Időközönként sci-fit is előhalászok nektek a gyűjteményemből, melyek közül az egyik kedvencemről, az Akiráról már olvashattátok. Most talán egy kevésbé ismertet szeretnék nektek bemutatni, mely bizonyos elemeiben hasonlít az előbb említett műre, de azért korántsem olyan gigantikus alkotás. A Spriggan viszont egyáltalán nem elhanyagolható, kimondottan jó, akció dús film.

A történet középpontjában Noé bárkája áll, melyet régóta keresnek a tudósok, és úgy tűnik, hogy most sikerült megtalálniuk. Az Ararát-hegy rejtekében az ARCAM expedíciókat vezet, és egy furcsa járműre bukkannak, amely gyakorlatilag azonnal kiirtja az embereket, amint megpróbálnak hozzáérni. Az információ azonban hamar kiszivárog, és a szervezeten kívül az amerikaiak is szeretnék megkaparintani a különleges relikviát. Annyi a Bibliából is egyértelműnek számunkra, hogy ez egy nagyon fontos felfedezés lehet, de úgy tűnik, hogy más, katonai szempontból is korszakalkotó lesz hajó. Emlékezzünk csak a piramisokra. Gyakran felmerül kritikaként a Bibliának ide vonatkozó részével kapcsolatban, hogy a ma ismert legnagyobb hajó is csupán töredékét lenne képes elszállítani annak a mennyiségű állatnak és embernek, melyet állítólag a bárka magába fogadott. Nyilvánvalóan egy ilyen legenda érthető szimbolikusan is, hiszen ez akár egy egész flottát is jelenthetne. Azonban nem véletlenül említettem a piramisokat, hiszen rengeteg olyan építmény létezik, mely az ókorból származik és látszólag nem létezhetett olyan technika akkor, amely megmagyarázná a létezésüket, sőt, talán ma képtelenek volnánk utánuk csinálni.

Ezért léteznek olyan hiedelmek és elképzelések, hogy a például az egyiptomi istenek valójában földönkívüliek voltak, és ugyanez a magyarázat a Föld bármely pontján lévő Csoda eredetére magyarázatul szolgálhat. A Spriggan persze nem megy el olyan irányba, hogy ilyen találgatásokba bonyolódjon, azonban elég egyértelmű, hogy a megtalált bárka bizony nem egyáltalán nem átlagos anyagból és módon készült. Azt nem szeretném elárulni, hogy milyen ötletet vet fel az anime a hajó funkciójával és szerepével kapcsolatban, de azért némi elemzésbe igyekszem bonyolódni.

A hiedelem szerint létezik egy különleges alakulat, szuperemberek, a Sprigganok, akik nem csak egy titkos elit különítményt alkotnak, hanem egy olyan feladatuk is van, hogy Noé bárkáját megvédjék. Praktikusan attól, hogy a nyilvánosság elé kerüljön a létezése, és esetlegesen katonai célokra használják fel a benne rejlő technológiát. Hiszen az amerikaiak mindig mindenből fegyvert szeretnének csinálni. Érhető, hiszen mi is így vagyunk a pálinkával. Yu Ominae egy japán Spriggan, aki kettős életet él. Egyrészt gimnáziumba jár, másrészt veszélyes bevetésekre küldik, hiszen az egyik legerősebb ügynöknek számít. Ezért őt bízzák meg azzal, hogy nézze meg, mi történt a kutatás helyszínén. De az amerikaiak nem szeretnék, ha eljutna a bárkáig, MacDougall ezredes is feni a fogát a relikviára, neki azonban teljesen más tervei vannak vele. Eddig azért egy nagyon jó Indiana Jones sci-fi verziónak is beillene a történet, és ez remélem, el is nyeri mindenkinek a tetszését.

Valahol ezen a szálon ugrott be nekem az Akira című alkotás, hiszen MacDougall valójában egy fiú, akit genetikailag és egyéb módokon mesterségesen módosítottak, hogy képes legyen pszichokinetikus erőt használni. Nyilvánvalóan ez az egyik kérdéskör, amit érint a Spriggan története. Legalábbis számomra ez az egyik kiemelt mondanivaló, hogy fiatal fiúkon kísérleteznek a nagyhatalmak, hogy kifejlesszék a tökéletes katonákat, elit bérgyilkosokat, vagy éppen zsoldosokat. Ez bennem legalábbis elég erős morális konfliktust okozott. Persze tökéletesen érthető, hogy a legképlékenyebb, tanulásra legalkalmasabb periódusból szemelik ki azokat, akik ilyen kezelésen áteshetnek. Meg nyilván ott van az is, hogy mind a japánoknál, mind az amerikaiaknál elég durva nemzettudat létezik. Ergo a hazáért érdemes meghalniuk, akár békeidőben is, az aktuális kormány céljainak érdekében pedig kimondottan megtiszteltetésnek számít. Jean-Jacques Mondo pedig francia, amiről az idegenlégióra viszonylag könnyen fogunk asszociálni. Márpedig Yu Ominae segítőtársa igencsak szívós, higgadt és profi Spriggan ügynöknek tűnik.

A másik kérdéskör pedig a világ irányításáról szól. Arról, hogy egy relikvia technológiája felhasználható-e fegyverként az emberiség ellen, ha azzal gyakorlatilag igába hajtható az egész népesség. Azt régóta tudjuk, hogy a területszerzés, a nyersanyagokhoz történő korlátlan hozzáférés, az élelmiszer- és vízforrás számtalanszor szolgált indítékul háborúk megindítására. De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a történelem során előfordult az is, hogy valaki világuralomra próbált törni. Márpedig ott elvész a nemzettudat, és az ego kerül előtérbe, hiszen csupán önző érdekből cselekszik az ilyen személy, nem az ország népének jóléte lebeg a szemei előtt. A megalománia egyik egyértelmű megnyilatkozása az, ha valaki pusztán hatalomvágyból tesz valamit, és megfeledkezik arról, hogy a bolygó mindenkié, de elsősorban önmagáé, illetve emellett saját halandóságáról is.

Hiroshi Takashige saját mangájából rendezte az animét, és figyelmetekbe ajánlom másik művét is, a Legend of the Millennium Dragont. Egyébként nevét animációk kapcsán ismerhetitek már az Akirából, a Ghost in the Shellből, valamint a Ninja Scrollból. Hisashi Eguchi (animáció – Ghost in the Shell, Legend of the Millennium Dragon, Paprika) karakterdizájnja igencsak jól sikerült, az alkotás a mai napig nézhető, elég látványosra sikeredett. A zenéjét Kuniaki Haishima (Monster, Requiem from the Darkness) szerezte, a vége főcím pedig Saju Jing Lingje.

Hogy mit rejt magában Noé bárkája, és milyen jelentősége van a felfedezésnek, azt természetesen nem fogom elmondani. A Spriggant érdemes megtekinteni, hiszen pörgős, energia dús akció sci-fi, nem fogtok csalódni benne!

Értékelés: 8/10

Smaragd Sárkány