H. G. Lewis műveiből már párat bemutattunk, amelyek központjában a gore megteremtése állt, de a mester vegyítette is a műfajokat, és 1967-es filmjével, a The Gruesome Twosome-mal létrehozta a gore-vígjátékot is. Már a címből, mely roppant mód erőltetett áthallásos szójáték, erős szexuális töltettel, utal rá, nem mindennapi élményben lesz részünk. Azóta számtalan alkotás született, melyek fergetegesebbek (Haláli Hullák Hajnala, Hullajó, Trancsírák), vagy éppen iszonyatosan buták, így Herschell Gordon Lewisnak méltán kijár a dicséret, hiszen nélküle nem biztos, hogy megpróbálkozhattak volna ilyen eretnekséggel, hogy szándékosan vicces horrort hozzanak létre.
Mrs. Springle (Elizabeth Davis – How to make a doll) és a fia, Rodney (Chris Martell – Scream baby scream) elég nagy házban laknak ahhoz, hogy az egyik szobácskát kiadhassák, például fiatal lányoknak. Az idős hölgy egyébként még nyugdíjasként is aktív napjait tölti, és parókákat készít, amelyeket előszeretettel mutogat az új jövevényeknek is. De a családnak van egy titka, méghozzá az egész üzlet alapja, hiszen a fiú megskalpolja a dús, hosszú hajú nőket, és ezekből készül a gyönyörű és igényes portéka. Persze az esetek nem maradnak szó nélkül, a közeli kampuszon hamar kitudódik, hogy fiatal lányok tűnnek el, és Kathy Baker (Gretchen Wells) fel is figyel erre. Amolyan önjelölt magánnyomozóként neki is áll, hogy felgöngyölítse az ügyet.
Természetesen az első gyanúsított az egyik takarító, hiszen alapvetően klisés is lehetne az egész történet. De valahol érdemes elkezdeni a kutakodást, kifigyelni, milyen események gyakoriak az egyetem környékén. Ha másnem, akkor egyéb rejtélyeket is megoldhat, akár a saját örömére is, amíg rájön, milyen nyomon kellene elindulnia. A számtalan zsákutcalehetőség közül az egyik bizonyára közelebb viszi a megoldáshoz, addig meg igazán szórakoztató játék a kertvárosban sövények és autók között lopakodnia, leselkednie mások után.
A barátnői nem igazán hisznek neki, nem is értik miért foglalkozik folyton ilyesmivel, minek keveri folyton bajba magát. Egyelőre minden beszólása, gyanúja csak árnyékra vetődés volt, tehát túl élénk és perverz a fantáziája, inkább lányosabb témákkal kellene foglalkoznia. Esetleg neki is be kellene szereznie egy izgalmas parókát, mert az elég nagy népszerűségnek örvend a kampuszon. Vagy pasizhatna, ahogy mindenki más, és titkos helyeken smárolhatna a párjával, mert az sokkal izgalmasabb tevékenység. Persze abban az esetben, ha a közös szobatársuk is eltűnik, kicsivel óvatosabbak és gyanakvóbbak lesznek ők is, de lehet, hogy akkor már túlságosan késő lesz.
A The Gruesome Twosome valóban tele van furcsábbnál furcsább és groteszk, nem odaillő, eltúlzott, ezért humoros jelenettel. Azokban a pillanatokban, ahol a film akár pornóba is átfordulhatna, inkább a vígjátékot választotta H. G. Lewis eszközül, ami meglehetősen szórakoztatóvá, de emellett kissé fárasztóvá is varázsolja a képsorokat. De mindenképpen egyedinek nevezném a maga nemében, és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fentebb emlegetett Braindead valószínűleg meg sem valósulhatott volna a műfajok keveredésének megteremtése nélkül. Amúgy meg a gore paródia kimondottan jól hajaz a korabeli erotikus vígjátékok hangulatára, ezért külön pontot is adhatunk neki, mert feleleveníti tinédzserkorunk igencsak klisés élményeit.
Összességében elmondható Herschell Gordon Lewis ezen alkotásáról, hogy nem a borzongás áll a középpontban, hanem ezúttal is egy kísérleti műről van szó, ami tabukat próbál döntögetni, és valami újat létrehozni. Bár a végeredmény nem feltétlenül sorolható a legkiválóbbak közé, azért a filmtörténeti jelentősége tagadhatatlan. Azok az alapok, amelyeket a mester a The Gruesome Twosome forgatása során letett, számtalan kultfilmben és zs-kategóriás trashben köszönnek vissza a mai napig. Már csak emiatt is azt mondom, hogy érdemes megtekinteni, és jót szórakozni azon, amit látunk.
Értékelés: 6/10
Smaragd Sárkány
A Bluray megvásárolható:
Be the first to comment on "The Gruesome Twosome (1967)"