C. J. Cooke: A boszorkányság könyve (2025)

boszorkányság

C. J. Cooke vagyis Carolyn Jess-Cooke Észak-Írországból származó, jelenleg Skóciában élő, negyvenes éveit taposó írónő nemzetközi porondon már nagy sikereket ért el 16 regénye által – és már kijelenthetjük, hogy az ebből a Metropolis Media Kiadónak köszönhetően magyar fordításban megjelent négy könyvnek köszönhetően stabil rajongói bázisa kezd kialakulni hazánkban is.

A szerző műveit a „gótikus feminizmus” jelzővel szokták illetni, ami igen találó jellemzés: Cooke központi témáját a női sorsok alkotják, melyeket történelmi korokon átívelve tálal fel nekünk. Az A világítótorony boszorkányait követően némi skót, majd izlandi kitekintést követően ismét a boszorkányüldözés témájához nyúlt, és írta meg eddigi talán legjobb regényét.

boszorkányságAz A boszorkányság könyve a korábbi történetekhez hasonlóan több idősíkon játszódik. Ezúttal több évszázad választja el egymástól főhőseinket: 2024-ben, Glasgow-ban Clem élete legnehezebb pillanatait éli át, amikor a felnőttkor határán álló lánya, Erin kórházba kerül. Erint Orkney szigetén találják meg, borzasztó égési sérülésekkel, így sokáig élet és halál között lebeg. Amikor végre magához tér, fogalma sincs arról, hogy mi történt vele és barátaival a szigetre tett kirándulás során; mi több, nem ismeri fel szüleit sem, és azt állítja, Nyx-nek hívják.

A másik főszereplőnk Alison Balfour, egy Orkney-n élő gyógyító asszony, akit 1594-ben boszorkányság vádjával állítanak bíróság elé.

A két nő sorsának kulcsa a boszorkányság könyve, melynek fekete színű lapjai tele vannak baljós titkokkal. A könyvet nem lehet megsemmisíteni, és elválaszthatatlan kapocs fűzi választott örzőjéhez – ilyen könyv létezése szerepel az orkney-szigeteki (vagyis orkádiai) folklórban, és ez inspirálta Cooke-ot a történet megírására.

boszorkányság

Ahogyan a könyv, úgy a másik kölcsönzött fontos elem is igazán izgalmassá teszi a regényt a folklór kedvelői számára. A történet során újra és újra felbukkanó triszkelion valójában Európa-szerte megjelenő szimbólum már a neolitikum óta. Legelsőnek vélt felbukkanása a Máltán található kb. 6000 éves emlékeken található, de elhíresült példája az 5000 éve épült írországi Newgrange is. A történelem folyamán szinte mindig jelen volt, és nem ritka a modernkori használata sem (pl. a Mann-szigetek zászlaján máig is szerepel) ennek az elsősorban kelta kultúrkörhöz kötött jelképnek.

boszorkányság

Triszkelion Newgrange bejáratánál.

Az orkney-i boszorkányperekről keveset tudunk. Sok iratnak nyoma veszett, így az sem bizonyos, hány embert végeztek ki itt a perek során – 72-ről van bizonyíték. A mintegy 70 szigetből álló, egyébként neolitikus emlékeiről (Skara Brae, Brodgar-gyűrű, Maes Howe stb.) híres szigetcsoport Skóciától északra található, fővárosa a regényben is helyszínként szolgáló Kirkwall. (de Gunn szigete a valóságban nem létezik!)

Ide szállították Alison Balfourt, aki az orkney-i boszorkányüldözés első áldozatává vált, hátterében pedig a szigetek zűrzavaros politikai helyzete állt. A boszorkányperek egybeestek VI. Jakab skót király (később I. Jakab néven angol király) Kirkwall-ostromával és a közhangulat is igen nyugtalan volt ezekben az időkben. A királyt Dániából hazavezető hajóútján heves vihar érte, melyért a boszorkányokat okolta, és ennek eredményeként Jakab a skóciai boszorkányüldözés egyik fő szítójává vált – még könyvet is írt Démonológia: a boszorkányvadászat kézikönyve címmel. 1604-ben kihirdetett rendelete alapján hasonlóan jártak el a boszorkányperek során, mint Európa más országaiban, ám hozzá kell tennünk, hogy amikor Jakab személyesen is részt vett az eljárásokban, véleménye megváltozott, és idősebb korára kifejezetten szkeptikussá vált. Ennek ellenére Skóciában egészen a 18. századig elhúzódott az üldözés, az utolsó kivégzésre 1727-ben került sor.

Az orkney-n lezajlott perek áldozatainak emlékművet állítottak Kirkwallban, 2018-2019 során.

boszorkányság
Az A boszorkányság könyvében ismét egy intim hangulatú, viszonylag kevés szereplőt mozgató történetet kaptunk kézhez az írónőtől. Bár a Kísértetjárás északi vizeken számomra kisebb csalódást hozott, úgy éreztem, hogy ezúttal bár fikciós, mégis egy komoly kutatómunkával létrejött könyvet tartok a kezemben. Cooke-nak a boszorkányok egyszer már „bejöttek”, és a 16. században játszódó fejezeteket nagyon hitelesnek éreztem. Bár Alison Balfour sorsának csak végét ismerhetjük a történelmi iratokból, a szerző remekül építette fel a karaktert, hogy története a szívig tudjon hatolni.

A regény nem csak abban hasonlít az A világítótorony boszorkányaihoz, hogy ismét egy kitalált skót sziget adja a kissé sötét, baljós helyszínt a cselekményhez, de a történet atmoszférája és némiképpen vélgkifejlete is emlékeztet rá. A korábbi regény megfilmesítéseinek jogaira még a megjelenés évében lecsapott a Studio Canal, és a tervek szerint sorozat formájában tekinthetjük majd meg – de frissebb hír sajnos azóta sincs a projektről. Addig is, ha kedveled C. J. Cooke könyveit, a skót-kelta-olykor pedig skandináv miliőt, érdeklődsz a folklór elemeket felhasználó horrortörténetek iránt, ne hagyd ki A boszorkányság könyvét sem.

Cooke termékeny író, nagyjából egy-másfél évente várhatóak tőle a regények, így reméljük, hamarosan találkozhatunk majd magyar nyelven is egy újabb munkájával is.

Értékelés: 9/10

A könyvet köszönjük a Metropolis Media Kiadónak, akiktől IDE kattintva tudjátok megrendelni és még a könyv elejébe is beleolvashattok!!

Blissenobiarella

 

Be the first to comment on "C. J. Cooke: A boszorkányság könyve (2025)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.