Értetlenül állok, ugyanis őszintén nem tudom, mi értelme volt Vincenzo Natali 1997-ben készült, eleve hibátlan tudományos-fantasztikus köntösbe burkolt kamaradrámának is beillő fantasztikus produkcióját – mely egyébként hatalmas személyes kedvenc – újrafeldolgozni. De ha már így esett, természetesen muszáj volt látnom ezt az új változatot, melyet egy viszonylag fiatal és ismeretlen japán rendező hozott tető alá.

A japán KOCKA alaptörténete mit sem változott, vagyis teljesen idegen személyek egy-egy különös kocka-szobában ébred, amelyből hasonló szobákba lehet eljutni. Míg egyesekben agyafúrt halálos csapdákat rejtettek el ismeretlen készítőik, addig mások teljesen ártalmatlanok, hőseinknek pedig mielőbb ki akarnának jutni. Már ha egyáltalán valahogy el lehet hagyni ezt a titokzatos komplexumot…

Ahogy a történet, úgy a forgatókönyv sem változott. Nagyjából 95%-ban ugyanazokat a csapdákat kapjuk (vagy legalábbis minimális változtatásokkal hasonlókat), ugyanúgy működik a csoportdinamika, és a halálozás tekintetében is azonos a sorrend. És persze ugyanazzal a módszerrel szűrik ki a csapdákat. Az 1997-es változat nagyjából középkorú szereplőgárdájához képest a mostani verzió inkább a társadalom fiatalabb generációjára fókuszál. Míg az eredetiben nem volt kimondott főszereplő, tehát mindenki egyenrangú félként taposott szobáról-szobára, a remake-re ez nem igaz. Itt ugyanis a Kockát a tragikus eseményeket átélt főszereplő srác megváltástörténetének is felfoghatjuk, miközben a többi karakter gyakorlatilag statisztál egész végig. Egyedül a fináléban mutat némi eltérést az eredetihez képest, bár itt sem számottevő a különbség, inkább csak egyrészt meglepő akar lenni, illetve valahol feloldani a tragikus véget.

Összegezve tehát, akik odavoltak Vincenzo Natali mára már szinte klasszikussá érett fantasztikus sci-fijéért, azoknak valószínűleg csalódás lesz ez a japán átdolgozás; és valóban igazuk van. (Az eredeti Kocka második és harmadik részét most hagyjuk.) Ez a feldolgozás semmi újdonságot vagy más olyan tényezőt nem tud felmutatni, amiért megérte volna ismét elkészíteni, nekünk pedig megtekinteni. Modernebb effektusokra sem lehet ráfogni, mert a régi sem volt túlságosan elavult vagy élvezhetetlen. Esetleg az ázsiai filmeket kedvelők lelhetnek benne kimondott örömöt, mert ők talán fel tudnak fedezni benne olyan mélységet vagy más egyéb faktort, amiért megéri ez a majdnem két óra.

Értékelés: 6/10

eyescream