Interjú Lichter Péterrel, a Fagyott május rendezőjével

fagyottmajus_thumbAz Ixtlan Artworks From Beyond című alkotása után egy újabb magyar horror van készülőben, egészen pontosan az a poszt-apokaliptikus fajta. A Fagyott május címre hallgató, jövő évben megjelenő magyar produkció rendezőjét, a kísérleti rövidfilmekben jártas Lichter Pétert faggattam.

– Kérlek mutasd be röviden a munkásságodat, milyen (rövid)filmjeidet láthatta a közönség?

– Több mint tíz éve készítek kísérleti filmeket, amiknek a nagy része jellemzően nem történetmesélő film. Ez persze nem jelenti azt, hogy kizárom munkáimból a történetek, csak általában inkább a filmnyelv, a mesélés hogyanja érdekel. Itthon moziban viszonylag ritkán vetítenek, jellemzően külföldön jelentős az ilyen avantgárd filmeknek közönsége. Viszont a Vimeo-n már elérhetőek a filmjeim bárki számára.

– Van-e kedvenc horrorfilmed vagy könyvet? A műfaj milyen aspektusa fogott meg?

– A filmek és a könyvek közül is inkább az atmoszférikusabb darabokat szeretem, amik a hangulatra, a feszültségre építenek. A gore szerintem csak a suspenset segítő eszköz, amivel okosan kell bánni, mert én pl.nézőként könnyen ki tudok zökkenni az öncélú belezésektől. A klasszikus filmek közül talán a Ragyogás és a Carpenter-féle Dolog a kedvencem, az újabbak közül a Babadook és a svéd Engedj be! fogott meg. A horrorirodalomból a klasszikusokat ismerem, Stephen Kingtől lényegében mindent olvastam, az ő könyveit nagyon kedvelem, a Tortúra és a Rémkoppantók voltak szerintem a legerősebbek. De a fia, Joe Hill új könyvét is szerettem.

fagyottmajus1

– Mit lehet tudni Bartók Imre által írt forgatókönyvről?

– A sztori premisszáját így lehetne összefoglalni: “1990, az összeomlás után. Egy férfi egy erdei faházba húzódva küzd a túlélésért hónapok óta, amikor egy nap észrevesz valakit egy elhagyott gyerektáborban.” Bartók Imre, a film társírója leginkább a Librinél megjelent trilógiája (A patkány éve, A nyúl éve, A kecske éve) révén ismert, illetve idén jelent meg a Láttam a ködnek országát című új kötete.

– Manapság elég sűrűn jönnek ki poszt-apokaliptikus horrorfilmek, te hogyan  vélekedsz e zsánerről? Mennyiben más a te filmed, milyen újdonságot vagy egyediséget próbálsz belevinni?

– Engem elsősorban a formanyelvi lehetőségek érdekelnek a műfajban, az, hogy egy különleges atmoszférát teremtsünk a képekkel és a hangokkal. Ezért a Fagyott május nem a klasszikus elbeszélői formát fogja követni. Az volt a célunk, hogy egy érzéki, álomszerű tapasztalatra hasonlítson a filmünk, mintha benne lennénk valaki fejében.

fagyottmajus4

– Apokalipszisre számos mozis megoldást kínálnak. Te hogyan, milyen módon képzelnéd el a világvége bekövetkeztét?

– A filmünkben az apokalipszis sokkal csendesebb, lassabb és ezért fenyegetőbb, mint a klasszikus világvége narratívákban. A Fagyott májusban a magány és a számkivetettség jelenti az apokalipszist. Azt hiszem a totális egyedüllétnél nem lehet rosszabb, a kiváltó ok teljesen másodlagos.

– Független film(es)ként mennyire volt nehéz a forgatni? Vettetek-e igényben külső segítséget, vagy mindent DIY-módon próbáltatok megoldani?

– A stáb profikból állt, akik a maguk területén nagyon tehetségesek, ezért nem is volt szükségünk külső segítségre, hiszen a büdzsénket meghaladó bravúrokat nem is erőltettünk a filmbe. Amit elterveztünk, azt sikerült megvalósítani.

– Milyen fázisai voltak e folyamatnak, és mennyi ideig tartottak nálatok az egyes részmunkálatok?

– A film elég gyorsan megszületett. 2015 tavaszán fogalmazódott meg az ötlet, nyáron megírtuk Imrével a forgatókönyvet, novemberben elkezdtünk forgatni, ami idén márciusig tartott, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. A vágás és a kiemelten fontos sound design nyáron kezdődött, és most, a napokban fejeződik be. Szóval gyorsan megvalósult a film, köszönhetően a koncepció egyszerűségének és a gyakorlott stábnak.

fagyottmajus3

-Mikor és milyen formában kerül majd a kész mű a közönség elé? Gondoltatok rá, hogy esetleg nevezzétek valahova?

– Biztos, hogy küldjük majd fesztiválokra a filmet, hiszen egy ilyen kísérletező műnek elsősorban ott van esélye megtalálni a közönségét. De az is biztos, hogy a jövő év első felében szervezünk neki vetítéseket, és meglátjuk, hogy milyen módon lehetne itthon forgalmazni. Örülnék, ha a különböző filmes szubkultúrák felfedeznék a Fagyott májust.

– Végezetül pedig, ha jól tudom a Prizma filmes folyóiratnak is dolgozol, így duplán érdekel: szerinted hogyan lehetne a magyar horrorfilmek minimális számán (megítélésén) javítani? Rétegműfajról beszélünk, de nyilván valahogy nyitni lehetne a közönség felé. Te miben látnád ennek az akadálynak a megoldását?

– Szerintem van lehetőség és igény a magyar zsánerfilmekben, erre több pozitív példa is van az elmúlt évekből. Az lenne a fontos, hogy ne feltétlenül a görcsös mintakövetés, a hollywoodi modell másolása legyen az egyetlen mód, ahogyan mondjuk thrillert vagy horrort forgatunk itthon, épp a korlátainkat és adottságainkat lehetne jól használni, hogy különlegesebb filmek készüljenek. De a receptet nyilván én sem tudom, csak hangosan gondolkodok. Szerintem csak a kockázatvállalással születhetnek izgalmas műfaji (vagy bármilyen) filmek, a formanyelvi kísérletezés és a komfortzónából való kilépés jót tehet a nézőnek is.

eyescream

Be the first to comment on "Interjú Lichter Péterrel, a Fagyott május rendezőjével"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .