Search Results for robert englund

The Dead Don’t Die (2019)

A főként művészfilmjeiről ismert Jim Jarmusch (Szellemkutya, Halott ember, Kávé és cigaretta, Halhatatlan szeretők stb.) ezúttal egy jópofa zombi-vígjátékba vágta fejszéjét, ami már önmagában is kíváncsivá teszi az embert, hát…

Stephen King – A kívülálló (2019)

A bilokáció nevű fogalom egy olyan paranormális jelenséget takar, amely azt feltételezi, hogy egy személy (vagy tárgy) egyszerre két helyen tud lenni. Stephen King a Horror Mesterének legújabb, természetfeletti elemekkel…

The Manson Family Massacre (2019)

 A Serial Chillers Charles Mansont bemutató fejezetében olyan filmeket mutatunk be, melyek az ő és a Manson család nevű szektájának tettein alapszanak. Mivel gyilkosságaiknak idén van az 50. évfordulója, kijelenthetjük,…

stephen king az it chapter 2 Bill Skarsgård

IT: Chapter Two (2019) (AZ – Második fejezet)

A napokban került a hazai mozikba az AZ folytatása, így minden Pennywise, illetve Stephen King rajongó megtudhatja, hogyan is sikerült az átdolgozott film második része. Bár már az első epizód…

Hagazussa (2017) (Árnyék) – Megfejthetetlen német VVitch-klón, egy adag soft pornóval

Mióta horrortémában egyetlen billentyűleütést is megejtettem így zirka 30 év alatt, talán sosem tudtam egy filmet annyira nehézkesen elhelyezni a palettán, mint Lukas Feigelfeld Hagazussa című darabját. A 102 perces…

Clownado (2019)

Arra kaptam fel a fejem, hogy tavaly nyáron egy új potenciális versenyző tűnt fel a Sharkando-széria által megüresedett poszton, méghozzá nem is akármilyen módon: a készítők közösségi finanszírozásban kérték a…

horror

Eli Roth’s History of Horror (2018) (Eli Roth – A horror története)

 Az AMC az utóbbi években kivetette hálóját a horrorrajongókra, és a Walking Dead, a Terror és a legutóbbi siker, a NOS4A2 mellett legyártották azt a dokumentumfilm-sorozatot A horror történetét, amiért…

Volt Egyszer Egy… Hollywood

Once Upon A Time… In Hollywood (2019) (Volt Egyszer Egy… Hollywood)

Quentin Tarantino neve még azok számára is ismerősen cseng, akik nem vallják filmrajongónak magukat. Az egykori videotékás fenegyerek napjaink egyik legismertebb alkotója, akinek minden munkája élményszámba megy. Ezúttal egy sajátos…

Stranger Things (2016-) 3. évad

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a sorozat népes rajongótáborának minden tagja repesve várta a történet folytatását, ami az előzetesek alapján valóban ígéretesnek tűnt. A harmadik évad debütálása után a nézőközönség…

Top 12 Péntek 13 film, avagy Jason Voorhees legrosszabb és legjobb jelenései

friday-the-13th-title-screenshotSzámomra a kultikus horrorfilm-szériák között egyfajta véreskezű uralkodóként tündököl a Péntek 13. Lehet, hogy nem ez a sorozat a legijesztőbb mind közül, de a kliséi, tipikus elemei, erősségei és gyengeségei, Jason Voorhees alakja a legtöbbször emlegetett (és parodizált) alap, ha bárhol, bármikor horrorfilmekre terelődik a szó. Mindenki kedvenc hoki maszkos gyilkosa évtizedek óta a popkultúra része, a slasher filmek poszter arca, annak örömére pedig, hogy az év második 13-ára eső péntekén sikerült befejeznünk a széria részeinek értékelését, úgy döntöttem, egyfajta lezárásként megosztom veletek a személyes rangsoromat, a sorozat leggyengébb részétől a legjobbig. (tovább…)


Masters of Horror S01E03 – Dance of the Dead (2005) (A Horror Mesterei – A holtak tánca)

mastersofs1e3_thumbAz őszintét megvallva, hiába ismertem a Masters of Horror szériát, nekem eddig ez, és szellemi örököse, a Fear Itself is kimaradt. Sebaj, a fő, hogy az ilyen hiányosságokat időben pótoljuk, az első évad felosztásánál pedig az egyik kedvenc rendezőm Tobe Hooper (Kopogó szellem, Texasi láncfűrészes) poszt apokaliptikus darabját, A holtak táncát kaptam elemzésre, amelynek eredetijét nem mellesleg a Legenda vagyok-at is jegyző Richard Matheson írta még 1954-ben. Lehet erre nemet mondani? (tovább…)


Inkubus (2011)

Virtuálisan szeretnék kezet rázni az amerikai filmipar mainstream és underground képviselőinek színe-javával: elértük azt a pontot, amikor már semmi sem lehet garancia egy film sikerére, az anyagiak iránti szükség uralkodik mindenen, elfelejthetjük a szar és a zseniális fogalmát, a sikeres és a veszteséges kezdi átvenni a helyüket. Akinek nem inge, az remélem, nem veszi magára, de ők sem tagadhatják, ez a jelenlegi helyzet. Nem garancia a nagy költségvetés, az ismert rendező, de még az olyan kultuszimádatnak örvendő színészek sem, mint Robert Englund. Utóbbira remek példa az Inkubus is, ami számomra a tavalyi év egyik legjobban várt filmje volt, de most, hogy végre sikerült is megnéznem, talán életem egyik legnagyobb és legfájdalmasabb pofára esésének bizonyult. (tovább…)


Hatchet (2006) (A balta)

Ilyen brutálisan profán és mégis hatásos címmel először tuti, hogy valami fiatalokat gyilkoló gonosz állatra gondol az ember – és ahogy lenni szokott, az első benyomás a helyes. Adam Green direktor úr mozijában minden együtt van, ami csak kell egy hangulatos és roppant szórakoztató mészárláshoz: délvidéki mocsár, egy csapat mit sem sejtő turista, valamint egy ködös múltba vesző fejszés mutáns… (tovább…)


C.H.U.D. II: Bud the C.H.U.D. (1989) (Turbózombi, véruszkár)

A világ leghülyébb filmcímeinek versenyében biztosan jó helyezést érne el ez a remekmű, amit tavaly csak emiatt a tulajdonsága miatt néztem meg. Most, hogy az agyevő élőholtak ellepték az oldalt, ismét visszatértem Bud kalandjaihoz, és egy kellemes meglepetésben volt részem, ugyanis ez a mozi sokkal jobb eredeti szinkronnal! A címből egyébként már három kérdés is felvetődhet: Mi az a C.H.U.D., mitől turbózombi a turbózombi és hogy jön ide a véruszkár? 😀 Nos, sajnálatos módon ezen talányok közül csak egyre adnak majd teljesen kielégítő választ a játékidő alatt, de kárpótlásul egy csomó marhaságot meg egy ötletes járkáló halott-paródiát kapunk! Biztonsági öveket bekapcsolni, nyakakra vigyázni és mindig nézzünk hátra is, mert bármikor felbukkanhat egy elszabadult hordágy, rajta egy holttesttel! (tovább…)


The Mangler (1995) (A mángorló)

Horror-karrierjét zseniálisan indító Tobe Hooper – olyan klasszikusokkal a háta mögött, mint a TCM vagy Poltergeist, hogy csak legismertebb műveit említsem – leszállóágának a nézhetetlenség határát súroló Halottasház mellett ékes bizonyítéka ez az 1995-ben elkövetett gagyesz Stephen King adaptáció, melyben hőseinknek egy ördöggel kötött szerződés során megelevenedő mosodai géppel kell megküzdeniük, ugye hogy ti sem találtok rá szavakat?! (tovább…)


Kerekasztal #04 – 2011 évzárás

Elérkeztünk hát az év végéhez, túl vagyunk egy egész hetes aberrált agyszüleményen, most pedig néhány újévi horror (a Cronos már ki is került) mellett ideje sort kerítenünk az idei utolsó közös kerekasztalunkra, ami az eddigiektől abban fog eltérni, hogy nem egy külön filmet, hanem az egész éves termést (nem csak feltétlenül horrorfilmeket) beszéljük ki. Köszönjük minden olvasónknak, hogy idén is velünk tartott, és ígérjük, a jövőben is igyekszünk ugyanilyen színvonalas és szórakoztató cikkekkel előrukkolni nektek! (tovább…)


Rémálom az Elm utcában-összefoglaló

Amikor a Cinegore meghirdette a szerkesztők felvételét, egy ismerősöm ajánlotta e lehetőséget számomra. A jelentkezéshez egy régebben írt cikkemet küldtem el, de mivel hosszú lett, ezért felajánlottam a főszerkesztő úrnak, hogy az általam gyorsan megnézhető filmek közül válasszon egyet nekem, teszt-cikknek és az ő választása volt a Rémálom az Elm utcában, amelynek aztán a legújabb kivételével mindegyik epizódját volt szerencsém ide megírni. Most pedig következik a New Line Cinemat „felépítő” ikonikus gyilkos eddigi pályafutásának összefoglalása! (tovább…)


Wes Craven’s New Nightmare (1994) (Az új rémálom – Freddy feltámad)

1991-ben még mindenki azt hitte, hogy Freddy Krueger halott és soha többé nem láthatjuk majd filmen. De az utolsó rész olyan profitot hozott, hogy pár évvel később egyszerűen muszáj volt folytatást csinálni. Robert Shaye producer egy régebbi, bevált formulához nyúlt: előkaparta fiókja mélyéről Wes Craven számát, felhívta és annyit mondott: „Tiéd a pálya Wes, dobj össze egy jó filmet nekünk!” A sorozat eredeti atyjának pedig nem kellett kétszer mondani, hiszen az ő íróasztalának mélyén legalább két, soha el nem készült Rémálom-rész forgatókönyv-kezdeménye lapult. A választás arra a verzióra esett, ami még a harmadik Nightmare idejéből maradt: ebben Freddy a róla szóló film színészeit támadja meg a mi valóságunkban… (tovább…)


Freddy’s Dead: The Final Nightmare (1991) (Freddy halála: Az utolsó rémálom)

Az utolsó? Na ne röhögtessetek:D Az utolsónak szánt negyedik Péntek 13 után készült még öt, aztán az ötödiket kinevezték Utolsó Pénteknek, ezt pedig még egy epizód, egy újra plusz a Freddy vs. Jason követte. A Rémálomnál se volt másként, ugyanis a Final Nightmare után jött még a New Nightmare, a tavaly készült feldolgozás és ide is beleszámolhatjuk az FvsJ-t. Azért mégiscsak el kell ismerni Rachel Talalay rendezőnőt, aki 10 éve megpróbált végleg gátat szabni az álombeli ámokfutásnak, csakhogy „túl” jó filmet alkotott meg és ez ismét felgerjesztette Robert Shaye producer úr pénzéhségét. De Freddy most tényleg meghal, szóval ezt senki se hagyhatja ki! (tovább…)