The Host ((Gwoemul)) (2006) (A gazdatest)

A japánok után némileg megkésve, de Dél-Korea is legyártotta a maga mutáción alapuló, rendszerkritikus giga-szörnyét, bár ez a bizarr uszonyos-csápos monszter inkább a farkával szeret hidakon csimpaszkodni, mintsem emeletes házakat és városrészeket tüntetne el a föld színéről. Kétórás remekművünkben a horror és a vígjátéki abszurd elemei úgy keverednek a drámával és kritikai attitűddel, hogy egy hihetetlen, egészen kiszámíthatatlan elegyet képeznek.

Biztos említettem már pár írásomban, hogy nem vagyok oda a j-horror (szellemes meg átkos, aztán ezzel kifújt) műfajáért, viszont Takashi Miike meg az egyéb ultra-brutális j-gore humoros betegségeket annál inkább szeretem. Ha már ezen a tájon járunk, azt is be kell valljam, koreai filmeket sem igazán láttam, kivétel talán a mindenki által ismert Old Boy, úgyhogy ez a darab  (konkrét műfaji megítélés tekintetében kövezzetek meg, de nem tudok pontosat mondani) üdítő kivételt képez mind az ország, mind pedig a távol-keleti alkotások sorában.

Hozzáértő tudósok egy csomó vegyszert öntenek a lefolyóba, mit sem törődve a következményekkel, ami nemsokára egy mutáns, csápokkal rendelkező, gigászi hal-szörny formájában bukkan elő a Han folyóból, és pár random ember elfogyasztása után magával ragadja a folyóparton büfét üzemeltető szereplőink kislányát. A főszereplő családot – ami a következő személyekből áll: bölcs nagypapa, idősebb tohonya fiú, fiatalabb alkesz srác, illetve az ígéretes sportíjász lány) – valamint a többi túlélőt karantén alá zárják vizsgálat céljából, mikor az éjszaka közepén telefonhívást kapnak a lánytól, miszerint mégsem halott, csak elrabolta a szörny. Persze senki sem hisz nekik, (nyilván sokkot kaphattak, és ilyesmiket hallucinálnak) így kénytelen megszökni, és saját kezükbe venni az ügyet. Fegyverekkel és térképpel felszerelkezve próbálják megtalálni a szörny rejtekhelyét, de már rögtön az elején elhalálozik szerencsétlen nagypapi. A szőke fiút még a helyszínen elfogják, a másik kettő pedig egyedül folytatja az útját. Cselekményünk ettől kezdve több szálon fut tovább. Elrabolt kislány valahol a híd belsejében ébred, egy hullákkal telepakolt mélyedésben (ez szörnyünk rejteke, vagy mondjam úgy éléskamrája), és egy ugyancsak elrabolt kissrác személyében túlélőtársra is akad. Íjászlány eszméletét vesztve szintén egy mélyedésben landol, így egy időre kivonja magát a forgalomból. Szőke csávón mindenféle kísérleteket végeznek a nem létező vírussal kapcsolatban, s ezt kihasználva megszökik. Eközben a másik srác okosan megpróbálja lenyomozni a hívást, hol esett fogságba a kislány, és gyorsan a mélyedéshez siet. Hőseink eleve hátránnyal indulnak, és akkor még nem is ejtettem szót a kormány által szponzorált „sárga ügynök” nevezetű biofegyver mielőbbi aktivizálásáról…

Iszonyat, hogy mennyi mindent pakoltak ebbe a kétórás filmbe. Egyrészt ott van a kaiju-vonal, amely mondanom sem kell, hogy a Godzilla-mítosz egy újabb köntösbe bújtatott verziója, vagyis mit művelnek a csúnya vegyszerek a környezettel, ha nem a helyén kezelik őket. A film drámai szála a lányát egyedül nevelő apa, és annak családja körül bontakozik ki, nem egy kimondott happy ending, sőt! Aztán akadnak benne még vígjátékokat megidéző komikus (néha már-már abszurdba hajló) jelenetek, ez szintén a család, de legalábbis a tohonya szőke srácnak köszönhető. Ezen kívül, rendszer-, és médiakritika is egyben; gondoljunk csak a híradások torzításaira, szerencsétlen, mit sem sejtő emberek megtévesztésre, valamint a nem létező vírus fedőtevékenységként történő kezelésére (mint felesleges pánikkeltés), de ugyanakkor a hatalom megkérdőjelezhetetlenségére is egyértelmű utalásokat kaphatunk. Végezetül ott a biológiai fegyverek bevetése, mellyel elvileg a szörnyet akarják elpusztítani, valójában viszont ez is egy öncélú cselekedet a hatalom biztosítására. Ugyan két óra nem rövid idő, de ahogyan az elmondott műfajok hip-hop váltják egymást vagy éppen összeölelkezve aktivizálják magukat, az több mint bravúros, és bizony egy cseppet sem untató. Fényképezés tekintetében sincs kivetnivalóm, mutáns hal-szörnyünk is egész pofás, habár nem az a megszokott fajta, haha! Fordulatos, meghökkentő film, ezt bizony látni kell!

Értékelés: 9/10

eyescream

2 Comments on "The Host ((Gwoemul)) (2006) (A gazdatest)"

  1. Én nem tudom mi van veletek emberek. IMDB értékelése miatt néztem meg anno ezt a filmet, de ez pocsék. Nem, a pocsék nem jó szó rá. Ez a film szar! Nem tudom mire adtál 9/10-et:S A sok belemagyarázás amit nyomattál egy marhaság. Max 1/10. Akárki látta eddig ezt a filmet, mind azt mondta, hogy fos. Emberek ne pocsékoljátok erre az időtöket! Én megbántam, hogy megnéztem…..

    • Attól, hogy számodra egy értékelhetetlen szennydarab volt, még másnak tetszhetett. Túl sokra nem tartom az imdb szavazatos részlegét, de erre a filmre – annak ellenére, hogy rétegfilm – igen sokan szavaztak, így ez azért kizárt, hogy véletlen legyen. Természetesen egy film sosem fog osztatlan sikert aratni, hiszen lesznek, akiknek nem fog tetszeni. Sőt, teljesen elfogadható, hogy számodra sem tetszett, de azért mások véleményét degradálni nem ér. Szóval lehet fosozni, de azért ésszel.

      A cikkíró véleményét pedig tessék legyűrni a torkokon attól eltekintve, hogy esetlegesen tök más állásponton vagy.

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..