Nightmare on Elm Street 2 (1985) (Rémálom az Elm utcában 2: Freddy bosszúja)

Hollywoodban a pénz beszél. Aki művészi munkát akar létrehozni meg nagy mondanivalókat közvetíteni, az vagy kénytelen saját zsebből perkálni vagy valami pici, független stúdió égisze alatt, egyből dvdre dolgozni. Nem volt ez másként 16 évvel ezelőtt sem (csak akkor még dvd helyett vhs volt), így aztán a remekül sikerült A Nightmare on Elm Streetet a kitaláló Wes Craven kifejezett akarata ellenére a New Line folytatta.

Az eredeti események után 5 évvel ugyanabban a házban, ahol anno Nancy Thompson szenvedte végig álmatlan éjszakáit, most a hasonló korú fiú, Jesse küzd ugyanazzal a problémával. Egy fémkarmos, összeégett arcú, Freddy nevű problémával (ismét Robert Englund). Az álom-ölő legújabb terve az, hogy átlép a valóságba, ehhez pedig szüksége van egy testre, amibe beleköltözhet – Jesse éppen ideális számára. A zaklatott ifjúnak így már nem csak bizonytalan érzéseivel, iskolatársai bunkóságával és szülei értetlenkedésével kell szembenéznie, hanem a testét megszálló démonnal is.  A végső megoldást, a szörny legyőzését pedig talán a Szerelem jelentheti – de ki tudna szeretni egy gyilkost?

Egy nagyon erőteljes rémálom-szekvenciával indítunk és ekkor a néző még azt gondolhatja, hogy ez bizony egy jó kis folytatás lesz, ám korántsem így van. Míg az előző részben az egyértelműen szimpatikus főszereplő és az álomvilágban történő kínzások végig fenntartották az érdeklődést, addig itt egy unszimpatikus, nyálas srác a „hősünk” és Freddy már mindenféle hülyeséget csinál. Az első rossz húzás az, hogy átjön a valóságba és már akárki láthatja – ezzel elveszti legnagyobb erejét, a meglepetést, a fiatalkorú áldozatok hihetetlennek tűnő beszámolóiból fakadó biztonságát. A második pedig az érezhető és utánajárással nyilvánvalóan is kideríthető homoszexuális mellékszál. Arról van szó, hogy a forgatókönyvíró a rendező és a többi alkotó tudta nélkül belecsempészte ezt a mondanivalót és ehhez választották a nyíltan meleg főszereplőt is – állítólag Englund viszont tudott erről. Az első epizódban a tinikorból a felnőttségbe való átjutás olykor tragikus eseményét jelképezi a pengeujjú gyilkos, itt pedig már az ugyanebben az időszakban felbukkanó nemi identitás-keresés kérdését jeleníti meg.

Viszont még ha ezeken túl is lépünk, akkor is nagyon felemás az egész film. A majdnem 90 perces játékidő alatt Krueger (akit Krúgernek mondanak) csak 13-at van jelen; a speciális effektes fiúk munkái pedig hol ocsmánynak és horrorisztikusnak, hol viszont gagyinak meg nevetségesnek hatnak. Ezen kívül az első álom-jelenet után nagyon sokáig unalomba fullad az egész, sok erőltetett és logikátlan esemény történik. Ezt a filmet nem ajánlom. Az első minden tekintetben jobb a másodiknál, viszont Freddy bosszúja pénzügyileg legalább sikeres volt, így lehetővé tette a harmadik rész leforgatását, amiben Nancy is visszatér!

értékelés: 4/10

Nemsokára olvashatjátok a következő epizód értékelését is!

tvshaman

10 Comments on "Nightmare on Elm Street 2 (1985) (Rémálom az Elm utcában 2: Freddy bosszúja)"

  1. Egy-két formalitásbeli dolgot javítottam, főleg a végén. Amúgy ismét nagyon jó cikk, nagyon behatóan elemzed a horrorokat.

    A film amúgy tényleg nem ér fel az elsőhöz (de a folytatások közül egyik sem). Annyiban tartom jobbnak a későbbieknél, hogy ebben még megőrizték Freddy eredeti stílusát. Amikor a későbbi részekben kukaccá alakult, meg nintendoval nyírta ki az áldozatait, az sokakkal ellentétben nekem már túl gagyi volt és egyáltalán nem tetszett.

  2. Yepp!

    Azért elég meredek, hogy ennyire lehúztad ezt a filmet. Szerintem fasza lett ez is, ugyanúgy szeretem mint az elődjét. Az első részhez nem szabad hasonlítgatni, sőt, eleve nem szabadna sose a folytatásokat mindig a nagy elődhöz mércézni (ez egyébként piszkosul tud idegesíteni: “nem jó a film, mert az első részéhez nem ér fel, meg etyerepetyere az teljesen más volt”), mert borítékolható az elégedetlenség.
    A filmet már vagy 10-szer láttam, ugyanúgy tetszik most is, mint pl. jó 20 évvel ezelőtt. Végig bővelkedik cselekményben, a trükkök korrektek, ötletes megjelenítések vannak, a “Most már mind az én gyerekeim vagytok” a horroripar egyik legjobb pillanata. Igen, ennél a résznél kezd Freddy belelendülni a humorizálásba, de ugyebár részben ezért is szeretjük ezt a karaktert. Az meg hogy megjelenik a valóságban is, nyilván be akartak újítani. Szerintem ezzel sincs gond. Fel lehet fogni úgy is, hogy Freddy az első rész óta folyamatosan fejlesztette magát, gyűjtögette az erejét és rájött arra, hogy lehet álom közben kiugrani a világunkba. Végül is, ha már álomban tud gyilkolni, ez se túl merész elgondolás.
    Ez a kancsó dolog számomra új. Lehet, hogy a főszereplő annyit vonatozott már, hogy kikopott otthon a szőnyeg, de a filmben az erre való utalás nekem abszolut nem tűnt fel. Pedig nagy kritikus vagyok ilyen téren… 😀
    A krúgerezés meg az idióta magyar fordító májsztró bűne.
    Igaza van Zzllee papának, a későbbi részekben már nagyon elment a sorozat a viccelődés és a jobban befogadhatóság felé. Természetesen nekem még így is tetszett 🙂 A 3-4-5 részek nem épp a szívem csücskei, de a “nintendós” 6. és a 7., sőt a Freddy Vs. Jason is bejöttek. A remaket-t nem számolom ide, az nem Freddy, csak egy őt utánzó gonosz manó 🙂
    Ezt a kesztyűs dolgot nem értem.
    Köszönöm szépen a reggeli sokkot amit írásoddal okoztál 😀
    Veszem kalapom, üdv:: szasza

    • A kesztyűs dolgot javítottam:) Tegnap éjjel hajnali 2.45 táján ugrott be hogy “affene, az nem is a kettőben, hanem a háromban lett ellopva”:D
      Remélem, hogy igazad van a magas pontszámokkal kapcsolatban, mert akkor a saját oldalaom egekbe magasztalt mozikat megnézi mjad a sok hülye (pl. a Brazilt).
      A bemutatkozásom mikor kerül ki?

  3. Mindenkinek megvan a maga ízlése 🙂 6-7 pontnál többet semmiképp nem ér a film, és mivel ő az egész sorozatot végigelemzi, ezért értelemszerűen a többihez hasonlítja.

    Igazából a sorozatból a negyedik részt bírom a legkevésbé, a többi még szódával elmegy, illetve a hetedik rész, amiben Craven papa visszatért Freddyhez, az még nagy kedvenc.

  4. Tiszta sor, mindenki máshogy értékeli a filmeket, ezzel nem vitatkozok. De a Nightmare 2. részét azért ne említsük már egy lapon pl. a Holtak légiójával ami szintén 4 pontot kapott. Oké, nem Tvshaman volt a cikk írója, de akkor is.
    Az ilyen régebbi filmeknél meg egyenesen vétek, mivel a fiatalok pl. az ilyen lehúzó cikkek meg tré osztályzatok miatt nem nézik meg a filmeket. Tapasztalatból írom, mert van rá példa a környezetemben. Sajnos ahogy látom, a fiatalabb generációnál mostanában nem az a felállás, hogy nem a saját szememmel látom és formálok véleményt, hanem a filmbörzén a legjobb osztályzatokon állókat nézik meg először, aztán ha nagyon unatkoznak max. a lejjebb pontozottakat.
    Azt se felejtsük el, hogy Magyarország legolvasottabb portálja vagytok, így meg pláne át kellene gondolni… Pl. személy szerint neked is 4 pontot ér a film?
    Ezekkel a sorokkal tényleg nem Tvshamant akartam bántani, örülök, hogy ír, főleg, hogy utóbbi időben alig voltak friss cikkek, szóval hajrá meg pacsi!

  5. A fiatal generációt szerintem hagyjuk. Pont tegnap történt, hogy pár “horrorért rajongó” ismerősömmel meg akartam nézetni az eredeti Rémálmot. Mi volt a válaszuk tíz perc után? Vegyem ki azt a szart, mert nem ijesztő és a vér sem néz ki benne valódinak! Ennyit a jóízlésről…

    Ahogy a fenti kommentben leírtam, én 6-7 pontot adtam volna neki, de mindenki a maga ízlése szerint pontoz, ezért örülünk mindig a tieidhez hasonló kommenteknek is :). A remaket például rengetegen gyűlölik, de én magas pontszámot adtam neki tavaly, mert:
    – mainstream horrornál nekem már nem elvárás, hogy félelmetes legyen (úgysem lesz az)
    – a szereplők nem a tipikus, idegesítő slasher áldozatok voltak
    – a filmnek egy nagyon jó sötét, borongós hangulata volt
    – Jackie Earl Haley ugyan más aspektusból közelítette meg Freddyt, de azt jól csinálta, és eleve nem azt vártam, hogy valaki Englundot próbálja meg felülmúlni (az eleve képtelenség lett volna)
    – a poéngyáros Freddy helyett a karakter kegyetlenebb oldalát vették elő
    Ezek miatt speciel nekem nem is kicsit tetszett az újrázás.

    A lassú cikkezés vicces sztori. A mostani fellendülés nagyrészt a tagságbővítésünknek, illetve a nyár nyújtotta szabadidőnek köszönhető (nekem év közben alig van időm), de igyekszünk mindig biztosítani egy bizonyos mennyiségű frissítést. Az más, hogy évek óta nem ment ilyen jól az oldal 🙂

  6. Ja, nagyon jól pörög, gratulálok hozzá! Amit kicsit hiányolok, a nálunk DVD-re kiadott filmeknek az elemzése. Sokan vannak szerintem hozzám hasonlók, akik gyűjtik az eredeti DVD-ket és szeretnének véleményeket olvasni ezekről. Főleg olyan filmeknél érdekes ez, amit máshol nem igazán láthat az ember, se moziban, se tv-ben.
    Aztán lehet, egy szép napon kopogtatok nálad, hogy jelentkeznék erre a pozícióra 🙂
    Amiket leírtál a remake-kel kapcsolatban, teljesen igaz. Englund viszont olyan karaktert csinált Freddyből, amit másnak szentségtörés eljátszani 🙂

  7. A bemutatkozás plendilen múlik. Már küldtem neki pár e-mailt, úgyhogy előbb-utóbb észleli majd a dolgot. Lehet, hogy nyaral! 😀

  8. AngelaBaker | 2019-08-12 at 02:32 | Válasz

    Ti miről beszéltek?
    Az első rész egy nagy kalap sz*r!
    Jó, a képivilága klassz, de Freddy annyira rémisztő, mint egy gyépés. A történet gagyi, a dialógok uncsik. Alig vártam a végét…! A második rész lekötött. Imádtam! Annyira klasszak a karakterek s a horror jelenetek itt végre fosatósak. Klasszi-sokkal jobb, mint az első rész!!!

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..