Temető, magasban repkedő vicsorgó démonok, röpködő szemgolyók… mi ez, előgyakorlat az új Evil Dead-hez? Még akár az is lehet, a Gonosz halottak ugyanis remake és új folytatás formájában is ott lapulnak már az asztalfiók mélyén, talán nem is olyan mélyen. Mindenesetre a kultsorozat alkotója ismét a horror műfajhoz nyúlt, a Pókember széria óta rendezőként először és bebizonyítja nekünk, hogy a horrorfilm készítés olyan, mint a kerékpározás és a dugás: ha egyszer belejön az ember, utána nem lehet elfelejteni (erről azért ne Tobe Hoopert kérdezzétek meg).

 

Filmünk főhőse a bájos Christine (Alison Lohman), akinek mindig meggyűlik a baja az anyákkal, de neki legalább csak kettő jutott, míg Dario Argento-nak ugye három is. A sajátja alkoholista, nem is nagyon tartja a kapcsolatot vele. A frissen ledoktorált barát (Justin Long) anyukája pedig egy ügyvéd kislányt szeretne a fia mellé, nem egy hitelügyintézőt. És ezzel el is érkeztünk a konfliktus gyökeréhez: szegény Christine hitelügyintéző. Álljuk körbe és nevessük ki!
Szegény érzi, hogy ez nem a neki való munka, de talán tanulni kellett volna az iskolában, nem mindenféle füvezős-lefetyelős partin kurválkodni! (ezt a filmben nem mutatják, saját feltételezés). Így aztán mindent meg is tesz, hogy a főnök (akit a Howard a Kacsából ismert egyik tudós-mellékszereplő szupersztár, David Paymer alakít) előléptesse. Ám a film realisztikus ábrázolásmódjának köszönhetően Mr. Jacks egy szigorú, embertelen seggfej, aki a beosztottjaitól is ezt várja el. Christine pedig amikor döntés elé kerül, hogy segítsen egy kilakoltatás előtt álló cigányasszony hitelének meghosszabbításában, vagy azt – a papírformára hivatkozva – visszautasítsa, saját karrierje érdekében ez utóbbi mellett dönt (persze nem létezik bank, ami hasonló helyzetben máshogy döntene, de mivel ez egy film, itt érzékeltetni kellett, hogy a hősnő vívódik jó és rossz között).
A döntés mindenesetre rossznak bizonyul: egy igen félelmetesre sikerült parkoló-jelenet végén a cigányasszony (aki nagyon szimpatikus módon a film folyamán kétszer is átokád Christine szájába) megátkozza hősnőnket, akit ennek megfelelően eleinte csupán víziók gyötörnek, később azonban már életére is törnek a démoni erők.

 

A Drag Me to Hell egy remek horrorfilm. Mindvégig tempós, általában ijesztő, néha persze vicces, ahogy azt a Raimi fivérektől megszokhattuk. A jól teljesítő szereplők közül a cigányasszony, Mrs. Sylvia Ganush alakítása volt a legmeggyőzőbb, bár ez a sminkmesterek érdeme is egyben. Egyébként ne lepődjünk meg, ha az imént dícsért hölgy a szinkronizálatlan, angol verzióban is magyarul szórja majd az átkot, Lorna Raver színésznő ugyanis saját bevallása szerint felvételről tanulmányozta a cigány családokat és életformát karakterének eljátszása előtt és ehhez a legjobb “alapanyagot” a magyarországi cigányok szolgáltatták (még szerencse, hogy nem egy Kolompár Orbán kampányvideót nézett meg, mert egy öltönyös pénzsikkasztó roma elég hülyén nézett volna ki egy horrorfilmben).
Persze ez sem annyira meglepő, hiszen Dario Argento emlegetett Három Anya trilógiája óta jól tudjuk, hogy a világot megrontani szándékozó gonosz boszorkányok civilben magyarul beszélnek.

értékelés: 9/10

Blizz