Interjú a Fantomatika képregénylap alkotóival

A most ősszel indult, képzőművészeti igényességgel létrehozott, tudományos-fantasztikus jellegű történeteket közlő erdélyi képregény-havilap alkotóival, Szabó Krisztinával (író) és Sárosi Mátyással (rajzoló) beszélgettem. Galaktika magazin, táblakép-festészet, Peter Jackson, Ash vs. Evil Dead – csak pár címszó az érintett témák sokaságából.

 

 

  • Milyen indíttatásból kezdtetek neki a Fantomikának? Hobbi vagy egy konkrét cél vezérelt benneteket?
  • Kriszta: Mindkettő! Matyi is, és én is olyan munkahelyen sínylődtünk, amit nem szerettünk, ezenkívül mindketten képzőművészek vagyunk, és állandóan gyötör az alkotási vágy. Valamit mindig szeretnénk csinálni, mutatni. Ne tűnjön dicsekvésnek, csak valahogy el kell mondjam, hogy nagyon tetszik nekünk ez a történet, az első, amellyel indítottunk, és alig vártuk, hogy már másoknak is megmutassuk, hogy erről beszéljünk, vitázzunk, hogy együtt örüljünk neki, mint gyerekkorunkban egy jó rajzfilmnek vagy képregénynek. Animációs filmmel is foglalkoztunk, de ez nagyon nagy munka, és nem is igazán juttatható el a közönséghez, mert fesztiválműfaj. Félbemaradt hát, de nem tettünk le róla, egy szép nap be fogjuk fejezni! Én már régebb óta történeteket írogatok, forgatókönyvet is, Matyi pedig nagyon jól rajzol, szinte adta magát a megoldás, hogy mi képregényt kell csináljunk, ráadásul mindketten kiskorunktól rajongunk a képregényekért. Szóval ez egy olyan hobbi, amelyből valahogy meg kéne éljünk…

  • Mennyire volt nehéz az indulás? Mennyi időt vettek igénybe egyes munkafolyamatok?
  • Matyi: Még nem lehet múlt időben beszélni róla, még mindig a nehéz indulás fázisában vagyunk, Kriszta különösen kínlódik az adminisztrációval, az eladással, a terjesztéssel, a pénzügyekkel, ugyanis ez az ő feladata. Már hónapokkal a beindulásunk előtt keményen dolgoztunk, egy képregény elkészítése három hónapig tart, három lapszámmal készültünk előre, a továbbiakban várjuk a társakat. A munkafolyamat nagyjából négy fázisra oszlik, de ezek sokszor összemosódnak: Kriszta megírta a sztorit, ezt ugyancsak ő lebontja jelenetekre, kockákra, de ilyenkor megbeszéli velem is. Aztán átveszem a stafétát, helyszíneket tervezek, karaktereket rajzolok, és megrajzolok vázlatosan egy storyboardot. Ilyenkor megint átvesszük az egész jelenetet, kijavítjuk, ha kell, ilyenkor szoktunk vitatkozni is. Aztán lejátsszuk, lefényképezzük a legnehezebb részeket, hogy könnyebb legyen megrajzolni, hülye pozíciókba beállunk, és sokat röhögünk, mondtuk is, hogy ezekkel a fotókkal simán Youtube-sztárok lehetnénk, ha kiszivárognának. Aztán a végső fázisban megrajzolom a kockákat ceruzával, kihúzom tussal és kiszínezem a rajzokat. Ja, bocsánat, Kriszta ezután szkenneli a rajzokat, javít rajta digitálisan, ha kell, tördel, veszekszik a nyomdával stb…

 

  • Mit jelent számotokra a sci-fi mint olyan?
  • Kriszta: Számomra a sci-fi a régi Galaktikákkal egyenlő, azon nőttem fel, már kislánykoromban gyűjtöttem, a legtöbbet a budapesti Széchenyi Könyvtár kiselejtezett könyvei között találtam. Boldogan cipeltem haza, Erdélybe, néha 15-20 kiló könyvet is. Sült bolondnak néztek az emberek. Pedig a legjobb minőségű sci-firől van szó, Kuczka Péter az egész világból válogatta össze a legjobb írókat, novellákat. Ezért elég magas az elvárásom a sci-fivel kapcsolatban, nem szeretem az öncélú sci-fit, amely csak látványban vagy hatásvadászatban merül ki. A jó sci-finek van mondanivalója. Nem szeretem, hogy a sci-fit leválasztják az irodalomról, ha a mai világról akarunk írni, akkor elkerülhetetlen, hogy technikai dolgokról, tudományos felfedezésekről, utópiákról beszéljünk, de ettől már rögtön ponyvának nézik a művet. Én a sci-fiért nem mint szubkultúráért rajongok, hanem mint a legtökéletesebb alkotási formáért: van benne filozófia, pszichológia, társadalomtudomány, kísérletezés, modellezés, tudományos pezsgés, izgalmas kérdések, rokonszenves szereplők, nagy kalandok, jó és rossz ellentéte, rendszerint morális üzenettel, biztatás a nyitottságra, a másság elfogadására,  a környezettudatosságra, és ha mindez jól van megírva, akkor irodalom a javából.

  • Mivel a CineGore egy horror és sci-fi oldal, adódik a kérdés, hogy van-e kedvenc horror, illetve esetetekben inkább sci-fi mozi, könyv, esetleg író vagy éppen képregény?
  • Matyi: Tetszik a kérdés, mivel én B-movie rajongó vagyok, sci-fi, horror, monster-movie, mindent zabálok. Kiemelném Peter Jackson korai munkáit, a Braindead-et, ami szerintem a legviccesebb zombis film, a Bad Taste-et, ami szintén egy sci-fi horror csemege. Szeretem az eredeti Evil Dead filmeket, Bruce Campbellel a főszerepben, és nagyon örvendek hogy ő kapta a főszerepet a 2015-ben indult Ash vs. Evil Dead sorozatban. Jelenlegi képregény kedvencem az Alien Genocide négyrészes special issue, nemrég szereztem be a bukaresti East European ComicCon-on, és még a Valerian összes képregényére fáj a fogam. Krisztával állandóan sci-fi filmeket nézünk, Star-trek rajongók vagyunk, de minden sci-fit fogyasztunk amihez hozzájuthatunk.

 

  • Miért vonzó számotokra a képregényforma, mint kifejezési eszköz?
  • Matyi: Évekig táblaképeket festettem, vagy klasszikus grafikai eljárásokkal dolgoztam, voltak kiállításaim is, kisebb-nagyobb sikerrel, de nehéz eljutni a közönséghez. A képregény user-friendly művészet, olcsó pénzért megveheti bárki, az elrugaszkodott árú művészeti termékekkel szemben. Vonzó számomra ez a kifejezési forma, mert rendszerbe szedi a gondolataimat, melyek eddig koncepció nélkül mindenféle szörnyetegek és infernális gépezetek formájában kerültek papírra. Főleg, ha a történet is rezonál a gondolatvilágommal. Mindig voltak popkultúrás hatások a rajzaimban, szerettem a rajzfilmeket, a képregényeket, és nagyon kézenfekvő volt átállni képregényre. Nagyon szeretem csinálni, bár nem könnyű, nem lehet ásítozva várni a múzsát, hanem el kell készíteni a napi egy oldalt, akár tetszik, akár nem. De sokkal több sikerélményem van, amióta képregénykészítésbe kezdtünk, mint azelőtt.

  • Eredetileg is többfajta technikával képzeltétek el a képi világ megjelenítését, vagy ez csak úgy közben jött?
  • Matyi: Őszintén, nem is tudtam az elején, hogy milyen lesz, kísérleteztem, és elég eklektikus lett az első szám. A második már sokkal jobb lett, és a harmadik az igazi, arról el merem mondani, hogy kialakult a stílusom. Továbbra is megtartok többféle technikát, mert jót tesz a változatosság, de valahogy egységesebb lett az egész.

 

  • Az első elkezdett történt – ha jól tudom – még öt számon keresztül fog tartani. További sztorik is ilyen hosszúságban várhatóak majd?
  • Kriszta: Valószínűleg hosszabbak lesznek, de mindenképp lezárt történeteket fogunk közölni, szerintem a hosszú, vége-nincs sorozatok unalmasakká válnak egy idő után. Szeretnénk, ha pörgős, izgalmas sztorik kerülnének be a lapba.

  • Milyen visszajelzések érkeztek eddig a képregény kapcsán?
  • Matyi: Elsősorban rengeteg helyre meghívtak, sok interjú, cikk jelent meg velünk, rádióban, tévében is szerepeltünk. Az elején nagyon izgultunk, és sokat bakiztunk, mert a képzőművészek nem nyilvánosságra teremtettek.  A lapunkról sok  jó vélemény érkezett, és néhány bírálat is, egyetértünk ezekkel, jogtalan bírálat nem érkezett. Tudjuk, hogy kezdők vagyunk, és van javítanivalónk. Nem kell mindent elvárni az első számtól, mert a többivel együtt lesz kerek, és csak ezután vált át sci-fibe a történet. Amint mondtam, ennyi sikerélményem még sosem volt.

 

  • Milyen egyéb történetek várhatóak a közeljövőben? Készen állnak már az újabb szerzők?
  • Kriszta: Folyamatban van, egyezkedünk, szervezkedünk. Elég sokan jelentkeztek, több a rajzoló, mint az író, a történettel nehezebb boldogulni. Továbbra is várjuk magyarországi és erdélyi alkotók jelentkezését, írókat, forgatókönyvírókat arra bátorítok, hogy inkább adják ide papírmozinak a sztorijukat, mint örökre a fiókban várják a megfilmesítést. Külön kiemelném, hogy humoros írásokat is várunk, van rá igény, a kérdőívünk szerint arra vágyik az olvasóközönség.

  • Jöttök-e esetleg Magyarországra valamilyen képregény-fesztivál vagy egyéb rendezvény kapcsán?
  • Nagyon sok dolgunk van, igyekszünk mindenhová eljutni, nem sikerült például a hétvégén lezajlott képregénybörzére kiutazni, de szerencsére a Geek Paradise képviselt minket. Legközelebb a Szegedi Képregényfesztiválon találkozhatunk, és Budapesten a Magyarság Házában mutatjuk be a lapot, november 17-én.

 

Bővebb információ: http://fantomatika.com/hu

Facebook: https://www.facebook.com/Fantomatika/

Képregény-rendelés: ITT és ITT

 

eyescream

Be the first to comment on "Interjú a Fantomatika képregénylap alkotóival"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .