentő – figyelembe véve az előadás természetét -, ha a fent említett úriember nem azzal vált volna hírhedtté, hogy egy elektromossággal folytatott kísérlete során véletlenül sikerült apró élőlényeket előállítania a holt anyagból. Évekkel később, minthogy Mary Shelley regénye megjelent volna!

(tovább…)


Kriptozoológia – 26. rész – Repülő őshüllők

A mai madarak első képviselői valamikor a földtörténeti középkor vége felé, a kréta korban jelentek meg mintegy 100 millió évvel ezelőtt. A dinoszauruszokkal való szoros rokonságuk közismert tény, a primitív madarak szűkebb rokonsági körében olyan ikonikus őslényeket is találunk, mint például a Jurassic Park filmek által ismertté vált raptor-félék. Kevésbé közismert, hogy a repülő őshüllők (Pterosauria) jóval távolabbi rokonai ma is ismert tollas barátainknak, mintsem gondolnánk. A kréta végén legjobb tudomásunk szerint kihalt csoportnak azonban úgy tűnik egyes példányai fel-fel tűnnek a világ különböző pontjain. Elég csak a világon jóformán mindenhol (az ősi maja kultúrától a kíniakon át a középkori Európáig) feltűnő sárkányábrázolásokra gondolni, melyek legtöbbször bőrszárnyakon repülő, csupafog, hüllőszerű lényeket írnak le. A modernkori kriptozoológia legnagyobb visszhangot kiváltott ősi, kihalt repülő hüllőkhöz nagyon hasonló lényei egyértelműen a közép-afrikai beszámolókból ismert Kongamoto és a Délkelet-Ázsiában honos Ropen. Ez a két kiemelt lény – és társaik a világ körül (például néhány szemtanú szerint az észak-amerikai indiánok legendáiban élő mennydörgésmadár is hüllőszerű jegyeket mutat) – amúgy igen sok tulajdonságában megegyezik, így úgy gondoltuk érdemes őket együtt, egy epizód keretén belül tárgyalni. (tovább…)


Kriptozoológia – 25. rész – Kriptobotanika II.

Elérkeztünk a negyedszázadik Kriptozoológia részhez, mely egyben a világ rejtélyes növényeit és növényszörnyeit bemutatni hivatott kétrészes Kriptobotanika cikksorozat második része is. Míg az előző részben Földünk vérszomjas vagy rejtélyes fái és faszörnyei kerültek terítékre, most a lágyszárú növényeken, cserjéken és egyéb növényi eredetűnek vélt lényeken a sor. Amikor nekiláttam a témával kapcsolatos anyaggyűjtésnek, gyorsan világossá vált, hogy a tárgykör sokkal terjedelmesebb megtárgyalni valót szolgáltat, mintsem egy cikkben bemutatható lenne. Ezért döntöttem végül úgy, hogy két részre bontom a kriptobotanika megtárgyalását. Visszagondolva lehet, hogy inkább három részre kellett volna terveznem a jelenlegi cikk terjedelmét figyelembe véve, de az ígéret szép szó… (tovább…)


Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé mozgatta meg az emberek fantáziáját az idők során: a kriptobotanika menazsériája lényegesen kisebb diverzitást, illetve fajgazdagságot mutat, mint kedvenc (ál)tudományunké. Mégis, amennyiben arra vállalkoznék, hogy ezen rovat keretein belül bemutassak valamennyi rejtélyes növénnyel vagy növényszerű lénnyel kapcsolatos legendát és történetet, attól tartok bőven meghaladnám az olvasói türelem szűkös kereteit. Még úgy is, hogy csupán a rejtélyes növények legfontosabbjait, legismertebbjeit kívánom bemutatni, sajnos két fejezetre kell bontanom a téma boncolgatását. Míg az ezt követő részben a lágyszárúak, cserjeszerűek és növényi tulajdonságokkal rendelkező egyéb lények kerülnek terítékre, addig a mai első fejezetben a világ rejtélyes fáinak, faszörnyeinek bemutatása van soron. (tovább…)


Kriptozoológia – 23. rész – Mennydörgésmadár

Az észak-amerikai indiánok körében különböző legendák szólnak hatalmas szárnyas lényekről, melyek szárnycsapásaikkal viharokat támasztanak, szemükből villám csap ki és a hátukról lecsöpögő vízcseppek esőként hullanak alá az égből. Ezek az óriási ragadozó madarak egyes törzseknél jóindulatú természet-szellemekként jelennek meg, melyek segítették az embereket a nehéz időkben, míg másoknál agresszív és félelmetes szörnyekként, melyek akár felnőtt embereket is képesek voltak megragadni, levegőbe emelni és fészkükbe cipelni. Mindez csupán a rézbőrűek babonasága maradt volna, ha a kontinensre érkező fehér telepesek beszámolói meg nem erősítették volna a mennydörgésmadár – avagy Thunderbird – létezését. (tovább…)


Kriptozoológia – 22. rész – Óriások

Óriások, azaz hatalmasra növő antropomorf lények majd minden kultúra mondavilágában megtalálhatók. Amikor egymástól földrajzilag, de sokszor időben is távol élő népcsoportok ugyanarra a “következésre” jutnak egy legendás lény-csoportot illetőleg, az mindig felkelti a kryptozoológusok érdeklődését. A görög mitológia küklopsza, az angolszász legendák Grendel-je, vagy akár a bibliai Nefilim-ek a világ majd minden pontján felbukkanó rokonaikkal együtt jól mutatják, hogy az óriásira növő humanoidok ideája igencsak elterjedt volt az ókorban, sőt később is. Vajon lehet-e valami valóságalapja az óriások legendáinak?

(tovább…)