Az idei év leginkább várt filmjei között említettük, mégis csak a nyári melegben kerül sor a Téli menedék kritikájára. A Veronika Franz és Severin Fiala rendezőpáros nevével fémjelzett darab hű…
Rick Remender író (Orgyilkos osztály) és Sean Murphy rajzoló (Hellblazer), valamint a színező Matt Hollingsworth (Hulk: Szürke, Batman: Fehér) csapata egy olyan kiábrándító jövőbe kalauzol minket, ahol a technológiafüggő társadalmat…
A láthatatlan, maszkos vadászt szerintem senkinek sem kell bemutatnom. A ’87-ben megelent Ragadozó mára popkultúrális ikonnak számít. Számtalan filmben, könyvben, képregényben és videojátékban szerepelt. Karaktere egyszerre rémisztő, még is szerethetően…
Aki a kilencvenes években volt fiatal, annak talán nem kell bemutatnom a játéktermek egyik hatalmas kedvencét, a Midway nevű cég brutális kivégzésekkel hatalmas népszerűségre szert tevő verekedős akciójátékát. Az 1992-ben…
Az ősi magyar hitvilágban és a pogány hiedelmek szerint számtalan csodás képességgel rendelkező legendás (emberfeletti) lény előfordult nálunk – hogy csak a legismertebbeket említsem: markoláb, garabonciális, táltos vagy ott vannak…
Habár a kryptozoológia csupán érintőlegesen tárgyalja a vérfarkas és egyéb emberből állattá változni képes lények témakörét – mivel a jelenséget csupán népmondai, mitológiai, esetlegesen vallási eredetűnek tekinti -, azért én…
Itt az ideje ismét elmerülni Lovecraft világában, akár az író saját műveiről van szó, akár másról, akit (akiket) ő ihletett. Megérkezett az Azilum magazin aktuális száma, benne sok-sok főhajtással a…
Oroszország tele van titkokkal. Egyrészt, mert hatalmas területet foglal magába, emiatt szép számmal vannak olyan vidékek, ahová ember még nem tette be a lábát. Másrészt, mert a politikai vezetés mindig…
A Fekete Karácsony cím remekül cseng a slasher szubzsáner szakértőinek fülében, hiszen Bob Clark 1974-es klasszikusa abszolút időtálló alkotás. Glen Morgan 2006-os remake-je már csak nyomokban idézi meg a nagy…
Mielőtt még a kezünk közé kaparinthatnánk a július hónapra beígért, külföldi kritikát által egybehangzóan pozitívan értékelt Az Intézetet, az Európa Kiadó április végén megjelentette a kedvenc horror-gurunk Emelkedés című kisregényét. Azonban,…
A Universal filmstúdió a ’40-es évek első felében megpróbálta összehozni az előző évtized filmjeiben nagy sikert aratott szörnyeit, többek között Drakulát, Frankenstein teremtményét és a farkasembert. A Frankenstein Meets the Wolfman és a House of Frankenstein című művek után 1945-ben egy újabb crossovert mutattak be, melynek címszerepét az ilyen jellegű alkotásokban eddig hanyagolt Drakula kapta, főszerepben John Carradine-nal. (tovább…)
Gaston Leroux regényét, Az operház fantomját már számtalan alkalommal vitték filmre, melyek közül az egyik legemlékezetessebb alkotás talán a Lon Chaney főszereplésével készült némafilm. 60 évvel a klasszikus mű elkészülte után Dwight H. Little ismét vászonra adaptálta a történetet, a főszerepre pedig nem mást, mint a pályája csúcsán lévő Robert Englundot válaszotta ki. A mű, a kor hangulatának megfelelően, megpróbálta a történetet a gótikus és romantikus oldala felől megközelíteni, ám ennek ellenére nem aratott osztatlan sikert.
A Universal stúdió a ’40-es évekre felépítette a történelem első filmuniverzumát sikerműveinek folytatásaival, melyekkel a korabeli horror egyedülálló uralkodójává lépett elő. 1940-ben Drakula illetve Frankenstein szörnye után H.G. Wells legendás karaktere, a láthatatlan ember is megkapta a maga második felvonását, melyben a Universal stúdió Lugosi Béla és Boris Karloff után egy újabb színészlegendát mutatott be a világnak: Vincent Price-t. Ez az alkotás pedig méltó volt elődjéhez, és a filmmel elindulhatott Price bámulatos karrierje, melyben horrorikonná emelkedett. (tovább…)
Mikor a Universal stúdió 2017-ben bemutatta A múmia című művét, egy saját filmuniverzumot szeretett volna elindítani klasszikus szörnyei segítségével, mint a ’30-as és ’40-es években. A képbe H.G. Wells híres karaktere, Griffin, a láthatatlan ember is bekerült, aki 80 évvel ezelőtt 6 filmen át rémisztgette a nagyérdeműt és akit nem kisebb név, mint Johnny Depp alakított volna a vásznon. Azonban A múmia kritikai és pénzügyi bukása után a stúdió jegelte a filmuniverzum koncepciót, és úgy döntött, karaktereinek inkább egyéni alkotásokat ad. Így került a képbe a Blumhouse stúdió, aki felkarolta A láthatatlan ember-t és egy teljesen új történetet mutatott be nekünk, függetlenül az eddigi művektől. A filmet szerkesztőségünknek volt szerencséje a premier előtt megtekinteni, köszönjük szépen a UIP Duna Film-nek.
Mikor zsenge gyermekkoromban megismerkedtem a Universal Pictures ’30-as, ’40-es évekbeli horrorfilmjeivel, egy gondolat folyton nyugtalanított: hogy-hogy nem látom a nagy Lugosi Bélát az eredeti Draculán kívül az erdélyi gróf szerepében, hiszen a vámpír történetét számtalanszor folytatták, ráadásul nem egyszer került szembe a klasszikus horrorok többi nagy szörnyetegével, mint a Farkasemberrel vagy Frankenstein szörnyével. Az indok természetesen nagyon prózai volt: hazánk egyik legnagyobb színésze kerülte Drakula szerepét, nehogy beskatulyázzák ebbe a szerepbe, melyet végül olyannyira nem sikerült elkerülnie, hogy az általa megformált karakter jelmezében temették el 1956-ban. Ennek ellenére az eredeti, 1931-es filmen kívül mindössze egyszer történt meg, hogy Lugosi név szerint ismét Drakula gróf bőrébe bújt volna: egy 1948-as Abbott és Costello vígjátékban, melyben összeeresztették a Lon Chaney Jr. által megformált Farkasemberrel és Frankenstein szörnyével, és mellyel lezárták a ’40-es évek nagy szörnyfilmjeit. (tovább…)
A ’40-es évek közepén nagy változások köszöntöttek be a Universal szörnyes filmuniverzumának háza táján. Egyre több és több crossovereket, közös filmeket készítettek a különböző szörnyszériáknak, míg az egyéni sorozatok lassan a végüket járták. Nem volt ez másképp a Múma sorozattal is, melynek 1944-ben elkészült az utolsó darabja, a The Mummy’s Curse. A címszereplőt ismételten, azonban immáron utoljára Lon Chaney Jr. alakította, ráadásul ez mai napig az utolsó olyan Universal szörnyfilm melyben a múmia Kharis, az egyiptomi herceg. (tovább…)
Az 1940-es évek közepére a Universal stúdió szörnyfilmes univerzuma sikert sikerre halmozott. Sorra születtek meg a korábbi sikerfilmek folytatásai, majd azoknak a folytatásai, esetleg közös crossoverek, így szinte nem maradt olyan szörnyeteg, akinek ne lett volna 3, sőt mi több, 4 vagy 5 filmje. Nem volt ez másképp Kharis karakterével sem, az ősi egyiptomi múmiáé, akinek 1944-ben megszületett a harmadik kalandja, a The Mummy’s Ghost. A kendők ezúttal is az ekkorra már szupersztár Lon Chaney Jr.-a kerültek, ráadásul a másik főgonoszt nem kisebb színész alakította, mint John Carradine. (tovább…)
Mindössze két évvel a Múmia sorozat felélesztése után folytatódott Kharis, az egyiptomi élőhalott története. A rongyokat ezúttal nem kisebb színészre, mint Lon Chaney Jr.-ra tekerték fel, aki már hírnevet szerzett magának egy évvel korábban a Farkasember főszereplőjeként. Mindemellett a maszkmesteri munkát a Frankenstein által világhírűvé vált Jack Pierce-re bízták, így minden adott volt, hogy Harold Young alkotása egy nagyszerű folytatása legyen az egyiptomi szörnyeteg történetének. Azonban a mű sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (tovább…)