kryptozoológia

The Nun (2018) (Az apáca)

Úgy hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a The Nun a 2018-as esztendő egyik legjobban várt horrorja volt. A James Wan nevéhez fűződő Conjuring-univerzum ezáltal egy újabb darabbal bővült, de…

Slender Man (2018) (Az ismeretlen rém)

Nagyon-nagyon régen vártam annyira horrorfilmet, mint a Slenderman-sztori alapján íródott 2018-as művet. Habár rám igazán nagy hatással mindig is az igaz történeten alapuló filmek voltak, horrorfanatizmusom viszonylag kései szakaszában realizáltam,…

The Endless (2018)

The Endless (2018)

Valószínűleg Justin Benson és Aaron Moorhead neve nem cseng minden horror-rajongó fülében ismerősen, de biztos vagyok benne, hogy korábbi munkáik megemlítése már sokkal jobban rezonál a szakavatott nézők számára. Az…

Extinction (2018)

Az emberek történelmük során számos forgatókönyvet tartottak, és tartanak a mai napig is számon azt illetően, hogy miként fog egy nap fajunknak végképp leáldozni. A népszerűbb, populárisabb elméletek közül merített…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

CineScience #2-Párhuzamos univerzumok

Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…

GastroGore extra – Horror Sörök vol. 2.

Nyilván nem kell nagyon ecsetelnem, hogy ezeken a borzasztóan meleg nyári napokon mennyire szörnyen jól esik egy-egy hűsítő serital. Ahogy a Kedves Olvasók, úgy a szerkesztőség tagjai is előszeretettel szokták fogyasztani…

Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…

Kriptozoológia – 26. rész – Repülő őshüllők

A mai madarak első képviselői valamikor a földtörténeti középkor vége felé, a kréta korban jelentek meg mintegy 100 millió évvel ezelőtt. A dinoszauruszokkal való szoros rokonságuk közismert tény, a primitív madarak szűkebb rokonsági körében olyan ikonikus őslényeket is találunk, mint például a Jurassic Park filmek által ismertté vált raptor-félék. Kevésbé közismert, hogy a repülő őshüllők (Pterosauria) jóval távolabbi rokonai ma is ismert tollas barátainknak, mintsem gondolnánk. A kréta végén legjobb tudomásunk szerint kihalt csoportnak azonban úgy tűnik egyes példányai fel-fel tűnnek a világ különböző pontjain. Elég csak a világon jóformán mindenhol (az ősi maja kultúrától a kíniakon át a középkori Európáig) feltűnő sárkányábrázolásokra gondolni, melyek legtöbbször bőrszárnyakon repülő, csupafog, hüllőszerű lényeket írnak le. A modernkori kriptozoológia legnagyobb visszhangot kiváltott ősi, kihalt repülő hüllőkhöz nagyon hasonló lényei egyértelműen a közép-afrikai beszámolókból ismert Kongamoto és a Délkelet-Ázsiában honos Ropen. Ez a két kiemelt lény – és társaik a világ körül (például néhány szemtanú szerint az észak-amerikai indiánok legendáiban élő mennydörgésmadár is hüllőszerű jegyeket mutat) – amúgy igen sok tulajdonságában megegyezik, így úgy gondoltuk érdemes őket együtt, egy epizód keretén belül tárgyalni. (tovább…)


Kriptozoológia – 25. rész – Kriptobotanika II.

Elérkeztünk a negyedszázadik Kriptozoológia részhez, mely egyben a világ rejtélyes növényeit és növényszörnyeit bemutatni hivatott kétrészes Kriptobotanika cikksorozat második része is. Míg az előző részben Földünk vérszomjas vagy rejtélyes fái és faszörnyei kerültek terítékre, most a lágyszárú növényeken, cserjéken és egyéb növényi eredetűnek vélt lényeken a sor. Amikor nekiláttam a témával kapcsolatos anyaggyűjtésnek, gyorsan világossá vált, hogy a tárgykör sokkal terjedelmesebb megtárgyalni valót szolgáltat, mintsem egy cikkben bemutatható lenne. Ezért döntöttem végül úgy, hogy két részre bontom a kriptobotanika megtárgyalását. Visszagondolva lehet, hogy inkább három részre kellett volna terveznem a jelenlegi cikk terjedelmét figyelembe véve, de az ígéret szép szó… (tovább…)


Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé mozgatta meg az emberek fantáziáját az idők során: a kriptobotanika menazsériája lényegesen kisebb diverzitást, illetve fajgazdagságot mutat, mint kedvenc (ál)tudományunké. Mégis, amennyiben arra vállalkoznék, hogy ezen rovat keretein belül bemutassak valamennyi rejtélyes növénnyel vagy növényszerű lénnyel kapcsolatos legendát és történetet, attól tartok bőven meghaladnám az olvasói türelem szűkös kereteit. Még úgy is, hogy csupán a rejtélyes növények legfontosabbjait, legismertebbjeit kívánom bemutatni, sajnos két fejezetre kell bontanom a téma boncolgatását. Míg az ezt követő részben a lágyszárúak, cserjeszerűek és növényi tulajdonságokkal rendelkező egyéb lények kerülnek terítékre, addig a mai első fejezetben a világ rejtélyes fáinak, faszörnyeinek bemutatása van soron. (tovább…)


Kriptozoológia – 23. rész – Mennydörgésmadár

Az észak-amerikai indiánok körében különböző legendák szólnak hatalmas szárnyas lényekről, melyek szárnycsapásaikkal viharokat támasztanak, szemükből villám csap ki és a hátukról lecsöpögő vízcseppek esőként hullanak alá az égből. Ezek az óriási ragadozó madarak egyes törzseknél jóindulatú természet-szellemekként jelennek meg, melyek segítették az embereket a nehéz időkben, míg másoknál agresszív és félelmetes szörnyekként, melyek akár felnőtt embereket is képesek voltak megragadni, levegőbe emelni és fészkükbe cipelni. Mindez csupán a rézbőrűek babonasága maradt volna, ha a kontinensre érkező fehér telepesek beszámolói meg nem erősítették volna a mennydörgésmadár – avagy Thunderbird – létezését. (tovább…)


Kriptozoológia – 22. rész – Óriások

Óriások, azaz hatalmasra növő antropomorf lények majd minden kultúra mondavilágában megtalálhatók. Amikor egymástól földrajzilag, de sokszor időben is távol élő népcsoportok ugyanarra a “következésre” jutnak egy legendás lény-csoportot illetőleg, az mindig felkelti a kryptozoológusok érdeklődését. A görög mitológia küklopsza, az angolszász legendák Grendel-je, vagy akár a bibliai Nefilim-ek a világ majd minden pontján felbukkanó rokonaikkal együtt jól mutatják, hogy az óriásira növő humanoidok ideája igencsak elterjedt volt az ókorban, sőt később is. Vajon lehet-e valami valóságalapja az óriások legendáinak?

(tovább…)


Kriptozoológia – 21. rész – Kraken

Habár az idei nyár már látszólag kitombolta magát, azért amíg az idő engedi, még maradnánk egy kicsit a vizes témánál. A sellőkhöz hasonlóan, a hajózó népek körében szinte mindenhol előfordul egy-egy beszámoló, vagy legenda óriási tengeri szörnyekről, melyek képesek akár egész hajókat elpusztítani és vízbe fojtani, vagy jóízűen elfogyasztani a legénységet. Ezek a szörnyek meglepően sok dologban hasonlítanak egymásra, akár kultúrától függetlenül is. A modern köztudatba talán legmélyebben beágyazott tengeri rémség pedig nem más, mint a kraken. (tovább…)


Kriptozoológia – 20. rész – Sellők, szirének

Javában tombol a nyár, aki csak teheti fogja a cókmókját, és a 30+ fokos betondzsungelt a háta mögött hagyva célba veszi az első szóba jöhető vízpartot. Egyesekkel az is előfordulhat, hogy a Magyar Tenger helyett egy valódi tenger partjára veti a balsors ahol, ha igazán rossz csillagzat alatt született, még egy kis tengeri hajókázásra is befizetheti magát. Ott aztán, a komoly nemforintban kifizetett díj ellenében olyasmivel találkozhat, mellyel előtte már sok-sok sorstársa az elmúlt évezredek folyamán: valódi sellőkkel. (tovább…)


Kriptozoológia – 19. rész – Nandi medve

Cikksorozatunk eddigi 18 részében rejtélyes állatok egész garmadáját vonultattuk fel a világ minden tájáról. Helyesebben a világ majdnem minden tájáról, mivel Afrika eddig valahogy kimaradt a szórásból. Pedig az öreg kontinens is számos rejtélyes és félelmetes lénynek ad otthont, melyet a tudomány mind ez idáig csupán a fantázia, vagy a legendák világába tartozónak tartott. Afrika talán legismertebb és emellett a legtöbbször látni vélt kriptidje pedig nem más, mint a Nandi medve. (tovább…)


Kriptozoológia – 18. rész – Doveri démon

Akik netán járatosak a klasszikus horror berkeiben, azoknak Massachusetts állam neve ismerősen csenghet, első sorban H.P. Lovecraft műveiből. A mester novelláinak, kisregényeinek cselekménye javarészt ezen a vidéken játszódik, azon belül is a Boston közelében “található”, egyébiránt kitalált Arkham-ben és környékén. Ki gondolná azonban, hogy a – remélhetőleg – pusztán fantázia szülte Nagy Öregeken és követőiken kívül a kies massachusettsi vidék egy sokkal új keletűbb rémségnek is helyt ad? 1977-ben éppen ezen a környéken bukkant fel ugyanis a doveri démon.

(tovább…)


Kriptozoológia – 17. rész – Angyalok

Mit gondoltok, melyik az a rejtélyes lény, amelyről a világon a legtöbben állítják, hogy valamilyen módon kapcsolatba kerültek vele? Nem, nem a Nagylábú az, nem a Yeti és még csak nem is Nessi. Talán meglepő, de egy felmérés szerint minden tizedik brit állampolgár állítja magáról, hogy látott vagy hallott már angyalt életében, míg – elképesztő módon – 50% körül van azoknak az aránya a felnőtt lakosság körében, akik hisznek az angyalok létezésében. És Nagy-Britannia még nem is tartozik a különösebben “keresztény” országok közé. Az angyalok létének vagy nem létének kérdésével a kriptozoológia is behatóan foglalkozik, habár a kérdéskört sokkal inkább a valláspszichológia oldaláról érdemes megközelíteni. (tovább…)