Igaz történet alapján – A fáraó átka

Most, hogy a nyakunkon a  Universal legújabb blockbustere, a Tom Cruise és Russel Crowe főszereplésével készült Múmia, mely elindítja a stúdió klasszikus szörnyeit összegyűjtő „Sötét univerzumát”, ideje megvizsgálni,  vajon honnan származik a kendőkbe bugyolált szörnyeteg ötlete. Habár azt hihetnénk, hogy az egyiptomi élőhalott csupán merő fantázia, az 1932-ben elkészült eredeti Múmia egy 10 évvel korábbi esetből kapta az ihletet, mely egy csapásra népszerűvé tette az ókori Egyiptomot, amely a mai napig elvarázsol mindenkit az egyszerű laikustól egészen Dr. Zahi Hawass-ig, a leghíresebb egyiptológusig.

Lord Carnarvon, a Tutankhamon sírját felfedező kutatás mecénása

Habár Kheopsz fáraó piramisa már az ókori világ hét csodájának egyike volt, a nyugati civilizációt a 19. század elejéig nem nagyon nyűgözte le az ősi Egyiptom. Mindez egy csapásra megváltozott, mikor Napóleon az 1800-as évek elején el nem foglalta a korábban a Nílus ajándékának nevezett földet, ahova francia tudósokat küldött, köztük egy Champollion nevű fiatalembert, aki a rosette-i kő segítségével megfejtette a hieroglifákat. Mindezek után a következő évszázadban megindultak a különböző expedíciók, régészek hada lepte el Egyiptomot, kincsek és titkok után kutatva, azonban egy valamit szinte sosem találtak: egy fáraó érintetlen sírját, ugyanis az idők folyamán a legtöbbet kirabolták a sírrablók. Ebben a tudatban érkezett 1922-ben a Királyok völgyébe Howard Carter brit egyiptológus, kinek az expedícióját egy bizonyos Lord Carnarvon finanszírozta, aki szintén a „fekete földre”(így hívták otthonukat az ősi egyiptomiak) utazott. A Királyok völgyében, mely az Újbirodalom fáraóinak egyik kedvelt temetkezési helye volt, végül megtalálták azt, amire az egyiptológusok már egy évszázada vártak: egy teljesen ép sírt, ahol a fiatalon elhunyt fáraó, Tutankhamon nyugodott. Az érintetlen lelet egy csapásra az újságok címlapján találta magát, a korabeli médiumot ellepte a fáraó érintetlen halotti maszkjának képe. A sírkamrán azonban volt egy felirat: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát.”

Howard Carter, az expedíció vezetője és Tutankhamon szarkofágja

Pár nappal később Lord Carnarvont egy rovar arcon csípte, és ezt a csípést egy reggeli borotválkozás során megvágta. A seb elfertőződött az egyiptomi körülmények közt, és az ásatás mecénása vérmérgezést kapott. Carnarvornt kórházba vitték, miközben többször is Tutankhamon nevét emlegette, majd felkiáltott: „Vége, hallom a hívást, készülök!” és elhunyt.  Ebben a pillanatban a lámpák kialudtak és állítólag  a Londonban élő kutyája fájdalmasan felvonyított és elpusztult. Az egyiptomi fellahok ráadásul az kezdték mondani, hogy valójában egy skorpiócsípés végzett a mecénással, ami az ókori kultúrában szent állat volt. Néhány nap elteltével George Gould, Carnarvon közeli barátja, miután megnézte a sírt, az Azúr-partoknál meghalt tüdőgyulladásban. Az újságok egyből elkezdték terjeszteni a hírt: „ A múmia bosszút áll!” A következő 6 napban 12-en haltak meg az expedíció részt vevői közül, az azt követő hónapokban pedig még többen. Az egyik áldozat Ali Kamel Fahmy Bey volt, akit a tulajdon felesége lőtt le. Őt Carnarvorn féltestvére követte, aki majdnem megvakult, aminek meggyógyítására tett kísérletkor kapott vérmérgezést. Ezt még megannyi szokatlan haláleset követte, melyek között volt gyilkosság, fojtogatás, valamint a 7. emeltről való leugrás, felakasztás. Howard Carter kanáriját kobra marta meg, ami el is tűnt az eset után. Ráadásul a hatóságok által küldött őr is életét veszítette. Összesen a fáraó átka 26 áldozatot követelt, pontosan annyit, ahányan a sírkamra felnyitásakor voltak.

Korabeli újságcikk a fáraó átkáról

Tutankhamon fáraó múmiája

A valóság persze sokkal árnyaltabb ennél: a halálesetek 17 év leforgása alatt történtek, ami igen hosszú idő, ráadásul a legtöbb áldozat nem is volt jelen a sírkamra feltárásakor, csak közvetve kapcsolódtak az eseményekhez. Lord Carnarvon, az első áldozat Egyiptomba érkezésekor már krónikus betegségben szenvedett, pont ezért utazott a meleg és száraz éghajlatú országba. Rajta kívül ráadásul pont azok éltek a legtovább, akik kinyitották a sírt. A kutatás vezetője, Carter mindössze 1939-ben hunyt el, 65 évesen, 18 évvel az expedíció után. A legtöbb áldozat, akik nem erőszakos halált haltak, mind túl voltak már életük delén. Ez nem zavarta természetesen az újságokat, kiknek címlapjaira felkerült a mai napig híres „gyors szárnyakon száll a halál”.

Boris Karloff Imhotep szerepében az 1932-es Múmia című filmben

A téma nagyon felkapott lett, az emberek egyszerre féltek és rajongtak az ókori Egyiptomért. Nem is kellett sokáig várni tehát arra, hogy Carl Laemmle és stúdiója, a Universal ihletet merítsen a történésekből és Boris Karloff főszereplésével leforgassák a mai napig népszerű Múmia című filmet. A többi meg már, hogy is mondják? Történelem.

Kele-man

Be the first to comment on "Igaz történet alapján – A fáraó átka"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*