Tales from the Crypt (1972) (Mesék a kriptából)

Tales from the Crypt (1972)Szeretem a képregényeket. Általános suli alsó tagozatában kezdtem el őket rendszeresen vásárolni egy közeli lottózóban, és bár ezzel a módszerrel már felhagytam, a nagyobb boltoktól (pl Comicsinvest) a mai napig szoktam rendelgetni. A Creepshow (Rémmesék) című Stephen King és George A. Romero produkció megtekintése után pedig felkeltették a figyelmemet az 50-es évekbeli horror-antológiák. Aki szintén látta az említett produkciót, az nagyjából sejtheti, hogy mik is voltak ezek: 32-50 oldalas füzetek, bennük 4-5 történettel, amelyeket mindig egy házigazda kommentált. Ezek közül voltak a leghíresebbek az EC kiadó antológiái: Tales from the Crypt, Vault of Horror, Haunt of Fear. Ezeken alapult az HBO népszerű sorozata is, a Mesék a Kriptából, azonban még 1972-ben, amikor az amerikaiak már javában nézték a Grindhouse mozik trancsírfesztiváljait, a gótikus horrorhoz hű angolok elkészítették a sorozat mozifilm változatát. Ezzel megalkották a 70-es évek egyik legjobb horrorját.

5 főszereplőnk van, akik egy régi temetőben történő turistaút során elszakadnak a csoportjuktól, eltévednek, majd bekerülnek a terror kriptájába. Itt meg is jelenik a kriptaőr, majd elmeséli, hogy ők öten hogyan fognak meghalni. (A történetek mind megjelentek az eredeti EC képregényekben)

talesfrom1

Télapó itt van
Joanne Clayton karácsony estéjén megöli a férjét, majd mialatt kislánya alszik, nekilát eltűntetni a hullát. Munkájában azonban megzavarja egy elmegyógyintézetből szökött, Mikulásnak öltözött pszichopata, aki megpróbál betörni a házba. A hangulat végig feszült, a befejezés pedig kellően sokkoló. Az egész alatt hallatszódó gyönyörű karácsonyi zene pedig különösen groteszkké teszi az egészet.
9/10

A halál tükörképe
Egy szép estén Carl Maitland elhagyja a családját, hogy csinos szeretőjével élhesse le életét. Útközben azonban balesetet szenvednek. Miután Carl magához tér, a lányt sehol sem találja, ezért elindul haza, viszont útközben minden ember, akivel találkozik, sikoltozva elrohan előle. Ez egyike azon történeteknek, amiket olvastam is a füzetekben. Szerintem, ha nem is a legrémisztőbb, de az egyik legjobb sztori.
8/10

Költői igazság
Arthur Grymsdyke, miután nyugdíjba vonult, és felesége is meghalt, nem törődött bele a magányba. Rengeteg kóbor kutyát fogadott be az utcáról, akik szeretik őt, ő pedig a szeme fényeként vigyáz rájuk, valamint a környék gyermekei is szívesen járnak a mindig kedves öregúrhoz, aki úgy viselkedik velük, mintha mind az unokái lennének. Azonban Grymsdyke szomszédságában él a gusztustalanul sznob és gazdag Elliott család, akik nem kedvelik az öregurat, ezért különböző hazugságokkal és cselekkel odáig juttatják, hogy elveszít mindent, ami fontos volt számára, ráadásul az egész város gyűlölni és félni kezdi. Miután elküldenek neki a városlakók nevében egy nagy adag utálatos üdvözlőlapot is, a szegény kisöreg teljesen magába roskad, és öngyilkos lesz. Egy évvel később azonban, amikor Elliotték még mindig teljes boldogságban élnek, Arthur visszatér a sírból, hogy bosszút álljon rajtuk. Szerintem ez a legjobb sztori a filmben, már pusztán Peter Cushing alakítása a többi fölé emelte a szememben.
10/10

Bárcsak itt lennél
Ralph Jason, a sikeres üzletember váratlanul tönkremegy és elveszíti vagyona nagy részét. Amikor feleségével átnézik a rengeteg dísztárgyat, amit esetleg eladhatnak, hogy újra talpra állhassanak, találnak egy kis kínai jáde szobrot, ami képes teljesíteni az emberek három kívánságát. Az asszonyka azonban eléggé meggondolatlanul teszi fel a kéréseket: az elsővel megöli Ralphot, majd nem sokkal ez után azt kívánja, hogy bárcsak visszatérne. Ez egy régi ponyvatörténetnek, a Majom mancsának a koppintása, a befejezése pedig olyan brutális, hogy azon már az olvasásakor is kiakadtam.
7/10

Vak szövetségesek
William Rogers a vakok gondozóotthonának új igazgatója, helyzetét azonban gusztustalanul kihasználja, és rövid időn belül minden egyes ápolt teljes szívből gyűlölni kezdi. Hogy bosszút álljanak rajta, a vakok labirintussá alakítják az intézet pincéjét, és a falakat borotvapengékkel rakják ki. Majd megvadítják Rogers imádott kutyáját, és bezárják vele együtt az elsötétített labirintusba. Az antológiának talán ez a legbrutálisabb története, remek finálé.
9/10

talesfrom2

Miután a kriptaőr befejezi a történeteket, váratlanul megnyílik a pokol kapuja, és elárulja nekik, hogy a történetek nem azt mesélték el, hogy mi fog történni velük, hanem hogy mi történt velük, és miért kerültek a kriptába, ami a pokol tornáca. Miután mind besétálnak a purgatóriumba, felteszi a kérdést: és vajon ki lesz a következő? Talán éppen… TE?

Zseniális! Kötelező remekmű! Az angol gótikus horror kései korszakának legfantasztikusabb alkotása. Készült egy folytatása is (Vault of Horror), azt viszont még mindig nem sikerült megnéznem, és sajnos kétséges, hogy fogom-e valaha is látni. Ez maga a tisztelgés, a legfantasztikusabb feldolgozása az EC kiadó hátborzongató kiadványainak, ami valaha is létezhet. Csak és kizárólag ajánlani tudom: ha egy módod lesz rá: nézd meg!

értékelés: 10/10

Zoo_Lee

Be the first to comment on "Tales from the Crypt (1972) (Mesék a kriptából)"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .