Stephanie (2018)

Egészen az idei évig rendkívül rossz tapasztalataim voltak az “egy keresztneves” horrorokkal. Idén viszont mind a Spanyolországból érkező Veronica, mind pedig jelen cikkünk témája, a Stephanie nagyon szórakoztatóra sikeredett. Olyannyira, hogy bár a Stephanie lemaradt a nemrég publikált szerkesztőségi top10-ről, nálam az első helyen szerepelt és úgy vélem, méltán kapta meg a 10/10-es értékelést.

Már a film eleje is valami egészen elképesztően erős. A 8-9 év körüli Stephanie (Shree Crooks) mindennapjait követhetjük figyelemmel, aki látszólag egyedül éli életét egy vidéki házban. Steph legjobb barátja egyik plüssjátéka, élőlény pedig alig található a környezetében. A rejtélyek az izgalmas felvezetésnek köszönhetően nagyon hamar elindulnak és a nézőben egymás után sorakoznak a kérdések.

Vajon hol vannak Stephanie szülei? Miért tűnik kihaltnak az egész világ, hol vannak az emberek? Mitől fél a kislány, milyen szörny elől kell elbújnia? Mik azok a baljós televíziós híradások, amelyekből egy-egy infót elkaphatunk?

De sok időt nem kapunk arra, hogy kidolgozzunk teóriánkat a kislány sorsát illetően, hiszen csakhamar feltűnnek a halálra rémült szülők, innentől pedig egymás után kapjuk az aggasztóbbnál aggasztóbb válaszokat.

A méltatlanul elfeledett 2018-as darab több ponton is nagyon erős. Egy gyerekszínészre bízni a film érzelmekkel és izgalommal megtöltését, óriási kockázat. Ám a 13 éves Shree Cooks olyan teljesítményt nyújt a filmvásznon, amelyet sokáig nem felejtünk el. Nyugodtan nevezhetjük a jövő egyik nagy tehetségének, ritkaságszámba megy manapság, hogy egy tini ennyire hitelesen és élvezetesen játssza el szerepét.

A szerető, óvó-féltő apuka, Fran Grillo és a baljósan rideg, furcsán viselkedő anyuka, Anna Torv is hozza az elvártat, így tehát a színészi játékra nyugodtan adhatunk tízest.

A 86 perces játékidő tele van nagyon szerethető jelenetekkel és tele van rendkívül nehéz, drámai pillanatokkal is. A készítők szépen adagolják az információkat, amely alapján közelebb kerülhetünk nem csak a család sorsának megismeréséhez, de a külvilág történéseihez is.

Az egyetlen, ami megosztotta a nézők egy részét, az a lezárás. Az utolsó pillanatok talán kicsit túlságosan monumentálisra sikeredtek és kevésbé illettek ahhoz a világvége-hangulathoz és drámaisághoz, amelyet előtte másfél órán keresztül láthattunk. De ezt is csak néhány embertől hallottam, és bár jogosnak érzem a kritikát, engem például egyáltalán nem zavart. Így pedig a végére összeállt 2018 szerintem legjobb horrorfilmje.

Kiknek ajánljuk? Akik meg akarnak lepődni azon, hogy mennyire tehetséges gyerekszínészek vannak a világon és akik szeretnének egy olyan drámai horrort látni, amely tele van rendkívül kemény jelenetekkel.

Kiknek nem ajánljuk? Akik szeretik a sablonos befejezéseket és akik félnek szabadjára engedni fantáziájukat.

Értékelés: 10/10

(Varin)

 

1 Comment on "Stephanie (2018)"

  1. Elfen Lied remake?

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..