A tavalyi év legnagyobb sikere a zsánerben egyértelműen a The Substance (2024) (A szer) c. film volt, ami azon kevés horrorfilmek közé is felküzdötte magát, mely Oscar-díjat is nyert. Demi Moore testhorrorja olyan siker lett, hogy sokan – igen valószínűsíthetően – ezen felbuzdulva szálltak fel a erre a vonatra, és az idei évben több ilyen elemekkel operáló filmet is köszönthetünk a vásznon. Az A csúf mostohatestvér mellett a Bring Her Back (2025) (Hozd vissza őt) is igen jól sikerült alkotások, melyek bizonyosan eséllyel indulnak majd szerkesztőségünkben „az év horrorfilmje” címre is, és ebbe a sorba most becsatlakozik a Together (Együtt) is.

A film nyitójelenetében megismerkedünk a főszereplő párral Timmel és Millie-vel, akiket Dave Franco és Alison Brie játszanak. Már egy évtizede együtt vannak, és viszonyuk fordulóponthoz érkezik: vidékre költöznek együtt, és a páros hölgytagja esküvőt is indítványoz… nem egyértelmű sikerrel. A kapcsolat tehát az első percektől fogva feszültséggel telített, és erre a helyzetre húz lapot a film egy természetfeletti jelenség átélésével.

Az esemény megtörténik, és látszólag minden megy tovább a maga útján, Tim azonban furcsa dolgokat kezd átélni. Látomásai mellett egyre több fizikai tünete is jelentkezik, amik összességében abban csúcsosodnak ki, hogy Millie mágnesként vonzza őt, és szó szerint nem bír nélküle meglenni. …és itt megkezdődik a testhorror.

A testhorror azon szubzsánerek közé tartozik a horroron belül, melyek a legmélyebbre hatolva keltenek szorongást, undorító és visszataszító képeket mutatnak be, gyakran túllépve azt a határt, míg egy film élvezetes tud maradni. De éppen ez a lényege, és éppen ezért tud sok esetben – ha jól csinálják – rémületesen ijesztő lenni még gyakorlott horrorfogyasztók számára is. A Together ezt remekül használja ki, és bár a testhorror terén némiképpen bátortalan alkotás maradt, hiszen a film egy pontján egyértelművé válik, mire számíthatunk még, és pontosan az is következik be; a köztes jelenetek kínosság-faktorával és feszültségépítése által igen magas szintekre képes elvinni azt az érzést a nézőben, hogy igazából már nagyon nem akarja nézni ezt a filmet… mégis tartogat fordulatokat, melyekért érdemes a végéig kitartani! Sajnos azonban az említett bátortalanság miatt nem válik kivételes filmmé, és ezen a téren talán hagy némi csalódottságot és hiányérzetet a nézőben. A horrorral telített jeleneteket érdemes lett volna sokkal hosszabban kitartani, mert mindig túl korán jön az enyhülés, és már robogunk is tovább a cselekménnyel, pedig ezt kis pluszt a film 102 perces játékideje is elbírta volna még.

A történetvezetés jól felépített, a karakterek bár számomra nem voltak egyáltalán szimpatikusak, de érthetőek és a maguk módján érdekesek is. A kapcsolatuk annak minden problémájával együtt is valóságosnak érződik, őszintének tűnik; a főszerepekben látható színészek nagyon jól dolgoznak együtt – ami nem csoda, hiszen a valóságban is egy párt alkotnak már több, mint tíz éve. Dave Franco eddigi legjobb alakítását nyújtja, Alison Brie pedig remekül egészíti ki őt. A cselekmény értelmezése ad vitaalapot azzal kapcsolatban, hogy mit is látunk valójában – egy csodálatos szerelem történetét, amelyben a pár tagjai mindent feláldoznak egymásért, vagy egy igen felszínes, bántalmazó kapcsolatot, melyben alárendelődnek egymásnak, és mivel képtelenek véget vetni a kapcsolatnak időben, elkerülhetetlenül bekövetkezik a végzetük –, már csak ezért is mindenképpen érdemes lehet megnézni, gondolatébresztő darabnak tartottam.

Mégis, érzelmileg nem vonódunk be kellőképpen, a drámaiságot és a feszültséget is minden alkalommal, újra és újra túl korán feloldja a film, és minden szörnyűség ellenére is az írók és a rendező is kesztyűs kézzel bánt a szereplőkkel, ami által nem használta ki az egyébként remek alapötletben rejlő potenciált.

Kinek ajánljuk: Éppen az említett gyengeségei miatt remek bevezető lehet ez a film olyanok számára, akik még csak ismerkednek a horrorfilmek világával, különösen pedig a testhorror-tartalmú művekkel. Másoknak sem lesz időpazarlás, de sajnos a Together horrorfilmként értelmezve középszerű film maradt.

Értékelés: 7/10

Blissenobiarella