Nehéz lenne definiálni, hogy mi az, ami valójában rossz film, de nálam mindenképpen elsődleges érv az, ha egyszerűen unok egy filmet és nem marad meg belőle semmi. A They’re Watching nem egy jó film, de ha fél év múlva megkérdezik, mire emlékszem belőle, biztosan fel tudok majd idézni a mű egyes jeleneteit. Nem volt jó, de legalább egyedi.

Moldovába érkezünk egy tévéstáb kíséretében, ahol egy kis falu mellett vett lakást Becky. Az elszánt amerikai nő elhatározta, felújítja a lelakott otthont és igazi palotát farag belőle. Fél év alatt meg is valósítja álmát, a végeredményt pedig egy amerikai televíziós stáb szeretné megörökíteni. A falu azonban nem mentes a tragédiáktól, olyannyira, hogy száz éve még boszorkányt is égettek a helyiek. Csakhamar kiderül hőseink számára, hogy a falusiak most is készülnek valamire és talán nem is ok nélkül…

Az kevés, ha egy film 94 percéből 60-ig gyakorlatilag semmi érdekes nem történik. Jó-jó, bogozgatjuk ki a rejtély szálait, megismerjük a szereplőket, a környezeteket, teljesen jelentéktelen háttérsztorikat ismerünk meg, hogy aztán a végén nagyobbat üssön a befejezés. Hát nem ütött.

Egyrészt a film egy pillanatig sem árul zsákbamacskát, pontosan tudjuk, mi történik majd, mi lesz a végkifejlet. Másrészt a televíziós stáb szál is kicsit furcsa, hiszen szó sincs handycames jelenetekről, így nem nagyon van funkciójuk. A forgatásos dolgok is a háttérbe szorulnak, néha az ember azt sem tudja, mit is akarnak filmre venni és miért vannak ott.

Pozitívum viszont, hogy a szereplők szerethetőek, a kelet-európai falusi hangulat átjön, a lezárás pedig egyedi. Nem jó, nem szórakoztató, sőt inkább szörnyülködtető és megmosolyogtató, de egyedi. Csak úgy hirtelen tör ránk az utolsó tíz perc minden kaotikája, előrejelzés, vészmadár pedig nincs. Majd aztán vége az egésznek és elgondolkodunk, mit is láttunk.

Összességében a darab második fele nem sikerült rosszul, a lezárás pedig adott egy új ízt a filmnek. Nézhető, de kihagyható.

Értékelés: 4/10

 

(Varin)