vampire

Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

Ghost of Camp Blood (2018)

A Borzongás magazin harmadik számában ti is megismerhettétek a Camp Blood sorozatot, melyet eyescream kollégával a legfinomabb kifejezéssel is csak minden idők legszennyebb slasher szériájaként értékeltünk. Ahogy a Trash Klub…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Interjú Veres Attilával, az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb szerzőjével

Veres Attila: Odakint sötétebb című első regényével a tavalyi évben elsöprő sikert aratott. Mind a kritikusok, mind az olvasók imádták a csipetnyi lovecrafti utóízű, a mai tucatregénytől merőben eltérő horror…

Serial Chillers VI.: Ricardo Leyva Muñoz Ramírez

A sorozatgyilkosok jelenségének talán egyik legérdekesebb része az a groupie-kultúra, ami a ténykedésüket kíséri. Az a halvány érdeklődés, ami a Serial Chillers rovatot életre hívta, semmi ahhoz képest, amit az…

CineScience #1-Fekete lyukak (2.rész)

A legutóbbi alkalom során sikeresen átnéztük, miről is szól valójában Albert Einstein 1915-ös forradalmi munkája, az általános relativitáselmélet, melyről mind a mai napig szerzünk megfigyelési tapasztalatokat. Az elmélet egyik leghíresebb…

hereditary örökség

Örökség (2018) (Hereditary)

Vérfagyasztó? Hátborzongató? Az utóbbi évek legőrültebb horrorja? Az idei év legrémisztőbb filmje? Sikoltozó nézők? Kezdem azt hinni, én egy másik filmet láttam, nem azt az Örökséget, amiről mindenki beszél.

The Neighbor (2018)

Modern, civilizált életünk egyik meghatározó elemévé is válhat a szomszédi viszony minősége. Jó szomszéd aranyat is érhet, egy kellően elmérgesedett ellenben könnyedén nem várt kellemetlenségekkel gazdagíthatja hétköznapjainkat. Aaron Harvey alkotása,…

A Quiet Place (2018) (Hang nélkül)

Az év egyik legjobban várt horrorját nemrég mutatták be a magyar mozikban, és bizony a siker nem maradt el sem itthon, sem pedig a tengerentúlon. Noha a Hang nélkül kétségtelenül…

Verónica (2017)

Ha egy beszélgetés során bedobjuk a „spanyol horror” szóösszetételt, az utóbbi tíz-tizenöt év termésének köszönhetően már sokkal kevesebben fognak furcsán nézni ránk. Mára a filmek világában kevésbé járatosoknak is eszébe…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…

Eat Local (2017)

A vámpíros filmek elég sok teret hagynak a humornak, és az Eat Local élt is minden adódó lehetőséggel, hogy egy könnyed de emlékezetes 100 perccel szórakoztasson minket. Minden kapunk, ami szem(fog)nak, szájnak ingere – csinos vámpírt, lovagias vámpírt, őrült vámpírt, nagyi vámpírt, robbanó csirkét, szóvicceket, néhol látványos jeleneteket és összességében egy egyszerre izgalmas és megmosolyogtató filmet. Az Eat Local az idei év egyik legerősebb horror-vígjátéka, nem kevés brit humorral fűszerezve! (tovább…)


Dracula aka. Drácula (1931)

spanishdracula_thumb1931-ben a filmipar még csak gyerekcipőben járt. Ekkortájt kezdték forgatni az első hangosfilmeket, utat törve egy újabb színészgenerációnak, és ugyancsak ekkor jelent meg a mozgóképtörténet egyik legjelentősebb darabja, a Lugosi Béla nevével fémjelzett Dracula, megnyitván a Universal Pictures klasszikus szörnyes korszakát. Azonban ekkoriban még nem létezett olyan, hogy felirat, ne adj Isten szinkron, viszont az egyszerű, nem angol anyanyelvű ember is szerette volna megtekinteni a vérszívó gróf történetét, így, miközben nappal Lugosiék alkotását forgatta a stúdió, éjszaka egy másik Drakula film készült: George Melford rendezésében a spanyol változat. (tovább…)


Hellsing (manga) (1997-2009)

HSMMiniHa már egyszer az egyik kedvenc sorozatomról van szó, amelynek mindkét anime adaptációjába igencsak beleszerettem, akkor nem is olyan meglepő, hogy úgy döntöttem, ideje a teljes mangát is elolvasni. És akkoriban eszméltem rá, hogy ez nem mindig annyira egyszerű, mintsem azt gondoltam volna. Hiszen, mikor berendeltem a Hellsinget, rádöbbentem, hogy még nincs is vége. És a 10. kötetig még kicsikét várnom kellett. Addig is felelevenítettem a tévésorozatot, a csodálatos zenéjét és a hihetetlenül izgalmas történetét. Utána belekezdtem a Hellsing Ultimate-be, ami szintén hamarabb indult el, mintsem befejeződött volna a történet, viszont sikeresen végigkövette azt, hiába volt némi csúszás a Geneon-nál a jogok tekintetében, illetve meg kellett várni az alkotóknak az új kötetek megjelenését is.

(tovább…)


Hellsing (TV) (2001-2002)

HLMiniHa anime és horror, akkor egyértelmű, hogy kihagyhatatlan és örökös toplistás számomra a Hellsing tévésorozata. Erről nincs vita, az egyik legsajátosabb és legfantasztikusabb, amit valaha a témában láttam. Hiába a későbbi Ultimate OVA tíz része, egyszerűen ez az, ami anno megadta az alaphangulatot, hogy egyáltalán az ilyen típusú rajzfilmekkel ismerkedni kezdjek. Nyilvánvalóan már említettem, hogy az Elfen Lied volt az első a horror műfajból, azonban rögtön követte ez a manga adaptáció is sorban, és évekig tartották a legjobb animének járó díjat (az én véleményem szerint).

(tovább…)


Trinity Blood (2005)

TBMiniA Trinity Blood egyszerre poszt-apokaliptikus és történelmi jellegű anime. Hogy mit értek ez alatt, az remélhetőleg hamar ki fog derülni a leírásból. Mindenesetre azon sorozatok közé tartozik, melyek különösen közel állnak a szívemhez. Nem csak a témája, a fantasztikusan kidolgozott képi világa, hanem zenéje és színhelyei miatt is. Kezdjük a legelején, az egyik legszebb főcímzenével: BUCK-TICK: Dress (BLOODY TRINITY MIX).

(tovább…)


Lunar Legend Tsukihime (2003)

TSminiShiki egyáltalán nem átlagos fiú. Valami nagyon felzaklatta gyermekkorában, egyedül arra emlékszik, hogy valakitől kapott egy szemüveget és azóta valamiért sokkal jobb az élete. Azonban egy súlyos autóbaleset következtében elvesztette a szüleit és amnéziás lett. Ugyan furcsa álmok gyötrik mindenféle vonalakról, de próbálja normális középiskolásként élni mindennapjait. Elég erős felütéssel kezd ez az anime is és bár némi játékosság is vegyül belé, mégis sikerül fenntartania a feszültséget a végsőkig.

(tovább…)


American Horror Story: Hotel (2015)

ahshotel_thumbAz American Horror Story előkelő helyet foglal a horrorsorozatok hatalmasra duzzadt mezőnyében. Az elsők között mutatta meg, milyen hatalmas, fényes jövő áll a műfaj előtt a tévéképernyőkön, és bár az évadok sosem voltak tökéletesek, mindig az aktuális éves felhozatal fénypontjának számítottak. A Hotel viszont idén meglehetősen nehéz helyzetben találta magát. (tovább…)


BloodRayne: The Third Reich (2010)

bloodrayne33A BloodRayne II megtekintése előtt még reménykedtem, hogy Uwe Boll kedvenc szériája ( a szintén már harmadik résznél tartó A király nevében mellett) nyújtani fog valamilyen szórakozást, valamilyen emlékezetes pillanatot, esetleg epikus hülyeséget. Ennek ellenére a Deliverance csúnya pofára esésnek bizonyult, egy vontatott, bugyuta, klisés és szánalmas szarkupacnak, amely nyílegyenesen múlta alul a thrash filmekkel szemben támasztott meglehetősen alacsony elvárásaimat is. Következett a BloodRayne harmadik része, és ismét reménykedni kezdtem: Boll a jelek szerint eljutott addig, hogy legalább fél perc játékmenetet megnézzen a feldolgozott játéksorozatból, és az előzetesek egy modern nazisploitationt, egy vérgőzös agyatlan másfél órás vagdalózást ígértek, valóságos mennyországot az előző rész jellegtelen spagettiwestern próbálkozása után. Sajnos úgy vélem, nem mondok újat a nap alatt, ha már most előre kijelentem, Boll papa még ezt is sikeresen félrebarmolta. (tovább…)


BloodRayne II: Deliverance (2007)

bloodrayne2_thumbFolytatódik thrash tematikus hetünk, azon belül Uwe Boll filmes munkásságának vesézése. Az eredeti BloodRayne film ugyan a címet, és a főhős kinézetét leszámítva semmit nem vett át az adaptált játéksorozatból, sokan ezt, A király nevébent és a Postalt tartják a legnézhetőbb alkotásoknak Boll játékadaptációs vágóhídjáról. Naivan azt hittem, hogy a “trilógia” által közrefogott, és az azok után megjelent filmek is jobbak lesznek, talán Boll képes volt javulni valamennyit a Holtak háza és az Egyedül a Sötétben brutális melléfogásai után. A valóság azonban az, hogy Boll számára lefelé vezetett az út, és ahogy a kritikusok egyre intenzívebben szedték ízekre az alkotásait, rejtélyes pénzügyi forrásai is úgy tűnt, apadni kezdtek, munkássága pedig egyre mélyebbre hatolt a szennyfilm sötét bugyraiba. (tovább…)


Bram Stoker’s Dracula (1974)

dracula1973_thumb8-10 éves koromban a birtokomba került egy videókazetta (jajj, régi szép idők) amely a vámpírokról szól és amelynek köszönthetem rajongásom az éjszaka lényei iránt. A videóban gyakran mutattak bevágásokat vámpíros filmekből, amikből az egyik Drakula alakítás nagy benyomást tett rám. Néhány évvel később, felnőttebb fejjel egy kis kutatás után rátaláltam erre az alkotásra. Egy 1974-ben bemutatott tv film volt ez, amely a Bram Stoker Drakulája címet kapta, és amely, a regényhez viszonylag hűen mutatja be az erdélyi vérszívó törénetét. (tovább…)