Philip K. Dick: Jones kezében a világ (2018; 1956)

Az Agave kiadó jóvoltából elolvashattam Philip K. Dick: Jones kezében a világ (eredeti nyelven The world Jones made, szó szerint A világ, amit Jones teremtett) című regényét. Bár az író egy korai munkájáról beszélünk (eredetileg 1956-ban jelent meg), csak most fordították magyarra. Nem tudom, hogy csak szerencsés véletlen, hogy ez a fordítás éppen most látott napvilágot, vagy a kiadó kifejezetten egy aktuális regényt keresett; mindenesetre a könyv számtalan olyan kérdést felvet, ami a mai világban talán még égetőbb, mint keletkezésekor.

 

A történet, ahogy azt a Philip K. Dick műveit rendszeresen olvasók már megszokhatták, több szálon fut; és nem a karaktereken vagy a cselekményen van a hangsúly, inkább a gondolatiságon. Egyrészt a címszereplő Jones, egy jövőbe látó mutáns, aki a képessége segítségével rövid időn belül átveszi a hatalmat a Földön. Másrészt egy nyomozó, aki az állam ellenségeire vadászik, de a szigorú elvi szabályok miatt akkor sem tudja elkapni Jones-t, ha sejti, hova vezet a ténykedése. Harmadszor, egy tudós próbálja kifejleszteni azt a módszert, amivel az emberek kolonizálhatják a Vénuszt. Negyedszer, a Földre érkező idegen életformák körüli bonyodalom, amik elsőre ártalmatlan, tudattal vagy mozgásszervekkel nem rendelkező szövetcsomóknak tűnnek. Az egész hátteréül pedig az elképzelt társadalomban uralkodó relativizmus nevű ideológia részletes kibontása szolgál.

Bal oldalon az Agave-féle kiadás borítója, jobbra az eredeti. Szubjektív vélemény, de a magyar sokkal érzékletesebbnek tűnik.

A négy történetszál, bár külön-külön remekül kidolgozottak, nem állnak össze olyan masszív egységbe, mint Dick későbbi regényeiben. A tudós tervének a Vénusz meghódítására megrendítőnek kéne lennie, de annyira elüt a többi szöveg stílusától, hogy nem tudja elérni a kívánt hatást. De a többi szál sem kommunikál eleget egymással, így olyan, mintha négy novellát olvasnánk váltakozva.

 

De ez mégsem annyira zavaró, mert a cselekmény helyett úgyis végig a filozofálással vagyunk elfoglalva. A könyvben gyakorlatilag a sci-fi (és a jelenünk) összes nagy kérdése benne van, a liberalizmus kritikájától kezdve a xenofóbián át a transzhumanizmusig — ami akkor különösen megdöbbentő, ha tudjuk, hogy az eredeti kiadás éve 1956! Az is érdekes persze, amikor a technológiai fejlődés irányát sikerül megtippelni ötven-száz évvel előre, de amikor a társadalmi problémákról van szó, talán még mellbevágóbb egy ilyen találat. És a tálalás is mesteri, hiszen soha egy pillanatra sem engedi, hogy bármelyik feldobott kérdésben is igazat adjunk valamelyik oldalnak, mert újabb és újabb sötét tulajdonságát látjuk meg mindnek. Így egyesek talán lezáratlannak érezhetik a könyvet, csapongónak, pedig lehet, hogy ez volt a cél: életképszerű történeteken keresztül feltenni egy csomó kérdést, aztán egyedül hagyni ezekkel az olvasót.

 

Összességében egy kicsit kiforratlan írásról van szó, semmiképpen nem ajánlanám olyanoknak, akik csak most kezdenek ismerkedni Philip K. Dick munkáival. Azonban olyan elemi erő és tehetség van benne, amit vétek lenne kihagyni, de érdemes rá jól felkészülni.

 

Értékelés: 8/10

Annie

A könyvért köszönet az Agave kiadónak, akiktől IDE kattintva lehetőségetek van megrendelni a regényt. 

Be the first to comment on "Philip K. Dick: Jones kezében a világ (2018; 1956)"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .