A sorozatok és filmek kiválasztása néha tudatosan történik, néha random módon, ám megesik, amikor mindez vegyesen, ugyanis van egy listám, és a hossza miatt csak rámutatok egyre, amelyet megtekintek. A Netflixen szerencsére akadnak olyan alkotások is, amelyek nem a streamre készültek eredetileg, így korábban kiszemelteket szintén megtalálok rajta. A Last Hope-ot inkább a véletlen sodorta felém minden értelemben, Ageha Saotome mecha mangájából a Studio Satelight készített animét 2018-ban. Smaragd Sárkány vendégcikke.

2031-ben szörnyű pusztítást végzett egy reaktor felrobbanása, ami megváltoztatta a Föld életét és felszínét is. Furcsa lények keltek életre, melyeket BRAI néven emlegetnek és képtelenség kiirtani őket, de azok az emberiség maradékát fenyegetik. 2038-ban járunk, a legfontosabb bástya Neo Xianglong városa, ahol egy védelmirendszert építtettek, az Infinity Cannont, melyet a Pandora nevű egység működtetne. A romok között egy tudós, Leon Lau próbálja meg helyrehozni azt a hibát, amit valószínűleg ő okozhatott hét évvel korábban. A férfi célja, hogy működésre bírjon egy kvantum hajtóművet, melynek segítségével javíthatnak az esélyeiken az ellenállást illetően. Leont kíséri Chloe is, aki különböző szabályokkal próbálja kordában tartani a folyamatosan tervező és gondolkodó, másra nem igazán figyelő fivérét. A Pandora végül úgy dönt, a múltja ellenére szövetséget kötnek a tudóssal, mert a hajtómű nekik is hasznukra lehetne, Leon pedig már rájött, mi is hiányzott eddig a működéséhez. A háttérben mozgó szálak azonban ugyancsak a találmányra pályáznak, a BRAI mögött egy titokzatos alak tevékenykedik, aki ismeri a robbanás titkát.

 A tudósok felelőssége régóta foglalkoztatja a science fiction műfaját, rengeteg megközelítést láthattunk már mind az irodalom, mind a filmek és az animék világában erről. Lényegtelen, hogy egy új találmányról vagy egy jelenség felfedezéséről és titkainak feltárásáról van szó, a kérdés mindig ott lebeg, hogy nem kellene-e inkább békén hagyni. A történelem félig igazolta is ezt az álláspontot, hiszen bár többnyire nem ártó szándék áll ezek mögött, valakinek biztosan eszébe jut egy fegyver gyártása. Legyen szó atomenergiáról vagy a kvantumelméletről, a lehetőségek száma végtelen és éppen ezért az ötletek is hasonló skálán találkoznak a kereslettel és a kínálattal. A huszonegyedik század egyik fenyegető problémájának a gazdasági válságon kívül a kimerülő energiaforrásokat tekintjük. Bár számtalan alternatív megoldás létezne, rengeteg érdek fűződik a fosszilis üzemanyagtermeléshez, mert az egyre magasabb áron eladható és a jelenben vagyonosodást és gazdasági fellendülést hozhat magával. A valóság persze nem ez, hiszen a pénz csak egy szűk réteget érint, munkásoknál nincs kompenzáció a bérek terén, bármilyen magas is a margin.

Az atombomba és a részecskegyorsító valahogy sokakat megihletett, az antianyag felfedezése újabb lendületet adott a felfedezni vágyóknak. Mégis a fenyegető veszély ott liheg a tudomány nyakába, hogy vajon miként torzítja majd el az emberi elme ezt az új forrást. A sürgetés egyszerre külső és belső késztetésű, az elemek és az akkumulátorok világában valami tartósabb és kevésbé környezetszennyezőre vágyunk. Legalábbis az egyik részünk, míg a másiknál a fenti motiváció megmarad. Mennyire fenyegető egy fekete lyuk létrehozása, milyen egyéb alternatíváink vannak, hogyan befolyásolja ez a jövőnket, erről csak elképzeléseink vannak, melyek többnyire sötétek. A fenyegetés persze olyan, min a sötétben a démonoktól félő gyermeké, hiszen valójában az ismeretlent rettegjük, miközben a kíváncsiságunk fel szeretné fedezni az összes titkát és potenciáját. A Last Hope ezért egy izgalmas verziót tár elénk, a hiperhajtóművek működésének elemzése egyszerre visz spirituális és kvantumfizikai értekezések felé.

A világ végét többféleképpen elképzeltük már, mindig akad olyan alternatíva, amely éppen népszerűbb vagy éppen frissebb a réginél. Az alapkoncepciók azonban nem változtak, mert bekövetkezhet külső vagy éppen belső hatásra. Ahogyan az emberiség történelmét ismerjük, valószínűleg mi magunk pusztítjuk el a saját fajunkat, mielőtt a valódi armageddon bekövetkezne. A háborút és a tudományt már az Albert és Charlie is szembesítette egymással, kiemelve, hogy inkább elősegítik és nem kizárólagosságot formálnak eme nemes cselekedetre. A végeredmény lehet egy restart gomb, azaz vissza a kőkorszakba, de a természet rendje valószínűleg valamilyen új élőlényt tartogat a jövendő számára, melybe mi nem feltétlenül tartozunk bele. Korunk elképzelése szerint talán a bolygók meghódítása elodázhatja az elkerülhetetlent, de szerintem mindenki játszott már olyan videójátékot, ahol a túlnépesedés egy lemming-jelenséget vonzott maga után.

Mivel japán alkotásról van szó, így a Jin és a Jang is megjelenik benne, ami az anyag és az antianyaggal bon párhuzamot, ezzel kapcsolva össze a tudományt és a spiritualizmust. Milyen érdekes, hogy egyesek szerint a kettő nem feltétlenül ellensége a másiknak, de ez egy másik tészta. Az érvek poetikusan a természet törvényeiből fakadnak, a káoszelméletből, mely a múlton kívül a jelenünket és a jövőnket is meghatározza. A Kurau Phantom Memory című animét ajánlom mindenkinek, akit a téma jobban foglalkoztat, ott a dilemma másik irányból kerül kifejtésre. Itt az emberi értékek megőrzése a legfontosabb, ezért a harmadik pontba a család kerül be, ami a kölcsönös elfogadáson és a védelmen nyugszik. Beszélhetünk a szeretet erejéről, de sokkal komplexebb a jelenség, hiszen egymás támogatása és kiegészítése, a feltétel nélküliség valóban új energiát kovácsolhat, akárcsak a csapatmunka. Nagyon lényeges elem, hogy a rossz és a jó, az anyag és az antianyag nem létezhetnek egymás nélkül, a megsemmisítés kölcsönös érvényűnek tekinthető, ez számtalan animében megjelenik és a valósággal összecsengeni látszik.

Az ötlet, hogy ötvözzék a spiritualista megközelítést a tudományossággal ötletes, és kiválóan működik a Last Hope cselekményébe illeszkedve. A harcművészetek bevonása ebbe a körbe hasonlóan izgalmas, mint ahogyan a misztikus szertartások elvégzése is. Az energiaválság egy sürgető kérdés a jelenben, a megoldásokra pedig mindig is félelemmel tekintet a közvélemény. Jó volna azt mondani, hogy mindez tökéletesen megalapozatlan rettegés, de ismerjük az emberiséget, mi bármikor készek vagyunk hülyeséget csinálni, ha abból kicsi kis anyagi hasznot is remélhetünk. A pusztítás elmélete mögött mégis, nagyritkán az az eltorzított üzenet rejtőzik, hogy nem biztos, hogy a mi túlélésünk a földi élet fennmaradásának záloga. A Pandora mintegy metaforája lesz annak, ami elszabadult a felfedezéssel, ezzel a mitológiát is beemeljük az anime elemei közé. Magyarázatra nincs szükség, a fekete lyuk és az antianyag jelenleg is egyfajta reményként lebeg a lelki szemeink előtt. Aztán majd kiderül, mit is hoz ezzel kapcsolatban a jövő.

Shōji Kawamori (AKB0048, Macross Delta) vezetésével a rendezést a stúdió Hidekazu Satōra bízta, akinek a munkásságát már ismerhetjük az Aquarion Logosból és a The Slayers Nextből. Risa Ebata eredeti koncepciójából az anime karakterdizájnján Eiji Abiko (Mr. Osomatsu, Cells at Work! Code Black) dolgozott. A művészeti vezetést viszont a Studio Ata Akira Itōja (Beautiful Bones: Sakurako’s Investigation, Shadow Star Narutaru) kapta meg. A posztapokaliptikus mecha anime végeredményben egy tudományos konferencián ugyan nem állná meg a helyét, de roppant mód látványos és szórakoztató, rengeteg érdekességet tartogat a nézők számára. A zene Akihiro Manabe (In/Spectre) és Masahiro Tokuda (Ishura) munkásságát dicséri, adekvátan a témához.

A kvantumelmélet és a multiverzum ma már kéz a kézben járnak, gyakorlatilag minden irodalomban és filmművészeti alkotásban felmerülnek teóriák ezzel kapcsolatban. Hogy ez mennyire valóság, mennyire fantázia, fenyeget-e bennünket bármiféle apokalipszis a tér-idő kontinuum megpiszkálása folytán, egyelőre a jövő misztériuma. Azonban azzal már a Damage Report olvasása során is szembesültünk, hogy minden elkezdődött és sokkal közelebb járunk a Doomsday Clock éjféli percéhez, mintsem azt álmodni mernénk a jelenben. Áldás vagy átok, megoldás vagy pusztulás, a science fiction a végletekig elmegy, mert megteheti helyettünk. Az evolúciónak és az emberi tudásvágynak, hülyeségnek nincsenek határai.

Értékelés: 8/10

Forrás, információk: https://en.wikipedia.org/wiki/Last_Hope_(TV_series), https://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/anime.php?id=20354

Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=2J0TRqZ-luA
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/last-hope-318916.html
Bluray megvásárolható: –

Smaragd Sárkány