A Frike Comics jóvoltából immáron magyarul is olvasható Andrea Guglielmino és Fabrizio De Fabritiis zseniális agyszüleménye. Először egy szimpla (fiktív) történelmi találkozásra gondoltam a Két Világ Hősével és a szóban forgó élőhalottakkal, de amit kaptam, az minden előzetes várakozásomat meghaladta. Egy iszonyatosan szórakoztató alkotás született, amelyet csak és kizárólag a legjobb értelemben vett bűnös élvezetként tudok jellemezni!

A hős Garibaldi egy élőhalottakkal vívott győztes csatát követően seregével már éppen megpihenne, amikor egy szegény gnóm kinézetű falusi a segítéségét kéri. Ugyanis a közeli várkastélyban lakozó uraság elrabolta egyetlen lányát, és őt kellene kiszabadítani. Egy kiadós vacsora után másnap neki is indulnak a küldetésnek, csakhogy a kastélyban nem más várja őket, mint főhősünk régóta halottnak hitt ellensége, a zombikat a világra szabadító Manuel Duarte De Aguilar.

A képregényt író Andrea Guglielmino a bevezetőben számtalan (szívemnek oly kedves) forrást és ihletést nevez meg aktuális képregénye kapcsán: Seth-Graham Smithtől kezdve (Büszkeség és Balítélet meg a zombik, Abraham Lincoln, a vámpírvadász), az Asylum és a Troma trash-stúdiók remekművein át Quentin Tarantino Becstelen Brigantyk-jáig bezárólag. Olaszországért harcoló rendíthetetlen hősét konkrétan úgy képzeli el, mint Indiana Jones vagy éppen Ash Williams (Evil Dead) belevaló és badass karakterét; esetleg mint egy alternatív Amerika kapitányt. Nem csoda, hogy elég nehezen sikerült kiadót találnia ezzel az agyament koncepcióval, de szerencsénkre nem adta fel!

A képregény alapját teljesen hiteles történelmi tényekkel támogatták meg, azonban ezen kívül minden más direkt túlzásba vitt, a legelképesztőbb ötletekkel nyakon öntött, teljesen abszurd fikció. Mint egy iszonyatosan szórakoztató B-film vagy egy bűnös élvezetet okozó trash-mozi. Így volt többek között lehetséges, hogy a horror zsánerének legősibb toposzát megidéző frankensteini díszletekkel berendezett ódon várkastélyban a steampunk kinézetű (kukkeres, robot-kezű) gonosz antagonista majdnem-Igor (Giovanni) nevű csatlósával zombikat kreál.

Nem csak embereket, olykor kutyákat is, masztiffokat (helló Resident Evil). Akad benne kötelező romantikus szál, mely flashbackszerű képsorokban elevenedik meg, illetve Garibaldi félszemű ellenfelének brazíliai előtörténetét is megismerhetjük, egy eltévedt golyóval a középpontban, amely aztán fontos szerephez jut. De kapaszkodjatok meg, mert a műbe csempészett sci-fi jegyében felbukkannak még csészealjjal közlekedő rovarszerű földönkívüliek, akik konkrétan halottak feltámasztására tesznek kísérletet (helló, Plan 9 from Outer Space). Ezenkívül akad még forradalmi agymosó-gép, lézer… izé organikus kardos párbaj (helló, Star Wars), zombi kedves és még sorolhatnám, mi minden más.

Mindezt az egészen elképesztő, szürreális és agyament arzenált pedig egy roppant szórakoztató, a Deadpool-füzetekből már ismerős ironikus hangvételű – cselekményt kritizáló vagy éppen annak néhány elemét magasztaló – önreflexíven be-beszólogató dupla-narráció kíséri. Úgyhogy mást nem mondhatok, mint “micsoda bődületes baromság”. És mint ilyen, beszerzése természetesen kötelező jellegű!

Értékelés: 10/10

eyescream

A képregényért köszönet a Frike Comicsnak!