Friday the 13th: A New Beginning (1985) (Péntek 13. – V. rész: Az újrakezdés)

partV_thumbA Péntek 13 széria ötödik része szinte derült égből villámcsapásként robbant be a nézők tudatába, miután az előző rész végén búcsút vehettünk hoki maszkos sorozatgyilkosunktól, Jason Voorheestől. Viszont a Halloweenhez hasonlóan a Péntek 13 mögött álló produceri/befektetői gárda is úgy döntött, jó ötlet lenne, ha a további zsíros bevételek érdekében egyfajta antológiaként folytatnák a sorozatot, és minden részben új gyilkossal ismerkedhetnénk meg. Ennek eredménye a jelenlegi cikkem alanya, amit sokan a sorozat mélypontjának, mások egyenesen a valaha készült legrosszabb horrorfilmek egyikének tartanak. Lássuk, hol siklottak ki a készítők tervei, és miért kellett ezt követően Jasonnek visszatérnie az élők sorába.

Ahogy az várható volt, Tommy Jarvis életére nem gyakorolt kifejezetten pozitív hatást a találkozás Jason Voorheessel, az még kevésbé, hogy a saját bozótvágójával végezte ki a Kristály-tó legendás rémét. Mire a serdülőkor derekára ér, Tommy nevelőintézetek tucatjait tudhatja már maga mögött, az orvosok semmiféle ismert terápiával vagy gyógyszeres kezeléssel nem tudják kigyógyítani abból a traumás állapotból, amiben Jason halála óta van. Így jut el egy speciális táborba, amit kifejezetten problémás fiataloknak indítottak, azzal a céllal, hogy a kemény munka, és elzártság a társadalomtól talán pozitívan hat a meglehetősen vegyes összetételű csapatra. Nem sokkal az érkezése után viszont egyiküknél elpattan a cérna, és baltával feldarabolja egyik társukat – majd később a környéken további rejtélyes gyilkosságok történnek, miközben Tommy egyre többször hallucinál Jasonről. De vajon csak képzelődik, vagy a Kristály-tó brutális sorozatgyilkosa tényleg visszatért, hogy bosszút álljon rajta?

partV_01

Az újrakezdés számtalan problémájából kettőt kell kiemelnünk ahhoz, hogy megértsük, miért is sikerült borzalmasra. Az egyik a grandiozitás. A sorozatban eddig részről-részre nőtt a body count, egyre több és brutálisabb gyilkosságnak lehettünk tanúi, a sok gyilkosság viszont sok áldozatot is igényel, a Péntek 13 ötödik része pedig ezen a ponton nagyon csúnyát zuhant. Gyakorlatilag tízpercenként bemutat egy teljesen új, kétdimenziós, ostoba karaktert, akitől nem sokkal később búcsút is vehetünk – egy tehetségesebb vágó akár teljesen különálló slasher epizódokra is darabolhatná a filmet az ilyen karakterbedobás-kiírás párosok mentén. További súlyos következménye ennek a történetvezetésnek, hogy nem csak a tucatnyi névtelen karakterrel nem tudunk együtt érezni és azonosulni, hanem a konkrét főhősökkel sem, Tommy, és a két másik túlélőjelölt is annyira kevés játékidőt kap, annyira jellegtelenek, hogy semmit sem tesznek hozzá a filmhez, teljesen lecserélhetőek és egysíkúak. A film másik nagy problémája a folyamatos variálás, a készítőknek ugyanis Jason halála után láthatóan fogalmuk sem volt, ki lépjen a hoki maszkos gyilkos helyébe. Így a film elején kapunk egy öt perces rémálmot Jasonnel, további Jason-hallucinációkat Tommy révén, egy ismeretlen gyilkost, akinek az első részhez hasonlóan csak a kezét láthatjuk, valamint nagyon gyenge és következetlen utalásokat arra, hogy ezúttal talán Tommy a gyilkos. Majd a játékidőben pontosan egy óra hét perckor (kínomban ezt is figyeltem) mindezt kukázzák, minden különösebb epikus felvezetés nélkül felbukkan Mr. Voorhees, és elkezdi üldözni a főhősöket, mintha a korábbi részekhez hasonlóan a nézők végig tisztában lettek volna azzal, hogy ő a gyilkos. Ez leírva is rosszul hangzik, a megvalósítás a filmben viszont még rosszabb, mintha 3-4 teljesen különböző író váltogatta volna egymást a forgatókönyv készítése során.

partV_02

És most egy kis spoiler. A film végén kiderül, hogy a gyilkos nem Jason volt, hanem az egyik mentős a film elejéről, akinek a fiát a baltával megölték a film elején, és Jasonnek próbálta kiadni magát, hogy bosszút állhasson a táboron. Ezt nem csak a rajongók tartják az egész széria legostobább húzásának, azt sem indokolja, hogy “Jason” miért gyilkolt olyan embereket, akiknek semmi közük nem volt a táborhoz, a film konkrét befejezésétől pedig nagyon olyan érzésem volt, mintha a készítők tényleg Tommyt akarták volna Jason utódjának megtenni ezzel a résszel, viszont konkrét döntés és megvalósítás helyett ezt a másfél órás klisés tétovázást tálalták fel a nézőknek. Spoiler vége.

Az újrakezdés gyakorlatilag átment az egész slasher műfaj paródiájába: érdektelen karakterek, ötlettelen gyilkosságok, iszonyatosan ostoba forgatókönyv, és nevetséges csavar, illetve filmvégi lezárás. Az egyetlen indok egy Péntek 13 maraton mellett a film megtekintésére az lehet, ha érdekel, miért és hogyan kezdtek el kifulladni a slasher filmek a nyolcvanas évek tömeggyártása során, mert az ötödik felvonás az összes létező okot és indokot tökéletesen bemutatja. A szériának innen tényleg csak felfelé vezetett az út (amihez még hozzátartozik, hogy a rajongók a mai napig vitáznak, vajon ez, vagy a kilencedik rész-e a legrosszabb Péntek 13).

értékelés: 4/10

Zoo_Lee

1 Comment on "Friday the 13th: A New Beginning (1985) (Péntek 13. – V. rész: Az újrakezdés)"

  1. “A szériának innen tényleg csak felfelé vezetett az út…” Talán inkább “lefelé”, nem? Általánosságban pedig igen, ezekért a dolgokért (is) ostobenkó a horror műfaja, hogy finoman fogalmazzak.

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..