Az idei év második mozis horror megjelenése a Képzeletbeli. A rendező, Jeff Wadlow (Felelsz vagy mersz, A vágyak szigete) eddig nem alkotott maradandó címet horror műfajban. Anyagilag viszont jól teljesítenek a keze alatt készülő filmek, így továbbra is rendületlen lelkesedéssel prezentálja újabb kiadványait. Nézzük milyen lett legújabb rendezése.

A sztori röviden: Főszereplőnk új élettársával és mostohagyermekeivel visszatér gyermekkori otthonába, ahol újra találkozik képzeletbeli barátjával. Hamar kiderül, hogy nem volt jó ötlet visszamenni a házba.

Egyszerűen nem bírom megállni, hogy ne lőjem le a poént rögtön a legelején: a Képzeletbeli nem jó film. Távolról sem.
Az első percek után érezhetővé válik, hogy mindent láttunk már, ami a vásznon történik. Olyannyira, hogyha a ’90-es években készült volna a film, akkor sem tartogatna túl sok újdonságot. Nemcsak a legalapvetőbb horror, hanem a leggyakoribb filmes közhelyekből táplálkozik. Férje gyerekeivel nehezen kijövő anyuka, öreg gyermekkori ház, paranormalitásra fogékony kislány, helyes szomszéd fiú, bolond baljós vénasszony, indokolatlanul gonosz entitás… Mind olyan panel, amit már nagyon sokszor filmre vittek, így nem tud semmi érdekeset mutatni. Ezenfelül gyakorlatilag az összes párbeszéd annyira mesterkélt, olyan kínosan filmszerű, hogy szinte lehetetlenné válik a néző számára, hogy őszintén beleélje magát. Éppen ezért a film már az első harmadára unalmassá, érdektelenné válik.

Nem lehet szó nélkül elmenni a Képzeletbeli legnagyobb hibája mellett sem, ami nem más, mint a kislányt alakító gyerekszínész. Végtelenül idegesítő, túljátszott és kizökkentő. Nem egyszerű feladat jó gyerekszínészt találni, sok film vérzett már el ezen a ponton, viszont a készítők kicsit sem erőltették meg magukat, hogy ezt megpróbálják.

Minden eddig leírt hiányosság megbocsátható lehet egy horrorfilm esetében, ha az tud félelmet kelteni és a frászt hozni a nézőre. Elvégre senki sem a kiemelkedő színészi játék és a bravúrosan megírt történet miatt néz horrorfilmeket. De sajnos a Képzeletbeli ezen a fronton is középszint alatti, paródiába hajló ijesztéseket és félelmetesnek kicsit sem mondható jeleneteket szán csupán a nézőnek. A film végére azt is nehéz eldönteni, hogy a készítők komolyan gondolták-e egyáltalán a látottakat.

A Képzeletbeli roppant kellemetlen, közhelyekben és kínosan erőltetett jelenetekben tobzódó, unalmas tucatfilm lett, amit sem első horrorozóknak, sem a műfajban jártas veteránoknak nem ajánlok, mert mindkét félnek csalódást keltő lehet a végeredmény. Egy-két viszonylag jó jumpscaren és egy középszerű plot twisten kívül nem sok élményt tartogat.

Értékelés: 3/10

Jocpappa