A közönség komálja az áldokumentum filmeket, legalábbis a producerek ezt hiszik, a készítők meg rendezési gyengeségeik leplezése miatt szívesen használják eszközként! Csak idén (ezzel együtt!) öt reality horrort adtak ki! Volt gyilkos „kavics”, óriási mondai lények, szellemjárta elmegyógyintézet, franchise sequel, itt pedig az Ausztrálokból egy emberszabású lény hamikázik!

Sydney és az egész kontinensnyi ország szárazságtól szenved. A vezetők tanácstalanságukban egyetlen megoldást találnak, mégpedig a metróalagutak alatt lévő földalatti tavak megcsapolását, amik elegendő víztartalékkal rendelkeznek az esős időszak beköszöntéig – jelentős bakija a filmnek, hogy a felvételeken gyönyörű szökőkutakat fényképeznek, ráadásul az egyik politikailag inkorrektnek mondott jelenetnél esik az eső! 🙂 Az előkészített tervet azonban hirtelen lefújják egy mondvacsinált ürüggyel. Az „ On the spot” stábja viszont mindenáron utána jár a dolognak, és mikor egyik miniszter sem hajlandó még csak egy „no comment”-et sem kinyögni, ráadásul a youtubera felkerül egy eredetinek tűnő videó, amin egy grafitis hirtelen eltűnik az alagútban, elhatározzák lemennek és kiderítik mi zajlik a mélységben. Egy riporternő, egy kameraman, egy hangtechnikus és egy rendező! Négyen mennek le, de nem mindegyikük viselkedik jó bumerángként!

Az alapvető bakikon túl a legnagyobb hiba, hogy nem árul zsákbamacskát, a bizonytalanság legcsekélyebb érzését sem képes közvetíteni, hiszen adott, hogy ki éli túl! Ugyanis az egészet a két túlélő meséli egy Fókusznak adott mélyinterjú keretében, hosszúbevágásokban és flashbackekben tekinthetjük meg a kamerák által rögzített szörnyűségeket, amiket a műfaji sajátosságnak köszönhetően hol éjjellátó módban, hol egy elemlámpa vagy a kamera világításának fényénél látunk.

Ahogy halad előre úgy lesz egyre nyilvánvalóbb, hogy itt kimondottan véres vagy hátborzongató jelenetnek nem leszünk részesei! A lény(ek?) kábé annyira ijesztő mint bármelyik hajléktalan a sötétben, és sajnos még a főszereplők szimpátiáját sem sikerült megfelelően kialakítani, így nehéz bárkinek a túlélésért drukkolni. A metróalagutak, régi földalatti világháborús óvóhelyek valóban félelmetesek és fantáziadúsak, de az atmoszféra megteremtését elvitték a kenguruk. A mockumentary műfajában idén ötször is megbizonyosodhattunk, egész egyszerűen nem lehet újat mutatni, legalábbis baromi nehéz!

Értékelés: 4/10

Miskei