Pető Zoltán: Szepessy Gróf különös esete és egyéb misztikus történetek (2022)

Hazánk egyetlen amatőr weird ponyvamagazinja, a The Black Aether hasábjairól ismert Pető Zoltán második saját kiadványában régmúltban játszódó, kidolgozott történelmi háttérrel bíró, fantasztikumban gazdag, különös és rejtélyes elbeszélések kaptak helyet, nem riadva vissza a weird és a kozmikus horror stílusjegyeinek használatától. Clark Ashton Smith hatása mellett természetesen Lovecraft öröksége is fel-felbukkan.

Aki rendszeresen olvassa a The Black Aether című kiadványt, annak valószínűleg ismerősen csenghet Pető Zoltán neve, de oldalunkon bemutattuk már a TBA könyvterjedelmű Aether Atrox válogatását, illetve a szerző 2020-ban megjelent Rejtett Hold című, ingyenesen hozzáférhető mini-kötetét. Ez utóbbiból egyébként néhány írás át is lett mentve az aktuális – fantasztikus könyvekre jellemző borítóval bíró – háromszáz oldalas kiadványba. Ebben ugyancsak helyet kaptak versek, de sajnos nem kenyerem a líra, így nem tudnék érdemben mit mondani róluk, szóval most a prózai részre szorítkozom.

Szepessy Gróf különös esete és egyéb misztikus történetek című gyűjteményes kötet tehát az (amatőr) író elmúlt években született elbeszéléseiből válogat. Az írások atmoszférateremtésből egyértelműen jelesre vizsgáznak; hihetetlen aprólékosan és részletgazdagon tárja elénk az aktuális – realista történelmi vagy éppen fantasztikumban hajló – környezetet, melyben a cselekmény játszódik. (Nekem néha még egy kicsit fárasztó is volt a leírások kacifántos körmondataiból összeálló bekezdéseken átrágni magam.) A kivétel nélkül múltban, különféle letűnt korokban játszódó történetek egyébként lassan és ráérősen bontakoznak ki, aktív cselekvések helyett szívesen időznek a szituáció minél mélyebb kibontásával.

A világítótoronyban hősünk időn és téren túli élmények részese lesz, a címadó novellában pedig a narrátor egy levélben osztja meg Magyarországon átélt hihetetlen kalandját. A templom fala mögül szintén hazánkban játszódik a régmúltban, és egyfajta furcsa ördögi jelenést mesél el.

Az Emlékezetben a hanyatló Hellászba, Az oltárban pedig római korba kerülünk vissza, Álom a császárról, Az utolsó király, illetve az Eboracum istenei írásokban pedig a Brit-szigetekre kirándulunk, melyek misztikus és baljós álmokkal, rendíthetetlen csatajelenetekkel, és persze drámai véggel operálnak. A kapuban egyházi elöljárók kutatnak fel egy rejtélyes települést, és ott találkoznak egy misztikus átjáróval.

A kötet számomra egyik legélvezetesebb írása az Az idő mögül című, sorsát baljósan beteljesítő novella volt, melyben Clark Ashton Smith lenyűgöző irodalmi igényességgel megkomponált hagyatéka elevenedik meg szemünk előtt, természetesen weird és dark-fantasy vonalon. És ha már szóba hoztuk Smith nevét, A névtelen bálvány és a legendás Mu-szigetét kereső hajókaland (Illarion utazása) is az említett szerző aprólékosan kimunkált történetmesélésének örökségét viszi tovább.

A Triptichon az olasz matematikus, Fibonacci rejtélyes halálával indít, majd az exorcista tehetséggel megáldott pap nyomozása során egyre-másra tűnnek fel a természetfeletti irodalmat kedvelő olvasók körében olyan ismerősen csengő nevek, mint a Gólem Lőw rabbija, a Leng fennsík, a Necronomicon, Eibon könyve vagy a De Vermis Mysteries, míg végül egy totálisan lovecraft-i feloldással zárul a kimondottan realista részletekkel operáló történet.

Kapunk még egy a jelenből induló, ám különféle történelmi korokat visszaidéző transzcendens tanbeszédet (Anastasis), majd a prózai művek sorát a Choronzon zárja. A kiadvány leghosszabb és egyben legkomplexebb írása tíz részből áll, és különféle tér és időbeli ugrásai okán komolyabb odafigyelést igényel. A szintén történelmi alapokon nyugvó sztoriban egy Choronzon nevű jelenség (üstökös, démon?) áll a középpontban, valamint egy Benjamin Sinclaire nevű prédikátor megpróbáltatásai. Szövegét olvasva nekem Stephen King A setét torony című, saját univerzumát átszelő és ahhoz különféle művei által kapcsolódó epikus saga jutott eszembe, mert számomra ez is egyfajta kvázi-összefoglalása a kötetben fellelhető történetek esszenciájának.

Pető Zoltán második kiadványa tehát egy jóval bővebb képet nyújt arról, hogy a szerző milyen tematika mentén alkot. Elképesztő történelem-szeretete már az első pillanatokban megmutatkozik, és szerencsére tehetsége is van ahhoz, hogy mindezt műveiben szemléletesen is megvalósítsa. Az érdeklődésének középpontjában kerülő rejtélyes és furcsa esetek feldolgozásakor pedig ne csak egyszerűen másoljon vagy kölcsönvegyen néhol lovecraft-i kozmikus, néhol pedig Clark Asthon Smith-féle dark fantasy irányvonalban, hanem e szerzők szellemi hagyatékát sajátos módon építse be saját koncepcióiba.

Értékelés: 8/10

eyescream

Be the first to comment on "Pető Zoltán: Szepessy Gróf különös esete és egyéb misztikus történetek (2022)"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .