kryptozoológia

Alan Moore – Kevin O’Neill: Különleges úriemberek szövetsége 1. (2019)

A zseniális Alan Moore (Watchmen, V mint vérbosszú, A pokolból) Kevin O’Neill által rajzolt képregényében most összegyűjtötte a viktoriánus kori irodalom legjavát (úgymint: Sir Arthur Conan Doyle, Bram Stoker, H.G….

terminator

Terminator – Dark Fate (2019) (Terminátor – Sötét végzet)

Azt hiszem, nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, a közönség vegyes érzelmekkel várta az új Terminátor-filmet. A korábbi években az egymást követő folytatások már csalódásra kondicionáltak sokunkat, és amikor…

The Countess ((La Comtesse)) (2009) (A grófnő)

Novemberben a Serial Chillers csapata a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakjával foglakozik. Az illető vastagon beleírta nevét a horrortudomány egyetemes kódexébe. Báthory Erzsébetről, az erdélyi grófnőről van szó, akiről megszámlálhatatlan…

Élménybeszámoló: I. Országos Lovecraft Találkozó

Ritka eset, hogy szombat reggel hétkor önként keljek fel, majd vállaljak be egy közel két órás utat Szegedről, október 19-én mégsem lett volna tényező, ami visszatarthatott volna. Az előző Lovecraft…

A magas fűben

In The Tall Grass (2019) (A magas fűben)

Nem kérdés, hogy mostanában újra reneszánszát élik a Stephen King feldolgozások, egy valóságos revival-hullám köszöntött be, aminek mi nézők, csak örülhetünk. Ez eredményezhette, hogy a világhírű horror-író eddig kevésbé ismert…

The Lighthouse (2019) (A Világítótorony)

Hatalmas The VVitch-fanatikusként tűkön ülve vártam, hogy bemutatásra kerüljön hazánkban is Robert Eggers új filmje, a The Lighthouse. Sajnos itthon egyelőre csak négy vetítést kapott a fekete-fehér horror, de legalább…

Deadpool: Zsémbes Zsoldos (2019)

A Fumax Kiadó az eredeti Merc with a Mouth tizenhárom füzetét gyűjtötte most össze ebbe a keménytáblás kiadásba, amelyben az alkotók egy percnyi pihenőt nem engedélyeznek nekünk zsémbes zsoldosunk infantilisen…

Zombieland

Zombieland – Double Tap (2019) (Zombieland – A második lövés)

Ritkán jelenthető ki nyugodt lelkiismerettel egy folytatás esetében, hogy megérte a várakozás. Ez hatványozottan igaz, ha a két rész között eltelik tíz esztendő. Egy évtized pont elég idő arra, hogy…

Joker (2019)

Az emberi elme összetettsége és törékenysége nem csak a modern tudósok, neurológusok vagy pszichológusok, hanem a művészek fantáziáját is gyakran megmozgatja. A különböző festményeken, zenei darabokon, verseken és regényeken kívül…

Crawl

Crawl (2019)

Az állatok főszereplésével készült horrorfilmek már több évtizede manifesztálják audiovizuális rémtörténetekbe az emberiség egyik legősibb félelmét, amely a természettel és a benne élő lényekkel kapcsolatos. A remek téma, és a…

Serial Chillers XIX.: Kriptozoológiai kitekintés – Vámpírok

vámpír A Serial Chillers e hónapban – így Halloween közeledtével – olyan gyilkosokat választott témájául, akik vámpírnak képzelték magukat, vagy legalábbis akként tűntek fel a világban. Átfogó cikkünkben a vámpírok legendáját igyekszünk körbejárni, de a Serial Chillershez méltóan megmaradunk a realitás talaján, így szó esik majd a témakör pszichiátriai vonatkozásairól is.

(tovább…)


TranslatePasta #06 – Kecskeember (Anansi’s Goatman Story)

A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a Creepypasta wiki-től vettük át, ami a szerkesztő elmondása szerint már önmagában átesett némi kozmetikázáson – nyelvtani és történetmesélés-technikai szempontból – az eredetihez képest. Ennek ellenére, az írás egyrészt komoly mennyiségű vulgáris kifejezést (jobbára a “shit” és “fuck” angol szavak permutációi) tartalmaz, melyet a fordítás során próbáltam némileg változatossá tenni. Emellett igyekeztem megőrizni az eredeti szövegnek az angol eredetiben is idegül – vagy inkább pongyolának – ható igeidő használatát és – amennyire anyanyelvünk engedte – központozását a magyar átiratban. Ennek tudatában fogadjátok szeretettel a Kecskeember hátborzongató történetét, elsőként magyar fordításban.

(tovább…)


Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

crosseEgy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című regénye tette ismertté a holt anyagból életet teremtő, az isteni törvényekkel dacoló tudós archetípusát. Mary Shelley 1814-ben részt vett egy légköri elektromosságról tartott előadáson Londonban, melyet egy bizonyos Andrew Crosse tartott. A legenda szerint Crosse nem más, mint Victor Frankenstein ihletője. Ez még nem is lenne annyira meghökkentő – figyelembe véve az előadás természetét -, ha a fent említett úriember nem azzal vált volna hírhedtté, hogy egy elektromossággal folytatott kísérlete során véletlenül sikerült apró élőlényeket előállítania a holt anyagból. Évekkel később, minthogy Mary Shelley regénye megjelent volna!

(tovább…)


Kriptozoológia – 26. rész – Repülő őshüllők

A mai madarak első képviselői valamikor a földtörténeti középkor vége felé, a kréta korban jelentek meg mintegy 100 millió évvel ezelőtt. A dinoszauruszokkal való szoros rokonságuk közismert tény, a primitív madarak szűkebb rokonsági körében olyan ikonikus őslényeket is találunk, mint például a Jurassic Park filmek által ismertté vált raptor-félék. Kevésbé közismert, hogy a repülő őshüllők (Pterosauria) jóval távolabbi rokonai ma is ismert tollas barátainknak, mintsem gondolnánk. A kréta végén legjobb tudomásunk szerint kihalt csoportnak azonban úgy tűnik egyes példányai fel-fel tűnnek a világ különböző pontjain. Elég csak a világon jóformán mindenhol (az ősi maja kultúrától a kíniakon át a középkori Európáig) feltűnő sárkányábrázolásokra gondolni, melyek legtöbbször bőrszárnyakon repülő, csupafog, hüllőszerű lényeket írnak le. A modernkori kriptozoológia legnagyobb visszhangot kiváltott ősi, kihalt repülő hüllőkhöz nagyon hasonló lényei egyértelműen a közép-afrikai beszámolókból ismert Kongamoto és a Délkelet-Ázsiában honos Ropen. Ez a két kiemelt lény – és társaik a világ körül (például néhány szemtanú szerint az észak-amerikai indiánok legendáiban élő mennydörgésmadár is hüllőszerű jegyeket mutat) – amúgy igen sok tulajdonságában megegyezik, így úgy gondoltuk érdemes őket együtt, egy epizód keretén belül tárgyalni. (tovább…)


Kriptozoológia – 25. rész – Kriptobotanika II.

Elérkeztünk a negyedszázadik Kriptozoológia részhez, mely egyben a világ rejtélyes növényeit és növényszörnyeit bemutatni hivatott kétrészes Kriptobotanika cikksorozat második része is. Míg az előző részben Földünk vérszomjas vagy rejtélyes fái és faszörnyei kerültek terítékre, most a lágyszárú növényeken, cserjéken és egyéb növényi eredetűnek vélt lényeken a sor. Amikor nekiláttam a témával kapcsolatos anyaggyűjtésnek, gyorsan világossá vált, hogy a tárgykör sokkal terjedelmesebb megtárgyalni valót szolgáltat, mintsem egy cikkben bemutatható lenne. Ezért döntöttem végül úgy, hogy két részre bontom a kriptobotanika megtárgyalását. Visszagondolva lehet, hogy inkább három részre kellett volna terveznem a jelenlegi cikk terjedelmét figyelembe véve, de az ígéret szép szó… (tovább…)


Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé mozgatta meg az emberek fantáziáját az idők során: a kriptobotanika menazsériája lényegesen kisebb diverzitást, illetve fajgazdagságot mutat, mint kedvenc (ál)tudományunké. Mégis, amennyiben arra vállalkoznék, hogy ezen rovat keretein belül bemutassak valamennyi rejtélyes növénnyel vagy növényszerű lénnyel kapcsolatos legendát és történetet, attól tartok bőven meghaladnám az olvasói türelem szűkös kereteit. Még úgy is, hogy csupán a rejtélyes növények legfontosabbjait, legismertebbjeit kívánom bemutatni, sajnos két fejezetre kell bontanom a téma boncolgatását. Míg az ezt követő részben a lágyszárúak, cserjeszerűek és növényi tulajdonságokkal rendelkező egyéb lények kerülnek terítékre, addig a mai első fejezetben a világ rejtélyes fáinak, faszörnyeinek bemutatása van soron. (tovább…)


Kriptozoológia – 23. rész – Mennydörgésmadár

Az észak-amerikai indiánok körében különböző legendák szólnak hatalmas szárnyas lényekről, melyek szárnycsapásaikkal viharokat támasztanak, szemükből villám csap ki és a hátukról lecsöpögő vízcseppek esőként hullanak alá az égből. Ezek az óriási ragadozó madarak egyes törzseknél jóindulatú természet-szellemekként jelennek meg, melyek segítették az embereket a nehéz időkben, míg másoknál agresszív és félelmetes szörnyekként, melyek akár felnőtt embereket is képesek voltak megragadni, levegőbe emelni és fészkükbe cipelni. Mindez csupán a rézbőrűek babonasága maradt volna, ha a kontinensre érkező fehér telepesek beszámolói meg nem erősítették volna a mennydörgésmadár – avagy Thunderbird – létezését. (tovább…)


Kriptozoológia – 22. rész – Óriások

Óriások, azaz hatalmasra növő antropomorf lények majd minden kultúra mondavilágában megtalálhatók. Amikor egymástól földrajzilag, de sokszor időben is távol élő népcsoportok ugyanarra a “következésre” jutnak egy legendás lény-csoportot illetőleg, az mindig felkelti a kryptozoológusok érdeklődését. A görög mitológia küklopsza, az angolszász legendák Grendel-je, vagy akár a bibliai Nefilim-ek a világ majd minden pontján felbukkanó rokonaikkal együtt jól mutatják, hogy az óriásira növő humanoidok ideája igencsak elterjedt volt az ókorban, sőt később is. Vajon lehet-e valami valóságalapja az óriások legendáinak?

(tovább…)


Kriptozoológia – 21. rész – Kraken

Habár az idei nyár már látszólag kitombolta magát, azért amíg az idő engedi, még maradnánk egy kicsit a vizes témánál. A sellőkhöz hasonlóan, a hajózó népek körében szinte mindenhol előfordul egy-egy beszámoló, vagy legenda óriási tengeri szörnyekről, melyek képesek akár egész hajókat elpusztítani és vízbe fojtani, vagy jóízűen elfogyasztani a legénységet. Ezek a szörnyek meglepően sok dologban hasonlítanak egymásra, akár kultúrától függetlenül is. A modern köztudatba talán legmélyebben beágyazott tengeri rémség pedig nem más, mint a kraken. (tovább…)


Kriptozoológia – 20. rész – Sellők, szirének

Javában tombol a nyár, aki csak teheti fogja a cókmókját, és a 30+ fokos betondzsungelt a háta mögött hagyva célba veszi az első szóba jöhető vízpartot. Egyesekkel az is előfordulhat, hogy a Magyar Tenger helyett egy valódi tenger partjára veti a balsors ahol, ha igazán rossz csillagzat alatt született, még egy kis tengeri hajókázásra is befizetheti magát. Ott aztán, a komoly nemforintban kifizetett díj ellenében olyasmivel találkozhat, mellyel előtte már sok-sok sorstársa az elmúlt évezredek folyamán: valódi sellőkkel. (tovább…)