The Living and the Dead (2016)

Arra a döntésre jutottam a múlt héten, hogy a következő cikkem során az aktualitásra helyezem a hangsúlyt, azon belül is egy kevésbé ismert műre: a The Living and the Dead nem büszkélkedhet nagy hírveréssel, pedig számos okot tudok felsorolni amellett, hogy színvonalát tekintve megérdemelne egy jóval nagyobb rajongótábort kis hazánkban is. 2016-os indulásával ez a mini-sorozat hat részt termelt ki, de miután megnézted, garantáltan azt fogod kívánni, hogy bárcsak lenne még legalább kettő, ami több mindent megmagyaráz.

Mindig is lenyűgözött, ha egy film, vagy sorozat nem napjainkban, de még csak nem is a közelmúltban játszódik, és ennek megfelelően adják át az akkori atmoszférát a képsorokon keresztül, így az említett alkotás az első rész után azonnal meg is fog és a képernyő előtt tart. Történetünk az 1800-as évek legvégén járó Angliába repít el minket, ahol az előrehaladás és a hagyománytisztelet szembenállása alkotja a cselekmények alappillérét. A helyszín egy megújulásra és törődésre szoruló farm, amit az odaérkező, igen fiatal Nathan Appleby és új felesége, Charlotte örökölnek, e mellet pedig próbálják fellendíteni és újra működésbe hozni. Nathan az akkor még kevésbé széles körben elterjedt pszichológiatudomány világában számít elismert szakembernek, természetesen a nagyvárosokon kívül nem sokan hisznek abban, hogy ezzel az emberek segítségére lehet, így a földműveléshez használt gőzgép mellett az ő hozzáértése is az eddigi jól (vagy kevésbé jól) bevált dolgok ellen sorakozik fel.

A sötét múlt felvillanása ebben az esetben sem marad el: Nathan pár évvel korábban elhunyt kisfia, és ennek története sok sebet feltép a szereplőkben, ezen kívül a sorozat természetfeletti dráma besorolását is megmagyarázza. A napvilágra került titkok és miértjeik száma egyenesen arányosan nőnek a továbbiakban felmerülő rejtélyekkel, és, habár Nathan igyekszik kordában tartani egész Shepzoy-t az ott élők fizikai és mentális épségét előtérbe helyezve, valahogy mégis minden kicsúszik a kezei közül. Mindemellett még az unalmas somerseti kisvárost az elnéptelenedés is fenyegeti a tömeges kivándorlások miatt. Nathan Appleby azonban igyekszik hivatásához méltón eljárni és nyomozásba kezd annak reményében, hogy egy egész kisvárosnyi embert megmentsen.

Az aratási időszak mint visszatérő motívum köszön vissza a történetben, és kapcsolódik össze szervesen a természetfeletti események mögött húzódó okok felderítésével. A múltból felsejlő feledésre ítélt emlékek és lelkek szerepén túl egyes helyzetekben a jövő felvillanása is igen nagy zavart kelt a főszereplőkben, ez a kettősség pedig szerencsére nem hagy messzemenő következtetéseket levonni a cselekmény alakulását illetően, inkább arra késztet, hogy tovább haladjunk és bekebelezzük az egész történetet, úgy, ahogy van. Annak érdekében, hogy a kelleténél több kulcsfontosságú részletet ne fedjek fel, a továbbiakat a leendő nézők képzeletére és kíváncsiságára bízom, őszintén remélve, hogy az írásom elérte a célját.

A The Living and the Dead magas színvonalát maga a természetfeletti tartalom ellenére elért realisztikusság és a magával ragadó hangulat már biztosította, ezeken túlmenően viszont a nagy átlagban kedvelhető karakterek is nyújtanak némi pluszt a többi sorozattal szemben. Egyszerre lenyűgöz, nyomaszt és ébren tart: ha szimpatikus ez a három tulajdonság, itt az ideje belekezdened ebbe a BBC-s mini-sorozatba, garantálom, hogy hamar kivégzed a hat epizódot. A végére pedig egy jó tanács: lehetőség szerint ne egyetlen nap leforgása alatt nézd meg az egészet, mert aztán hamar elkezdesz azon gondolkodni, hogy mostantól mit kezdj az életeddel. Ezt elkerülvén a továbbiakban is igyekszem szűkebb körben ismert alkotásokat előhozni, ami megérett a nagyobb közönség elismerésére is. Addig is jó szórakozást kívánok a The Living and the Dead-hez!

Értékelés: 9/10

(grey tabby)

              

1 Comment on "The Living and the Dead (2016)"

  1. Nagy rajongója vagyok Colin Morgan tehetségének, de a filmben a többi szereplő is nagyot alakít. Csak felsőfokban tudok beszélni a sorozatról, amire az utolsó rész úgy teszi fel a koronát, hogy az valami döbbenet. Aki látta az utolsó képkockákat is, az valóban azt kívánja, hogy bárcsak még legalább két évad készül volna… hátha majd egyszer…. újranézős (sokszor)

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .