Ez a fergeteges fekete humorban és elképesztően szürreális jelenetekben tobzódó képregény eredetileg a Szűcs Gyula (Chameleon Comix) és Chavez ötlete alapján életre kelt Random Virtuális Képregénymagazinban debütált 2010 és 2012 között. Most pedig a 5Panels jóvoltából teljesen önálló kiadványként egy bónusszal megfejelve látott napvilágot.

Badass arcok kollektívájába újoncként beszálló Szergej (polgári nevén: Szerdahelyi Gergely) tankönyvi példája lehetne a suttyónak. A világon senki és semmi nem érdekli, de legalább nulla teljesítményt felmutatva beszólogat bárkinek, ja és szerető testvéreit Csöcsösnek és Mócsingnak hívja. Szóval elég érzéketlen, egomán tahó. Ez akár így is maradhatna, csakhogy az egyik sikeres (kínai boltot érintő) vandálkodást követően furcsa testi átváltozásokon megy keresztül. Például nem látja magát a fürdőszobai tükörben. Vagy halott ribiket talál a gardróbszekrényében meg hasonlók. Emlékezetkiesést követően, némi kórházi vérminta elfogyasztása okán megnyugszik, majd idővel rájön, hogy valamiféle vámpírrá változott. Ettől kezdve pedig megállás nélkül újabb és újabb fantasztikus transzformációkat szenved el, így alakul át a farkasembertől kezdve szellemszerű entitáson át az óriásira nőtt szörnylepkéig…

Az Ács Zsolt által írt, Lőrinczi Balázs és a Random magazin stábja (Lukácsy Gergely, Csörnyei Márk, Gangel Gergely, Horváth Henrik, Antal Márton, Barcsik Szabira, S. Gillia Anna) által illusztrált képregényt nehéz nem egy-ültő-helyben végigolvasni. A különféle horrorfilmekből szabadult rémkreatúrákká változott pökhendi srác története jellegzetesen magyar környezetben játszódik, elképesztően weird szituációkkal és fantasztikus jelenetsorokkal ügyesen keverve, miközben egyfajta naiv fejlődéstörténet és bimbózó románc szintén felbukkan a panelok között. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire szórakoztatóra sikerült Szergej kicsit sem hétköznapi kalandja vagy mondjuk úgy őrült ámokfutása, amelyet ráadásul a fiatalok nyegle szlengjét felhasználva tálalnak, bombasztikus ötletekkel támogatva. Ahol némi halál és vér is elfér, persze. Ha hirtelen filmre kellene asszociálnom, akkor olyan horror-komédiák jutnak eszembe róla, mint például a Michael J. Fox Az ifjú farkasembere vagy Fred Dekker 1987-es klasszikusa, a The Monster Squad (A szörnycsapat).

Ahogy már említettem, a Rossz bőrben vizualitása több alkotó többféle technikával és stílusban készült együttes munkájaként kezelendő. Nagyrészt elégedett is voltam vele (rajzok, kihúzás, színek), mert a képregény koncepciójához megfelelően vidám és fiatalos, magával ragadó, szimpatikusan életre kelő rajzokat kaptam – ez alól talán csak a 83 és 104 oldalak közötti, kicsit gyengébben kivitelezett illusztrációk képeznek kivételt.

Az is tény, hogy a cselekmény közben sűrűn ugrálgatunk előre az időben (szerintem egy kicsit talán túl sokszor is), bár ezt nem tudom felróni konkrét hibaként. A popkulturális utalásokban bővelkedő történet központi rejtélyének magyarázata igencsak meglepett – főhősünkhöz hasonlóan ugyancsak elég suttyó húzás volt, haha -, viszont a lezárás tekintetében kicsit többet vagy kreatívabbat vártam volna.

Összességében mindenkinek maximális ajánlani tudom ezt az ízig-vérig magyar képregényt, amely kellően fantasztikus és jó értelemben infantilis, hogy olvasás közben hamar beszippantson bennünket. Ráadásul ezt a baráti hangnemben íródott 182 oldalas kiadványt még egy másik, ugyancsak weird koncepcióban fogant, történelmi sci-fi alkotással is megtoldották (Petőfi Sándor és a gyilkos robotok a jövőből, erről korábban ITT cikkeztem).

A kiadványt köszönjük a 5Panelsnek, akiktől ITT lehet megrendelni.

Értékelés: 9,5/10

eyescream