A Dagon című rövidke novella Lovecraft művei közül talán az egyik legszerencsésebb darab, már ami feldolgozásait illeti. A szerző legtöbb rajongója régóta vár egy igazán jó Lovecraft-filmre, ám nem sok filmes tesz kísérletet a védjegyévé vált kozmikus horror megjelenítésére. A Dagon és vele szorosan az Árnyék Innsmouth fölött Lovecraft kézzelfoghatóbb történetei közé tartoznak, így nem véletlen népszerűségük, és viszonylag jobban sikerült adaptációik sem.

Bár a 2020-as Color out of Space-ben egy igazán jó Lovecraft-feldolgozást üdvözölhettünk, a Dagon-Innsmouth-féle sztoriból utoljára 2001-ben készült épkézlábnak nevezhető film, a Dagon. Bár ki kell mondanunk, hogy rendkívül rosszul öregedett, és egyébként is eléggé „B”, tévéfilmes benyomást kelt, mégis, el tudta kapni azt a hangulatot, amit az egyszeri Lovecraft-rajongó elvárhat.

Videojátékos platformon azonban volt próbálkozás, a 2005-ös Call of Cthulhu: Dark Corners of the Earth is élt erős utalásokkal Innsmouth-ra, míg a 2018-as Call of Cthulhu mintha egyenesen ott játszódott volna. A 2019-es Sinking City még erősebben kötődött hozzá, és már nevén is nevezte Innsmouth városát, továbbfűzve lakóinak történetét. A 2021-ben megjelent The Shore is lovecrafti alapokon nyugszik.Fontos különbséget tennünk azonban, hogy bár az Árnyék Innsmouth fölött rettegett istensége is Dagon, mégis egy másik novelláról van szó.

A Dagon-t Lovecraft 1917-ben írta, az egyik első felnőttkori műveként. Először 1919-ben jelent meg a The Vagrant-ben, később a Weird Tales is publikálta. A történetet elmesélő személy már az öngyilkosság szélén állva örökíti meg emlékeit, miszerint az I. világháború idején hajótörést szenvedett. Vélhetően egy szigetre vetődött, ahol leereszkedett egy mély völgybe, ahol egy ősi szentélyre bukkant. Mindaz, aminek tanúja lett, az őrületbe kergette, amiből csak a morfium jelent időszakos kiutat.

Spoiler

Jelen cikkünk témája a novella egy friss feldolgozása, a Dagon: by H.P. Lovecraft, a Bit Golem csapata által fejlesztett „visual novel”, vagyis „látványregény”. Ez egy olyan interaktív játék, melyben kattintható állóképeken keresztül követjük a történetet, miközben felolvassák a novellát. A játékosnak csupán a rejtett pontok megtalálása fog kihívást nyújtani (amiket tényleg jól elrejtettek!), amik elnyerésével további információkról olvashat Lovecrafttal, a novella születésével, az Ősi istenekkel, a történelmi körülményekkel kapcsolatban. A teljes játékidő körülbelül fél órát tesz ki.

A játék ingyenesen elérhető a Steam-en, így különösen megéri kipróbálni. Amennyiben anyagilag is támogatni szeretnénk a készítőket a további projektek létrehozása érdekében, úgy megvásárolhatjuk körülbelül 4 euróért a The Eldritch Box című DLC-t, ami két e-bookot, két hangoskönyvet és hivatalos háttérképeket tartalmaz.

Fontos kiemelnem, hogy az egész játék angol nyelvű, így kizárólag az angolul tudó olvasóinknak tudom ajánlani a kipróbálását. Bár sokat olvasok angolul, Lovecrafttel korábban sosem próbálkoztam eredeti nyelven, így nekem ez egy „nagy első” élményt nyújtott. Ami a látványvilágot illeti, érdekes egyveleg volt: a képek egy részét meglepően kidolgozottnak és szépnek láttam, míg mások csalódást keltőek voltak; de ez nem akadályozott meg az élvezetében. A narráció magas minőségű, és maradéktalanul hozza azt a hangulatot, amit egy Lovecraft-adaptációtól remélhetünk.

Értékelés: 8/10

Blissenobiarella