magyar

Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

Igaz történet alapján – Slenderman

Annak ellenére, hogy a horror műfaja évről évre egyre szélesebb közönséget szólít meg, még napjainkban is igen kevés olyan, a szcénához köthető karaktert tudunk felsorolni, akiknek neve a zsáner rajongótáborát…

The Endless (2018)

The Endless (2018)

Valószínűleg Justin Benson és Aaron Moorhead neve nem cseng minden horror-rajongó fülében ismerősen, de biztos vagyok benne, hogy korábbi munkáik megemlítése már sokkal jobban rezonál a szakavatott nézők számára. Az…

Extinction (2018)

Az emberek történelmük során számos forgatókönyvet tartottak, és tartanak a mai napig is számon azt illetően, hogy miként fog egy nap fajunknak végképp leáldozni. A népszerűbb, populárisabb elméletek közül merített…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

CineScience #2-Párhuzamos univerzumok

Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…

GastroGore extra – Horror Sörök vol. 2.

Nyilván nem kell nagyon ecsetelnem, hogy ezeken a borzasztóan meleg nyári napokon mennyire szörnyen jól esik egy-egy hűsítő serital. Ahogy a Kedves Olvasók, úgy a szerkesztőség tagjai is előszeretettel szokták fogyasztani…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…

Novák Andor – Szegregált pokol (2017)

novák andor szegregált pokolElterjedt tévhit, hogy csak akkor lehet nagyot alkotni, ha valami tökéletesen eredetit teszel le az asztalra — pedig a legjobb alkotások gyakran azok, amelyek egy már ismerős történetet egy új szemszögből mesélnek el.. Elég olyan klasszikusokra gondolni, mint a Texasi láncfűrészes mészárlás, vagy a Pszichó, melyek egyaránt Amerika egyik leghíresebb bűnesetét dolgozzák fel, előbbi a slasher, utóbbi a pszichológiai thriller eszköztárával él. Ugyan ez a módszer a horrorirodalomban is tökéletesen működhet. (tovább…)


A Pince (2017)

Úgy vélem stílusos, hogy magyar tematikus hetünket az utóbbi hónapok talán legnagyobb érdeklődést keltő magyar horrorfilmjével fejezzük be. A közösségi támogatással finanszírozott A Pince idén tavasszal került bemutatásra, első körben limitált számú hazai moziban – a visszajelzések alapján pedig úgy tűnik, mind a hazai, mind a külföldi közönséget sikeresen meghódította. (tovább…)


R.E.M. (2015)

Sok-sok éves horrorfilmes pályafutásom során sajnos még nem nagyon találkoztam magyar alkotásokkal, így kíváncsian vártam, milyen lesz a magyar tematikus hetünk felhozatala. Mikor felosztottuk, hogy ki melyik művet mutatja be, egyből felhívta a figyelmemet egy amatőrfilm címe, a R.E.M., hiszen az alvással és álmodással kapcsolatos alkotások mindig is érdekeltek. A művet ráadásul filmrajongók, olyan emberek, mint mi, készítették, így nagyon szurkoltam a filmnek, hogy emlékeztesre sikerüljön. (tovább…)


A Panel – magyar horror antológia érkezik Pécsről

a panel thumbAhogy magyar tematikus hetünkből (illetve korábbi, hazai szerzőkkel és rendezőkkel készített interjúinkból, insider cikkeinkből) látható, rengeteg jó, érdekes és kreatív kezdeményezést vonultat fel hazánk is horror terén. A témába vág, hogy pont augusztus elején keresett meg minket egy pécsi filmes csapat, akik konkrétan horror antológia sorozatot terveznek. Ennek első része, A Panel, már szeptemberben megtekinthető lesz. (tovább…)


Taxidermia (2006)

A magyar filmművészet nem igazán bővelkedik horror – vagy horrornak nevezhető – filmekben. A szó ijesztgetős, késsel/láncfűrésszel/tűhegyes fogsorral rohangálós és sikoltozós értelmében Pálfi György 2006-os Taxidermiája sem horror, hanem egy, a groteszkkel és fekete humorral játszadozó alkotás valahol a játékfilm és a művészfilm kategória határán, mely a testhorror eszköztárát használja fel arra, hogy meghökkentsen, helyenként elborzasszon és ezáltal gondolatokat ébresszen a nézőben. Akit a “művészfilm” szó hallatán elkap a hidegrázás, nyugodjon meg: a Taxidermia amellett, hogy nem könnyen emészthető és megfejthető alkotás, azért még jó szívvel ajánlható a filmesztétikára kevésbé fogékony halandók számára is. Na persze csak ha bírják gyomorral. (tovább…)


CineFurcsaságok #3 – Érdekességek A Pince forgatásáról

a pince thumbFixxerx kollégámtól ezúttal átveszem egy rész erejéig a CineFurcsaságok rovat vezetését. Az aktuális felvonás más szempontból is rendhagyó lesz, ugyanis ezúttal még csak nem is enyém a szó, Illés László, A Pince című idén bemutatott magyar horror rendezője szedett össze számunkra tíz személyes, néha vicces, néha furcsa élményt a forgatásról. (tovább…)


Kontroll (2003)

Kontroll: A film, amely visszahozta a magyar filmet a nemzetközi körforgásba – az alkotás, ami megnyitotta Hollywood kapuit Antal Nimród előtt. Nevethetünk, izgulhatunk, borzonghatunk a klasszikus magyar filmen, ami a metró szürreális világát mutatja be nekünk. A Kontroll elhozza a poklot és a mennyországot, a rendszerváltástól ANNYIRA még messze nem álló Magyarországot és egy különös – és kevéssé szeretett – szubkultúrát, az ellenőröket és a (vélhetően nem ennyire extrém) mindennapjaikat!

(tovább…)


John Cure: Hontalan lelkek (1999/2016)

John Cure hontalan lelkekTudjátok, hogy szeretem azokat a horrorokat, amelyek képesek lelépni a vászonról vagy a könyv lapjairól, és a mi valóságunkban is rettegésre késztetnek. Nos, John Cure könyve, a Hontalan lelkek pontosan ilyen; főleg az utolsó oldalak, ahol bejelenti, hogy még két folytatás fogja követni ezt a förtelmet. Amikor tudatosult bennem, hogy azokat is nekem kell majd elolvasnom és véleményeznem, olyan rettegés csapott meg, amit azóta nem éreztem, hogy nyolcéves koromban megnéztem a Hannibalt, ez pedig nagy szó. (tovább…)


Hurok (2016)

HurokNem nagyon szoktam magyar filmeket nézegetni, ennek legfőbb oka az, hogy a mainstream alkotások nem igazán vonzanak, a történelmi alkotások nem érdekelnek, a gagyi vígjátékok nem mozgatnak meg, a sok tehetségtelen ripacs színésztől és a kontár operatőri munkától pedig kiütéseim vannak. Persze ugyanezt más ország műveiről is el tudnám mondani, mindenesetre elvből nem is érdeklődöm kicsiny hazánk remekei iránt. De ha már magyar hetet tartunk, akkor végre előszedtem pár érdekességet, mint például a mostani Hurok című science-fictiont.

(tovább…)


Defekt (1977)

 Vannak a magyar filmgyártásnak közmondásosan sötét foltjai - ezek közül is a zsánerfilmekhez való abszolút hozzánemértés az, ami legjobban fáj a szívünknek. Egyszerűbben: alig van magyar horrorfilm. A rendszerváltás után, amikor már lehetett független filmeket készíteni, már javul a felhozatal, a Filmalap-éra pedig már egész tisztességes thrillereket termel ki - azonban a szocialista időkben EGYETLEN EGY magyar thriller készült: ez a ‘77-es Defekt. De az is minek. SPOILERES A történet szerint a Kern András játszotta, dohányzásról éppen leszokófélben lévő nyomozó összefüggést gyanít három eltűnés között, mogorva felettese azonban nem hisz neki, majd hosszas unszolás után mégis ad neki egy járőrkocsit és egy nyugdíj előtt álló társat… ha lenne nálam klisészámláló, már az első öt percben kiakadt volna. Ezután egy fiatal nőt látunk, aki dupla durrdefektet kap a Márkus László játszotta kéjgyilkos házától nem messze. A viharos időben bekéredszkedik a férfihoz, aki, ahogy várható is, nekiront. És jön az a rész, ami számomra a mai napig értelmezhetetlen. A nő leüti a gyilkost egy rézszoborral - a haláljelenetről csak annyit, hogy nem az itteni alakításáért szeretjük Márkus Lászlót -, majd nekiáll takarítani. Nem vicc, a nő bedobja a gyilkost a vízgyűjtő gödörbe, majd módszeresen kitakarítja az egész házat; a teljes hatvan percnyi játékidőnek a felében azt nézzük, hogy az asszony takarít! Talán azt akarta érzékeltetni a rendező, hogy az elvtársnők mennyivel higgadtabban kezelik egy kéjgyilkos támadását, mint az imperialista scream queen-ek, nem tudom… Mindenesetre, amikor már csillog a lakás, a nő hazaviteti magát egy teherautósofőrrel, és elmegy a rendőrségre vallomást tenni. (Itt felmerül, hogy ha elmegy a rendőrségre, tehát nem a nyomok eltüntetése volt a célja, akkor mégis mi a frászkarika indoka lehetett kitakarítani?... de ne hagyjuk, hogy a logika elrontsa a szórakozásunkat.) Amikor a nyomozók átkutatják a vízgyűjtőt, megtalálják benne a három eltűnt nőt is. Ezt akkor elérhető csúcstechnológiás effektekkel oldották meg a készítők: ránézésre szivaccsal kitömött guminőket látunk, amiket kicsit összesároztak. De pozitívumai is vannak a filmnek. A képi világ nagyon szeretne a hitchcock-i fekete-fehér mozikra hasonlítani, inkább több, mint kevesebb sikerrel. Van néhány nagyon erősen fényképezett jelenet, ami tényleg abszolút hátborzongató tud lenni a mai napig, például a ködből kibontakozó autó képe, vagy a kitömött kutya (ami személyes véleményem szerint a film legjobb alakítását hozza), illetve a film noir-okra hajazó jazzes filmzene is nagyon el lett találva. A történetvezetés is tud váratlanokat húzni, bár ettől nem lesz jobb a film, sőt, de kellemes meglepetés volt egy ‘77-es filmben olyan női karakterrel találkozni, aki nem hogy nem szorul megmentésre, de egyenesen ő öl meg valakit. Ha nem próbálsz meg logikai összefüggéseket keresni a szereplők viselkedésében, egészen élvezhető filmről van szó, buta cselekménnyel, de kellemes atmoszférával. Ez tipikusan az a film, amire azt szokás mondani, hogy “nem is rossz, ahhoz képest, hogy magyar”. Értékelés: 6/10 AnnieVannak a magyar filmgyártásnak közmondásosan sötét foltjai – ezek közül is a zsánerfilmekhez való abszolút hozzánemértés az, ami legjobban fáj a szívünknek. Egyszerűbben: alig van magyar horrorfilm. A rendszerváltás után, amikor már lehetett független filmeket készíteni, már javul a felhozatal, a Filmalap-éra pedig már egész tisztességes thrillereket termel ki – azonban a szocialista időkben EGYETLEN EGY magyar thriller készült: ez a ‘77-es Defekt. De az is minek.

  SPOILERES (tovább…)