kryptozoológia

Az Utolsó Előtti Huszár #1 – Hamm bekaplak! (2020)

Varga Bálint Bánk (író) és Tuli Krisztián (rajzoló) párosa által közösségi finanszírozás segítségével megvalósított, történelmi dráma és természetfeletti horror keverékeként definiálható képregényében különféle steam- és dieselpunk elemek, valamint a magyar…

Tremors: Shrieker Island (2020)

Ha olcsó szórakozást keres az ember, akkor a Tremors (Ahova lépek, szörny terem) franchise véget nem érő folytatásaira bizton számíthat. Az 1990-ben, vagyis pont harminc évvel ezelőtt készült jópofa és…

jack unterweger

Serial Chillers XXXV.: Jack Unterweger, a bécsi fojtogató / Jack (2015)

Ausztria békés országként él a fejünkben, és való igaz, hogy az osztrák bűnözési ráta az egyik legalacsonyabb egész Európában. Hiába azonban, hogy viszonylag kevés gyilkosság történik, ha olyan hírhedt bűncselekmények…

Brahms: The Boy II (2020) (A fiú 2)

Ritkán akad példa a csillagok olyan szerencsés együttállására, amikor egy klasszikus film első felvonását egy még jobb második rész követi. Még a teljes moziverzumot tekintve sem könnyű feladat mondjuk tíz,…

des nilsen

Serial Chillers különkiadás: Des (2020)

 Tavalyi írásomban kifejeztem a vágyat, mennyire örülnék neki, ha Dennis Nilsen sorozatgyilkosi „tevékenységéről” születne egy igazán igényes, modern feldolgozás, egy hollywoodi produkció akár. Ritkán adódik olyan alkalom, amikor alig egy…

Matt Ruff: Lovecraft földjén (2020)

Az Agave Kiadó gondozásában végre magyar nyelven is olvasható Matt Ruff 2016-ban megjelent World Fantasy-Díjra jelölt, egészen egyedi koncepcióval bíró regénye, melyben színes bőrű főszereplőink az ötvenes évek rasszista Amerikájának világában misztikus…

Johanna Sinisalo: Iron Sky (2020)

Nem véletlen, ha ismerős az Iron Sky cím. A Hold sötét oldalán rejtőző űrnácik inváziójáról szóló hasonló címmel bíró sci-fi szatírát 2012-ben láthattátok, folytatása a kissé gyengébb Coming Race pedig…

Kozmikus szellemlovas: A bébi Thanosnak meg kell halnia (2020)

Az első olvasatra fura alcímmel rendelkező, alternatív idősíkon játszódó történetben Frank Castle (vagyis a Megtorló) először meghalt, majd a pokolban szerződést kötött az Ördöggel, és immáron a Szellemlovas lángoló alakjában tér…

másik bárány

The Other Lamb (2019) (A másik bárány)

 Az utóbbi években a horror zsánerében is nagy népszerűségre tettek szert a különböző szektákat, vallási közösségeket bemutató témákat feldolgozó művek. Gondoljunk csak az Apostle-ra, a nagysikerű Fehér éjszakákra, a Mandy-re…

Yummy (2019)

Zombik a kórházban koncepciót már láthatunk néhányat – legutóbb például a francia Mutants című jóravaló francia produkcióban. Ezúttal egy nem éppen legális plasztikai beavatkozásoknak otthont adó klinika területén tombolnak az…

NOS4A2 (2019-2020) 2. évad

Joe Hill zseniális dark fantasy regényéből készült széria második évadjában Victoria McQueen igencsak hamar bekövetkezett felnőttkorára összpontosítunk. A családi problémákkal küzdő lázadó lány ezúttal már anyuka és párja motorüzletében melózik,…

Pető Zoltán: Rejtett hold (2020)

Pető Zoltán nevével egyrészt az Aether Atrox kötetbe került A világítótorony című novellája kapcsán találkozhattak a weird irodalomért rajongó olvasók, másrészt pedig az I. Országos H.P. Lovecraft Találkozón egy színvonalas…

Esernyő Akadémia 3 – Feledés Hotel (2020)

A képregényt kiagyaló szerző, a My Chemical Romance énekeseként is elhíresült Gerard Way már rögtön a második kötet után, 2009-ben bejelentette a harmadik epizódot, azonban a végleges megjelenésre egészen 2019-ig…

Train to Busan 2: Peninsula (2020)

A peninsula szó félszigetet jelent, de nyilván mindenki inkább arra a némileg relevánsabbnak ható információra kíváncsi, hogy a 2016-ban készült vonaton játszódó dél-koreai zombis akció-drámának hogyan sikerült a folytatása? Főleg annak…

Stephen King: Az Intézet (2020)

A szemfülesebb rajongók már tavasszal csekkolhatták a könyv első fejezetét az Emelkedés című kisregényt (vagy hosszabb novellát?) tartalmazó kötet extrájaként, azonban én azon a véleményen vagyok, megérte várni, hogy egyben…

Kryptozoológia – 29. rész – Magyar kriptidek

Az ősi magyar hitvilágban és a pogány hiedelmek szerint számtalan csodás képességgel rendelkező legendás (emberfeletti) lény előfordult nálunk – hogy csak a legismertebbeket említsem: markoláb, garabonciális, táltos vagy  ott vannak lidércek -, azonban a modern korban bizonyos időközönként fel-feltűnnek kihaltnak hitt, esetleges létezését csak kis számú beszámoló alapján nem relevánsan bizonyítható entitások. Most ezekből válogattuk össze néhány jellemző egyedet.

(tovább…)


Kryptozoológia – 28. rész – Vérfarkasok

vérfarkasHabár a kryptozoológia csupán érintőlegesen tárgyalja a vérfarkas és egyéb emberből állattá változni képes lények témakörét – mivel a jelenséget csupán népmondai, mitológiai, esetlegesen vallási eredetűnek tekinti -, azért én – nem kis részben nemrégiben megjelent, vámpírok viselt dolgait taglaló cikkünk kapcsán – szükségét éreztem, hogy kryptozoológiai cikksorozatunk keretein belül megemlékezzünk róluk, még ha kissé rendhagyó formában is.

(tovább…)


Serial Chillers XIX.: Kriptozoológiai kitekintés – Vámpírok

vámpír A Serial Chillers e hónapban – így Halloween közeledtével – olyan gyilkosokat választott témájául, akik vámpírnak képzelték magukat, vagy legalábbis akként tűntek fel a világban. Átfogó cikkünkben a vámpírok legendáját igyekszünk körbejárni, de a Serial Chillershez méltóan megmaradunk a realitás talaján, így szó esik majd a témakör pszichiátriai vonatkozásairól is.

(tovább…)


TranslatePasta #06 – Kecskeember (Anansi’s Goatman Story)

A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a Creepypasta wiki-től vettük át, ami a szerkesztő elmondása szerint már önmagában átesett némi kozmetikázáson – nyelvtani és történetmesélés-technikai szempontból – az eredetihez képest. Ennek ellenére, az írás egyrészt komoly mennyiségű vulgáris kifejezést (jobbára a “shit” és “fuck” angol szavak permutációi) tartalmaz, melyet a fordítás során próbáltam némileg változatossá tenni. Emellett igyekeztem megőrizni az eredeti szövegnek az angol eredetiben is idegül – vagy inkább pongyolának – ható igeidő használatát és – amennyire anyanyelvünk engedte – központozását a magyar átiratban. Ennek tudatában fogadjátok szeretettel a Kecskeember hátborzongató történetét, elsőként magyar fordításban.

(tovább…)


Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

crosseEgy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című regénye tette ismertté a holt anyagból életet teremtő, az isteni törvényekkel dacoló tudós archetípusát. Mary Shelley 1814-ben részt vett egy légköri elektromosságról tartott előadáson Londonban, melyet egy bizonyos Andrew Crosse tartott. A legenda szerint Crosse nem más, mint Victor Frankenstein ihletője. Ez még nem is lenne annyira meghökkentő – figyelembe véve az előadás természetét -, ha a fent említett úriember nem azzal vált volna hírhedtté, hogy egy elektromossággal folytatott kísérlete során véletlenül sikerült apró élőlényeket előállítania a holt anyagból. Évekkel később, minthogy Mary Shelley regénye megjelent volna!

(tovább…)


Kriptozoológia – 26. rész – Repülő őshüllők

A mai madarak első képviselői valamikor a földtörténeti középkor vége felé, a kréta korban jelentek meg mintegy 100 millió évvel ezelőtt. A dinoszauruszokkal való szoros rokonságuk közismert tény, a primitív madarak szűkebb rokonsági körében olyan ikonikus őslényeket is találunk, mint például a Jurassic Park filmek által ismertté vált raptor-félék. Kevésbé közismert, hogy a repülő őshüllők (Pterosauria) jóval távolabbi rokonai ma is ismert tollas barátainknak, mintsem gondolnánk. A kréta végén legjobb tudomásunk szerint kihalt csoportnak azonban úgy tűnik egyes példányai fel-fel tűnnek a világ különböző pontjain. Elég csak a világon jóformán mindenhol (az ősi maja kultúrától a kíniakon át a középkori Európáig) feltűnő sárkányábrázolásokra gondolni, melyek legtöbbször bőrszárnyakon repülő, csupafog, hüllőszerű lényeket írnak le. A modernkori kriptozoológia legnagyobb visszhangot kiváltott ősi, kihalt repülő hüllőkhöz nagyon hasonló lényei egyértelműen a közép-afrikai beszámolókból ismert Kongamoto és a Délkelet-Ázsiában honos Ropen. Ez a két kiemelt lény – és társaik a világ körül (például néhány szemtanú szerint az észak-amerikai indiánok legendáiban élő mennydörgésmadár is hüllőszerű jegyeket mutat) – amúgy igen sok tulajdonságában megegyezik, így úgy gondoltuk érdemes őket együtt, egy epizód keretén belül tárgyalni. (tovább…)


Kriptozoológia – 25. rész – Kriptobotanika II.

Elérkeztünk a negyedszázadik Kriptozoológia részhez, mely egyben a világ rejtélyes növényeit és növényszörnyeit bemutatni hivatott kétrészes Kriptobotanika cikksorozat második része is. Míg az előző részben Földünk vérszomjas vagy rejtélyes fái és faszörnyei kerültek terítékre, most a lágyszárú növényeken, cserjéken és egyéb növényi eredetűnek vélt lényeken a sor. Amikor nekiláttam a témával kapcsolatos anyaggyűjtésnek, gyorsan világossá vált, hogy a tárgykör sokkal terjedelmesebb megtárgyalni valót szolgáltat, mintsem egy cikkben bemutatható lenne. Ezért döntöttem végül úgy, hogy két részre bontom a kriptobotanika megtárgyalását. Visszagondolva lehet, hogy inkább három részre kellett volna terveznem a jelenlegi cikk terjedelmét figyelembe véve, de az ígéret szép szó… (tovább…)


Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé mozgatta meg az emberek fantáziáját az idők során: a kriptobotanika menazsériája lényegesen kisebb diverzitást, illetve fajgazdagságot mutat, mint kedvenc (ál)tudományunké. Mégis, amennyiben arra vállalkoznék, hogy ezen rovat keretein belül bemutassak valamennyi rejtélyes növénnyel vagy növényszerű lénnyel kapcsolatos legendát és történetet, attól tartok bőven meghaladnám az olvasói türelem szűkös kereteit. Még úgy is, hogy csupán a rejtélyes növények legfontosabbjait, legismertebbjeit kívánom bemutatni, sajnos két fejezetre kell bontanom a téma boncolgatását. Míg az ezt követő részben a lágyszárúak, cserjeszerűek és növényi tulajdonságokkal rendelkező egyéb lények kerülnek terítékre, addig a mai első fejezetben a világ rejtélyes fáinak, faszörnyeinek bemutatása van soron. (tovább…)


Kriptozoológia – 23. rész – Mennydörgésmadár

Az észak-amerikai indiánok körében különböző legendák szólnak hatalmas szárnyas lényekről, melyek szárnycsapásaikkal viharokat támasztanak, szemükből villám csap ki és a hátukról lecsöpögő vízcseppek esőként hullanak alá az égből. Ezek az óriási ragadozó madarak egyes törzseknél jóindulatú természet-szellemekként jelennek meg, melyek segítették az embereket a nehéz időkben, míg másoknál agresszív és félelmetes szörnyekként, melyek akár felnőtt embereket is képesek voltak megragadni, levegőbe emelni és fészkükbe cipelni. Mindez csupán a rézbőrűek babonasága maradt volna, ha a kontinensre érkező fehér telepesek beszámolói meg nem erősítették volna a mennydörgésmadár – avagy Thunderbird – létezését. (tovább…)


Kriptozoológia – 22. rész – Óriások

Óriások, azaz hatalmasra növő antropomorf lények majd minden kultúra mondavilágában megtalálhatók. Amikor egymástól földrajzilag, de sokszor időben is távol élő népcsoportok ugyanarra a “következésre” jutnak egy legendás lény-csoportot illetőleg, az mindig felkelti a kryptozoológusok érdeklődését. A görög mitológia küklopsza, az angolszász legendák Grendel-je, vagy akár a bibliai Nefilim-ek a világ majd minden pontján felbukkanó rokonaikkal együtt jól mutatják, hogy az óriásira növő humanoidok ideája igencsak elterjedt volt az ókorban, sőt később is. Vajon lehet-e valami valóságalapja az óriások legendáinak?

(tovább…)