Rampage (1987) (Sátáni megszállottság)

chase Októberben a Serial Chillers a vámpírokat választotta témájául, és ennek folyományaként a vámpírfilmek egy különleges szeletét mutatjuk be: azokat, amelyek igaz történet alapján készültek. Nem gondolnánk, de valójában jóval több olyan eset fordult már elő, amikor egy sorozatgyilkos mások vérének kiszívását tartotta lételemének, vagy vámpírnak képzelte magát. Bár a sorozatgyilkosok nagy halmazát tekintve csupán kis százalékuk tartozik ebbe a csoportba (és általában vegyül a dolog a kannibalizmussal is), mégis többen vannak annál, semhogy minden hírhedt esetet bemutathatnánk rovatunkban. Így esett a választásunk Fritz Haarmanra, Rod Ferrelre és Richard Chase-re, akik olyan a való életben is létező vámpírok, akikről játékfilm is készült.

Mai alanyunkról, Richard Chase-ről rögtön kettő is. Az 1992-es Unspeakable című darabról több fórumon is említést tesznek, rögtön például Chase Wikipedia oldalán is, nekem azonban nem sikerült felkutatnom, IMDb-n sincs adatlapja, így nem tudom bemutatni sem. Az 1987-es Rampage azonban kis hazánkban is forgalmazásba került, így Sátáni megszállottság címen magyar szinkronnal is megtekinthető. Külön érdekességet jelenthet, hogy a film zenéjét Ennio Morricone szerezte, a rendező pedig William Friedkin volt, akinek Az ördögűzőt is köszönhetjük.

A Rampage kezdetén egy feltűnően jóképű fiatalembert láthatunk, ahogy elszántan megy valahová a kaliforniai decemberben (vagyis karácsonyi díszletek közt, nyári melegben). Végcélja egy látszólag véletlenszerűen kiválasztott ház, amelynek idős lakóit, és azok lányát egyszerűen lemészárolja. A rendőrség beszámolójából tudjuk meg, hogy a holttesteket teljesen kivéreztették, de nyomot nem hagyott a helyszínen a tettes, csupán szemtanúk leírásával rendelkeznek a férfiról.
Mindössze néhány nappal később megismétli tettét egy másik családdal, itt az anyával végez, egy ötéves kisfiú pedig eltűnik a házból. Intenzív nyomozás kezdődik, hiszen a rendőrségben, és a gyászoló apában él a remény, hogy a kisfiú még életben lehet.

chase
Így jutnak Charlie Reece nyomára (Alex McArthur), akinek anyjával közös lakásában nem mindennapi berendezés tárul a szemük elé, melyek egyértelműen tanúskodnak a fiatal férfi anatómiai és biológiai jellegű érdeklődéséről. Különösebb teketóriázás nélkül bevallja, hogy a kisfiú is halott, ivott a véréből. Reece ugyanis állítása szerint különös betegségben szenved, mert az anyja megmérgezte: vére párolog, folyamatosan fogy, ezért muszáj más emberekből pótolnia. Nem akarta bántani áldozatait, de szüksége volt a vérükre.

chase
A film főszereplője valójában az ügyész, Anthony Fraser (Michael Biehn, Alien 2. – A bolygó neve: Halál , Terminátor – A halálosztó), akinek legfőbb céljává válik, hogy Reece-t halálra ítéljék. Ennek érdekében az lesz a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy a gyilkos beszámítható-e, felelnie kell-e jogi értelemben tetteiért, vagy pedig mentális állapota nem teszi lehetővé, hogy megítélje tetteinek súlyát. A film második felét nyugodtan tekinthetjük tárgyalótermi drámának, amely főként a jogi vitát jeleníti meg, és az esküdtszék dilemmáját – Reece kezelést vagy halált érdemel?

chase

Bizonyos vonatkozásaiban a film meglehetősen pontosan ábrázolja a valóságos személy, Richard Trenton Chase történetét.

chase

Chase 1950-ben született, és már gyermekkorában is jelentkeztek rajta azok a viselkedésminták, melyeket a később sorozatgyilkossá váló egyéneknél azonosítottak. Ezek a nem szűnő ágybavizelés, az állatkínzás és a gyújtogatás. Bántalmazó légkörben nőtt fel, szülei rendkívül szigorúan fogták, apja pedig alkoholista volt és gyakran megverte. Az iskolában gúnyolódás célpontjává vált, kamaszkorában pedig rászokott a dohányzásra és az ivásra, később pedig a marihuána- és az LSD-fogyasztásra. Már fiatalon hipochonderré vált, ami súlyos téveszmékkel társult. Azt képzelte, hogy a koponyacsontjai nincsenek összeforrva, hanem mozgásban vannak, ezért leborotválta haját, hogy megfigyelhesse azokat. Gyakran panaszkodott arra, hogy szívproblémái vannak, vagy emésztési gondjai. Nem is táplálkozott rendesen, nagyon sovány volt és alacsony maradt, egyes források beszámolnak arról is, hogy szexuálisan képtelen volt teljesíteni, impotens volt.

chase
Huszonegy éves korára elköltözött a szülői házból, és néhány szobatárssal osztotta meg lakását. A többiek nem viselték jól Chase viselkedését, aki ekkorra komoly drogfüggő lett. Folyamatosan kábult állapotban volt, meztelenül járkált fel-alá a lakásban mások előtt is. Kérték, hogy költözzön el, de mikor ő erre nem volt hajlandó, végül inkább a többiek léptek le, és hagyták magára a lakásban. Chase egyre mélyebbre csúszott, végül kénytelen volt egy rövid időre visszaköltözni édesanyjához – a szülők időközben elváltak. Ekkoriban kezdődött az a későbbiekben sokat hangoztatott téveszméje, hogy az anyja megmérgezte, és ezért a vére elpárolog.

Apja szerzett neki egy lakást, ahol újra egyedül lehetett. Vérének pótlására elkezdett kisállatokat, nyulakat, macskákat gyilkolni. Ezeknek megitta a vérét, belsőségeiket pedig nyersen fogyasztotta el, azt képzelte, így segítenek pótolni a hiányzó vérmennyiséget. Egy alkalommal injekcióval adta be magának egy nyúl vérét, amitől mérgezést kapott, és kórházba került, ahol pszichiáter is megvizsgálta. Paranoid skizofréniát állapítottak meg nála, amely saját testét illető érzékcsalódásokkal jár, illetve felmerült az ún. Renfield-szindróma diagnózisa is. A Renfield-szindróma nevét Bram Stoker Drakulájának szereplőjéről kapta, másképpen klinikai vámpirizmusnak is nevezik. Erotikus vonzódással jár a vér iránt, aminek a beteg hatalmat tulajdonít, és abban hisz, hogy megivásával ő is bizonyos képességekre fog szert tenni. Ez a szindróma már fiatalon megjelenik, és általában öncsonkítással, a beteg saját vérének ivásával kezdődik, ami Chase esetében nem jelent meg, motivációit is inkább téveszméi szolgáltatták, ezért a skizofréniás-téveszmés diagnózis valószínűbbnek tűnik. Gyógyszeres kezelése drogfüggősége miatt nem igazán volt eredményes.

chase

A Chase lakásán talált eszközök: véres edények, és belsőségekkel teli turmixgép.

Az elmegyógyintézetből végül szülei felelősségére elengedték, mert nem tartották másokra veszélyesnek. Anyja tudott fia állapotáról, és veszedelmes szokásairól, mégsem tett ellenük semmit, sőt, meggyőzte fiát arról, hogy nem szükséges szednie a pszichiáterektől kapott gyógyszereket. Az amerikai törvények engedékenysége révén romló elmeállapota ellenére is volt lehetősége arra, hogy fegyvereket kezdjen gyűjteni, és eljárjon gyakorolni velük.
1977 nyarán Nevadában találtak rá autójára, ami csurom véres volt kívül és belül is. Az autótól nem messze volt egy vödörnyi vér, és egy darab máj, amiről később kiderítették, hogy egy tehéné volt. Chase-t a kocsitól nem messze találták meg, meztelenül és vérben fürödve. Az eset jelentésén kívül más intézkedés nem történt. Csupán pár hónap elteltével követte el az első gyilkosságát.

Az első áldozatát 1977 decemberében lőtte le, és az 51 éves férfi azonnal meghalt. Chase több ízben követett el besurranásokat, betöréseket, amikor a ház lakói rajtakapták – vagy mert mindvégig otthon voltak, vagy mert épp hazaértek. Általában nem vált erőszakossá, hanem elmenekült a helyszínről, amely egyébként mindig lakóhelye közelében volt. Elképzelhető, hogy gyakorolt. Később az FBI szakemberének, Robert Resslernek adott interjúban azt állította, addig kereste a házakat, míg olyat nem talált, amelynek ajtaját nyitva hagyták.

Komolyabb bűntetteit mindössze egy hónap leforgása alatt követte el.

1978. január 21.-én megölte Teresa Wallint. A 22 éves nő állapotos volt. Chase többször meglőtte, majd megerőszakolta és könyörtelenül felkoncolta testét. A belső szerveit és beleit kivágta, szájába kutyaürüléket helyezett. A szemétből kiemelt joghurtos pohárból itta a nő vérét, és a fürdőszobában talált nyomok arra engedtek következtetni, hogy meg is fürdőzött a vérben.

chase

Még egy hét sem telt el, és január 27-én újabb áldozatokat szedett a sacramentói vámpír. A 38 éves Evelyn Miroth, 6 éves fia Jason, Evelyn kétéves unokaöccse, és jó barátjuk, az 51 éves Dan Meredith haltak meg ezen a napon. A férfit az előszobában lőtte fejbe a gyilkos, a nőt pedig valószínűleg fürdés közben lepte meg, erre utalt a kádban talált véres víz. A hálóba vonszolta, megerőszakolta és a Wallin-esethez hasonlóan összevagdalta a nő testét, köztük a végbélnyílását (ahol nagy mennyiségű ondót találtak), és a szemeit is, beleit pedig kifordította. Jason holttestét ugyanebben a szobában találták meg, Danhez hasonlóan közelről fejbelőtték. A kisbaba holtesttét nem találták meg, azonban a bölcsőn golyónyomot találtak, és az is úszott a vérben. Később derült ki, hogy Chase magával vitte, mert megzavarták ténykedése közben. Otthon több szervét megette és levágta a fejét. Sajnos csak jóval később, márciusban találtak rá maradványaira.

A nyomozás keretében profilozó szakemberek összeállították az elkövető lehetséges leírását, amelyben egy huszas éveiben járó, alultáplált, munkanélküli férfi képét festették le. Fantomképet is rajzoltak hozzá, melyet közzétettek.

Legnagyobb segítségükre egy régi iskolatárs volt, aki ráismert Chase-re. A rendőrség utánanézett, és január 30.-án letartoztatták. A férfi ellenállt, és csak kutyák megölését ismerte el, az emberek ellen elkövetett gyilkosságokat hevesen tagadta. A rendőrök a házkutatás során behatoltak lakásába, és valódi borzalom volt, amit ott találtak. Minden csupa vér volt, a konyha tele volt csont- és húsdarabokkal, véresek voltak a poharak is. Találtak nyakörveket, és egy emberi agyat. A nyomozók elmentek Chase anyjához is, aki szintén nem volt együttműködő.

A tárgyalás során a Rampage című filmhez hasonlóan az igazi eldöntendő kérdés Richard Chase elmeállapotát firtatta. Több pszichiáter is vizsgálta, de ismét különböző diagnózisokat állítottak fel. A védelem arra hivatkozva kérte a halálbüntetés elkerülését, hogy a vádlott olyan betegségben szenved, melyet sosem kezeltek megfelelően. Az ügyészség szerint a többszörös nemi erőszak ténye azonban arról árulkodott, hogy Chase egy szexuális szadista, bűneiért pedig halált érdemel.
A sacramentói vámpír tárgyalása során minden addiginál részletesebb formában adta elő téveszméit, melyek mind arról szóltak, hogy meg akarják őt mérgezni, vagy már meg is tették, és ezért szorul rá mások vérére.
1979. májusában a férfit halálra ítélték.

A börtönben sokat szenvedett, elmeállapota tovább romlott, és a többi rab sem bánt vele kesztyűs kézzel. 1980 karácsonyának második napján Richard Trenton Chase cellájában öngyilkosságot követett el. A börtön pszichiátereitől kapott antidepresszáns gyógyszereit már jó ideje nem szedte, hanem összegyűjtötte őket, és egyszeri bevételükkel túladagolta magát. A Drakulának becézett férfi mindössze 30 éves volt.

Kinek ajánljuk: A filmet elsősorban tárgyalótermi drámák kedvelőinek ajánlom, nem jelennek meg benne Chase brutális cselekményei, sokkal inkább a bűnüldözők szempontjából mutatja a történetet és az emberi oldalra helyezi a hangsúlyt.  Így aki gore-ra éhezik, inkább mást válasszon.

Értékelés: 6/10

Blissenobiarella

 

Be the first to comment on "Rampage (1987) (Sátáni megszállottság)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..