Interjú: a keszthelyi Horrorárium megalkotójával beszélgettem

Készülj fel a terrorra! Készülj fel a rettegésre! Készülj fel az elképzelhetetlen szenvedésre! Most meglátogatjuk Magyarország első és egyetlen Horroráriumát. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

Na jó, ennyire nem lesz dramatikus a helyzet a látogató számára, de a viaszba öntött figurák biztosan ezt gondolják, miközben az örökkévalóságig kínpadra vannak ítélve. Az apró, ám annál tartalmasabb kiállításon a középkortól a 20. századig, a Távol-Kelettől egészen a tengerentúlig végigkövethetjük a kínzások és kivégzések történetét. Mindezt nem egy száraz, csupán tárgyakat bemutató tárlat keretében, hanem életnagyságú szilikonfigurák által életre keltett jeleneteken keresztül. Érdemes megfigyelni a falakon és az alakok körül elrendezett kis részleteket is, mert minden kis zug új részletet tár fel és aprólékos összeállításról tanúskodik.

Több igazi kuriózumnak számító tárgyat és reprodukciót is megcsodálhatunk, ilyen például a vasszűz, a hüvelykszorító, Júdás lajtorjája vagy éppen a szöges fotel. A legimpozánsabb szoborcsoport Báthory Erzsébet vérfürdőjét ábrázolja, már ezért is érdemes betérni a környéken járó horrorrajongóknak. A múzeumot létrehozó Török Tiborral beszélgettem:

– A gyűjtőszenvedélye egészen nyilvánvaló, sok szemet gyönyörködtető helyen lehetünk tanúi ennek (Babamúzeum, Csigaparlament, Nosztalgia és giccsmúzeum, stb.). Honnan jött az ötlet, hogy éppen a kínzások tárgyi kultúráját felölelő kiállítást rendezzen be a főleg népi hagyományokkal foglalkozó tárlatok mellé?

Az erőszakos akciófilmek idejét éljük, a mai embereket jobban érdekli az ilyesmi, mint a tiszta népi kultúrkör tanulmányozása. Korábban még nem volt ilyen Magyarországon, így hiánypótlónak találtam és egyértelműen igény is volt rá.

– Volt példa a szeme előtt, például volt szerencséje meglátogatni a londoni Dungeont, vagy azonnal egyértelmű volt a panoptikum jellegű felépítés?

Még nem voltam korábban egy hasonló helyen sem, csak az internet segítségével tudtam némi képet alkotni a külföldi kiállítások anyagáról. Eredeti rajzok nem álltak rendelkezésemre, így ezeket a jeleneteket tisztán a történelmi leírások alapján reprodukáltuk.

– Kik készítették el a szobrokat? Mennyire kaptak szabad kezet?

A Képzőművészeti Egyetem diákjai alkották meg a szilikonszobrokat. Az általam válogatott metszetek és írások alapján készítették el a saját ízlésem szerint, a terem adottságainak megfelelően kellett csak némi változtatást belevinnünk az elrendezésbe.

– Nemrég nyílt még egy igazi különlegesség, az Erotikus Panoptikum. A sötét falak és a pincehelyiség zegzugai kellő keretet adnak a fülledt hangulathoz és jó háttérül szolgál a nagy gonddal kiválogatott gyűjteményhez. Mondana pár szót a koncepcióról?

Amszterdamban és Prágában létezik már hasonló, de a mi kiállításunk sokkal gazdagabbra sikerült. Tulajdonképpen a 18-19. század pajzán irodalmát ültettük át három dimenzióba az eredeti metszetek alapján, tehát nem a direkt pornográfia volt a cél. A falakon be is mutatjuk az élőképek alapjául szolgáló illusztrációkat. Báthory Erzsébet után adta magát, hogy De Sade márki világával is foglalkozzunk.

– Sikere van ezeknek az embereket megborzongató, kihívó programoknak? A közönség átlag emberekből kerül ki, akik egy kis kirándulást tennének a sötét középkor világába vagy a hétköznapi életben is hasonló érdeklődési körű látogatókból van több?

Igen, nagy sikere van, bevallom ez a két kiállítás ad lehetőséget arra, hogy a népi hagyományőrző gyűjtemények anyagát bővítsem és frissítsem. A legtöbb vendégünk német nyelvterületről érkezik, ők sokkal nyitottabbak az ilyesfajta szórakozásra, de például ha motorosbanda vetődik a városba, biztosan minden tagja meglátogat minket!

– Végül megosztaná velünk, hogy van-e kedvenc horrorfilmje vagy regénye?

Sajnos most már maga az élet horror hétfőtől vasárnapig, így nem borzolom még ezzel is a kedélyeimet. Korábban Alfred Hitchcock műveit szerettem nagyon.

A múzeum a keszthelyi sétáló utcán, a Kossuth utca és a Bakacs utca sarkán található egy közel kétszáz éves malomépületben. A kihelyezett tábláknak köszönhetően könnyű megtalálni, egész évben nyitva tart. Bővebb információt a honlapon található elérhetőségeken keresztül tudtok kérni. A türelmes válaszokat és az exkluzív fotózási lehetőséget ezúton is köszönöm!

DeerWoman

Be the first to comment on "Interjú: a keszthelyi Horrorárium megalkotójával beszélgettem"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .