Bram Stoker Dracula utánzat sorozatunkban próbálok a különleges dolgokra fókuszálni, és bár a Gayracula című hardcore pornón még mindig gondolkodom, hogy írásba vegyem e – mert azért mégsem szeretném a melegpornó irányába elvinni az oldalt -, addig is egy igazán egyedi mozi következik. Deafula az angol deaf azaz a süket szócskát biggyeszti Dracula nevéhez, de nem csak a főszereplő siket, hanem bizony az egész film signscope rendszerrel forgott, azaz minden szereplő jelnyelvvel kommunikál.

Steve Adams egy gátlásokkal és identitás zavarral küzdő gyermek volt, pap édesapja mellett bizony voltak problémái, főként a vérszívással. Felnőtt korára egy szőke hajú és borostájú átlagos pasi lett, viszont néha átváltozik, egy köpenyes Cyrano de Bergerac Drakulává. Hatalmas orra feltűnően komikus, bár természetesen nem csak ez a momentum teszi nevetségessé a filmet. Áldozatai után két fatökű, igazi trash ivadék rendőr nyomoz, párbeszédeik röhejesek, mert természetesen azért utószinkron van, így aki a jelelést nem ismeri, annak sem kell kétségbe esnie.

Fekete-fehérben forgott, és a producer egy interjúban elmondta, a komikus részek a horror tompítására szolgáltak. Muhaha! Azért ez kemény kijelentés egy ennyire vérszegény és kvázi ötlettelen amatőr filmről. Természetesen a hallók számára vannak zenei betétek, de csak úgy váratlanul, hasra ütésszerűen hangzanak fel, és egyik pillanatról a másikra el is hallgatnak.

Az elképzeléssel, a kezdeményezéssel nincs probléma, bár mint filmnyelvi eszköz, igen érdekes. Azért így egy blockbustert leforgatni, amikor a legnagyobb akció közepette elengedi a szereplő a kormányt, csak hogy valami fontosat megosszon a mellette ülővel, nehéz elképzelni.

Egyedi próbálkozás, mindenki próbál valahogy feltűnni illetve kitűnni az átlagból, Peter Wechsberg-ék ezt a módszert választották. Én ajánlom, hogy mindenki maga döntse el, hogy mennyire lesz időtálló, mert bár csak vhs kópia létezik, de itt a hordozói minőség amúgy sem számít! 🙂

 

Értékelés: 5/10

 

Miskei