Kholat (2016)

Az emberiség létezése folyamán számtalan megmagyarázhatatlan, rejtélyes és hátborzongató jelenséggel találta már magát szembe. Ezen esetek némelyike sajnálatos módon halálos áldozatokkal is járt, melyek közül talán az egyik legrejtélyesebb az úgynevezett Djatlov incidens. A különös katasztrófáról készült film feldolgozásával már mi is foglalkoztunk itt, ám a szórakoztató ipar nem állt meg ennyinél, ugyanis egy lengyel fejlesztőcsapat gondolt egyet és videojáték adaptációt is készített az esetről!

 

Djatlov rejtély rövid története szerint 1959-ben egy csapat fiatal, tapasztalt orosz hegymászó, hegymászással és síeléssel kombinált hosszú túrára indultak az Ural hegység hófödte csúcsai közé, ám egyikük sem tért vissza. A kutatásukra induló csoport a helyiek által Halálhegynek hívott helyen, nagyon furcsa nyomokat talált, melyek szerint a csapat pánikszerűen hagyta el a táborát, hogy aztán mindnyájan különös halált haljanak. A holtestek közül volt akinek a nyelve hiányzott, volt akin égési sérüléseket találtak ám a közelében sehol sem leltek égési termékre utaló nyomokat, egyikük testén sugárzást mértek, és öt holtestnek bizarr, sárgás színű volt a bőre. Megoldás a mai napig nem született az esettel kapcsolatosan, senki sem tudja mi történhetett a hegymászókkal (vagy legalább is nem akarja a nyilvánosság elé tárni).

A Kholat ugyan arról a vasúti pályaudvarról rajtol ahonnan annak idején a fiatalok is indultak, hogy aztán mi is megérkezve magára a Halálhegyre, egy hátborzongatónak ígérkező túrára induljunk. A játék igen nagy, és változatos, szabadon bejárható területet ad nekünk. Átkelhetünk jeges tavakon, havas csúcsokon mászhatunk, koromsötét barlangokban didereghetünk, vagy kísérteties völgyekben megbúvó fenyvesekben sétálhatunk. Már a legelejétől fogva oda mehetünk ahova akarunk, mivel nem szab határt nekünk senki, maximum a természeti adottságok. Feladatunk roppant egyszerű: adott egy térkép, rajta koordináták amiket fel kell kutatnunk, itt pedig meglelni bizonyos dokumentumokat amik magát a fő sztorivonalat alkotják. Egyszerűnek hangzik de nem az. Ugyanis bár van térképünk és iránytűnk, de ha nem figyelünk nagyon könnyű eltévedni, mivel a térképünkön sehol sem lesz jelezve hol is vagyunk pontosan (kivéve a fellelhető mentőpontok, amik között gyors utazhatunk majd). Mint a való életben, a papirosra felrajzolt jelzések és domborzati viszonyok alapján kell tájékozódnunk, ami eleinte erősen zavaró lesz, és hosszas bolyongásokba torkolló eltévedéseket fog eredményezni.

Persze, hogy ne unatkozzunk ezen tévelygések alatt, a készítők próbáltak gondoskodni a szórakoztatásunkról. Utunk során különféle elszórt papirosokat találunk amikből több érdekes a rejtélyhez kapcsolódó háttérsztorit rakhatunk össze. Elvétve találkozhatunk szellemszerű lényekkel, akik azonnal üldözőbe is vesznek. Csak sajnos veszélyfaktoruk igen alacsony, mert egy röpke sprintelés után hamar felhagynak üldözésünkkel, illetve már távolról kiszúrhatók még sötétben is így könnyen elkerülhetők. De ahogy én észrevettem főként a hangulatra próbáltak rámenni a fejlesztők, hogy a sok bolyongást élvezetessé tehessék. Nagyon adja magát a kihalt, kísérteties hegy, a szemünkbe fújó sűrű hóeséssel, a süvítő széllel, és a hátborzongató hanghatásokkal. Erősen javaslom fejhallgatóval játszani, vagy egy jobb 5.1-es házimozi rendszerrel a játékot, mivel csak ilyenkor jön igazán ki az amikor nyugodtan sétálunk a sötét sziklák között egyetlen zseblámpánk társaságában, fejünk felett szakad a hó, szél fúj a képünkbe, majd váratlanul lépteket hallunk magunk mögül, megfordulunk de sehol senki, majd néhány lépés megtétele után újból lépések zaja üti meg a fülünket amihez halk lihegés keveredik, de megint sehol senki, amikor is a következő fordulóban szembefutunk egy sötét entitással…

Ám hiába a szuper hanghatások, a nagy bejárható, változatos terület, az érdekes háttérinfók (melyeket érdemes felszedni, ugyanis a játék teljes magyar feliratot kapott, tehát még az angolul kevésbé jól tudók is kiélvezhetik az infómorzsákat), ha mindez hamar unalomba fullad. Az elsőre megkapó, borzongató hangulat, hamar önismétlővé válik. A környezet bár nagy, de 2 óra alatt kényelmesen bejárható, a sokadik hátunk mögül érkező különös zaj után pedig már oda se figyelünk az ilyen és ehhez hasonló hanghatásokra. Az apránként letelő 5-6 órányi játék idő alatt tulajdonképpen nem is nagyon fogunk mást csinálni, mint fel alá mászkálni, a megnyitható sátra között gyors utazva közlekedni, hogy még ennyit se kelljen kutyagolnunk, és unatkoznunk. Sehol egy logikai feladvány, egy ügyességi rész, izgalmas akció dús jelenet. Mihelyst elszáll a kezdeti varázs, és felfedeztük a vidéket, nem marad semmi a kezünkben.

A Kholat sok potenciált rejtett magában. A valós eseményeken alapuló történet, a szépen megcsinált környezet, az érdekes háttérinfók és a jó hanghatások kevésnek bizonyultak, mert ezek mellett semmilyen érdembeli tartalommal nem bír a játék, a rejtélyhez se tesz hozzá semmit, a borzongató hangulat hamar odavész, és az újrajátszásra sincs egyáltalán motivációnk. Szerencséjére váljon, hogy nem is túl hosszú, így mire már látványos unalomba fulladna a túránk, már vége is van.

(Wooltur)

6,5/10

A Kholat PC, PS4 valamint XOne platformokon is elérhető. Tesztünk a PS4 változatot mutatta be! 

Be the first to comment on "Kholat (2016)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*